Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-21 / 297. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 21., PÉNTEK WmmSSBm Nyitás a falvak felé mészáros ádám, a barcsi múzeum igazgatója: - Nap­jainkban a kulturális érté­kek háttérbe szorulnak, pe­dig a múzeumok által létre­hozott érték páratlan a ma­ga nemében. Kicsi, de jó hí­rű múzeum a miénk, az idei munkára is büszkék lehe­tünk. Kiadványaink és kiál­lításaink egyre népszerűb­bek, és folytattuk a kisebb­ségek kultúrájának tudomá­nyos igényű bemutatását; idén a cigányságról rendez­tünk kiállítást, és az évköny­vünkben is foglalkoztunk a kisebbségi kultúrával. Az eredmények nem jöttek ma­guktól, mindez csapatmun­kával valósulhatott meg. K rrwyym— A barcsi sétahajós torma József öt évvel ez­előtt vetett horgonyt séta­hajójával Barcson, és azóta több mint tízezer látogató­val ismertette meg a Drá­vát. Országos versenyek előkészületeiben vesz részt, és egy vízparti ifú- sági és sportszálló építésé­ről tárgyal befektetőkkel.- Sok a munka, hiszen or­szágos motorcsónakver­seny és jetski-verseny hely­színe lesz Barcs 2008-ban. A szálló építéséért is min­dent elkövetek - mondja.- 150 millió forintba kerül­ne az építése. Pályázunk és befektetőket keresünk, hogy előteremtsük a pénzt. Egyre többen kíváncsiak a Drávára. Több a horvát szó a piacon látogatók Tizenöt százalékkal nőtt az utasforgalom a határon A bevásárlóturizmus korábbi rohamának ugyan vége, de egyre többen ruccannak át a határ túloldaláról a dél-somogyi városban bevásárolni Az év vége közeledtével egyre több horvát szót hallani ismét Barcson; bevásárlóturizmus már rég nincs, de vásárolni és strandolni most a szokott­nál többen jönnek. Nagy László Horvát szó a piacon és a fürdőn, horvát rendszámú autók a par­kolókban - az évvége közeledté­vel ismét a szokottnál többen ér­keznek Barcsra a határon túlról. A többség vásárolni jön, meg persze azért, hogy megmártóz­zon a város gyógyvizében, és be­üljön egy barcsi vendéglőbe. Az utóbbi napokban 15 százalékkal nőtt a forgalom a határátkelőn.- Naponta 1200-1300 utas lé­pi át mostanában a határt, s 50- 70 százalékuk horvát állampol­gár - mondta Horváth Zoltán, a határőrkirendeltség helyettes vezetője. - A novemberi és de­cemberi napi forgalmi adatokat összehasonlítva nyilvánvaló a növekedés. Decemberben szin­te mindennap 10-15 százalék­kal több utast regisztráltunk, mint korábban. A legforgalma­sabb napjaink a kedd és a szombat. A legcsöndesebb pe­dig a hétfő és a vasárnap - mondta. - Hétfőn a barcsi bol­tok nagy része zárva tart, a bronz és ezüst vasárnapokon pedig hiába volt nyitva a több­ségük, a határ menti horvátok ezeken a napokon elmaradtak. A 15 százalékos forgalomnö­vekedés persze még mindig nem az a mérték, amelynél egy­másnak adnák a kilincset a bar­csi boltokban a horvát vevők. Már csak azért sem, mert so­kuk meg sem áll itt, egyenesen továbbhajt Pécs felé. A ‘90-es A JÁRÓBETEG-ELLÁTÓ INTÉZET fejlesztéséről, az egynapos se­bészet kialakításáról tárgyalt az OEP főigazgatója és a vá­ros polgármestere Barcson. Székely Tamásnak Feigli Fe­renc polgármester mutatta be a rendelőintézetet, és tájé­koztatta az intézményt érintő évek hatalmas bevásárlóturiz­musából mára ennyi maradt: ünnepek előtt valamivel stabi­labbá válik a barcsi boltok for­galma. A helyi kereskedők azt mondják: ez rájuk is fér, hiszen a barcsi vásárlóerő egymagá­ban nagyon szerény lenne. A kínai üzleteken kívül mást már nem igazán tudna eltartani. Sok horvát utas az üzletek helyett egyenesen a fürdő felé veszi az irányt. Itt az év vége kö­zeledtével ismét növekvőben van a forgalom. - Erre a folya­matra tavaly - az első telünkön - rácsodálkoztunk - mondja Lipics István fürdőigazgató. - Meglepődtünk rajta, hogy a de­felújítási tervekről. A főigaz­gató is egyetértett azzal, hogy lehetőség szerint zöldmezős beruházásban új rendelőinté­zetet kell építeni Barcson, a meglévő javítgatása és bőví­tése helyett. Szó esett a gyógy­fürdő és rekreációs központ gyógyászati tevékenységéről cember és a január egészen szép vendéglétszámot hozott. Most már számítottunk rá, bíz­tunk benne, hogy jól alakul az év vége. A nagyobb forgalom feltehetően az év végi szabadsá­golásokkal magyarázható. Az emberek ilyenkor igyekeznek lazítani egy kicsit, kényeztetni magukat és családjukat. A bar­csi fürdő vendégkörének átla­gosan 40-45 százaléka horvát, bár vannak időszakok, amikor ez a 70 százalékot is eléri. Gya­kori, hogy horvát rendszámú buszok fordulnak be a fürdő parkolójába; 40-45 utast hozva a határon túlról. Számukra kife­jezetten a fürdő az úti cél. is. A barcsi polgármester el­mondta: városa megállapo­dást szeretne kötni a horvát egészségbiztosítóval, hogy a fürdőn horvát betegek gyógykezelését is vállalhas­sák. A megállapodás létre­hozásához a főigazgató tá­mogatást ígért. Horvát betegeket is gyógyítanának a fürdőben és a gyógyászati központban A gombafejííekről nyűt kiállítás a művelődési központban Stílusosan koncerttel nyílt meg Barcson a Beatles-kiállítás, amelynek a Művelődési Központ ad helyet. A gyűjteményt fotók, korabeli újságok, zászlók, köny­vek, dvd-k és nagy értékű erede­ti lemezek alkotják. A kollekció eszmei értéke megközelíti az egymillió forintot. A különleges anyagot egy magángyűjtő hozta el a városba. Fehér Attila már harminc éve foglalkozik az együttes történetével, múltjával, s gyerekkora óta rajong a Beat- lesért. A koncerttel egybekötött tárlatnyitóra az egykori Harmin­casok Klubja tagjait várták. Ünnepi asztalok bemutatója a múzeumban Karácsonyi hangulat költözött a Dráva Múzeumba. Itt került sor a második adventi gyertyagyúj­tás után a Szivárvány Módszer­tani Központ által kiírt Adventi mozaik pályázat díjátadására, s ezzel egy időben kezdetét vette az ünnepi asztalok kiállítása is. A terítési bemutatót második al­kalommal szervezte meg a nő­egylet, s partnere volt ebben több barcsi civil szervezet B. Czeller Szilvia múzeumi népművelő el­mondta: az adventi pályázatra beérkezett mozaikmunkák ki­állítása és az ünnepiteríték- bemutató egészen január köze­péig látható marad a múzeum földszinti kiállítótermében. Fucskár József festőművész ki­állítása szintén január 10-éig lá­togatható. A Szivárvány iskola tanárainak ünnepi asztala az egyik legszebb ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Mikulásgyártól a svéd fjordokig, bejárták Európát a diákok vendégjárás Francia és osztrák diákok szereztek ismereteket a Drávánál, barcsi fiatalok Svédországban tanultak Felejthetetlen napokat töltött Svédországban tucatnyi barcsi diák és kísérő tanáraik. Saját is­kolájuk ugyanakkor francia és osztrák iskolásokat látott vendé­gül ebben az évben. Svéd középiskola látta vendé­gül a barcsi Dráva Völgye Kö­zépiskola diákjait; kijutásukat a Tempus Közalapítvány Leonar­do programja támogatta. Tanul­ni mentek, svéd osztályokba osz­tották be őket, együtt szedték a burgonyát, ápolták a lovakat, kisállatokat, sertést és kertész­kedtek. A gyerekek elmondták: Sollefteaban, az iskola erdészeti gyakorlati bázisán tanulták szi­mulátor segítségével a fakiter­melő gép, a harvester kezelését- A terepi nehézségek, a ho­mogén faállomány és a drága kétkezi munka miatt Svédor­szágban ma már szinte kizáró­lag így termelik ki a fát, motor­fűrészeket alig használnak. A kitermelt anyagot forvarderrel szállítják ki az erdőből, ennek a vezetését és a rakodást az isko­la gépein gyakoroltuk, és sike­resen le is vizsgáztunk belőle - mondták a fiatalok. Nordvik- ban, a mezőgazdasági ismerete­ket adó központban a földműve­lés és az állattenyésztés oktatá­sát mutatták be nekik. Részt vettek üzemlátogatásokon is, jártak automatizált fűrészüzem­ben, John Deere szervizben, er­dészeti gépbemutatón, csemete­Emlékezetes a franciák látogatása, akik Igen jól érezték magukat Kutatómunka AZ OSZTRÁK LÁTOGATÁS egy projekt része: 30 tagú diák­csoportok utaznak 10-10 nap­ra egymáshoz. Kutatni, anya­got gyűjteni mennek, melyből természettudományi kiállítás születik. Az osztrákok megis­merkedtek az ősborókással, tanulmányozták az ártéri er­dők élővilágát, a Duna-Drá- va Nemzeti Park központjá­ban előadást hallottak a Drá­va élővilágáról, hajóztak a Dráván, megismerkedtek a szennyvíztisztító működésével, méréseket végeztek a Rinyán. kertben. A tanulás mellett elvit­ték őket a Mikulásműhelybe, ahova a játékadományokat vár­ják és küldik tovább különböző országok gyermekeinek. Jártak hagyományos laskakenyeret gyártó cégnél, jávorszarvas- tenyészkertben, a világörökség részét képező Botteni öbölben. Kirándultak a mannaminnéi skanzenbe, ahol gyékényesi tal­pas ház is áll. Másztak hegyet és naponta autóztak át a világ ti­zenegyedik legnagyobb hídján, a Höga Kustenbronnon. A barcsi iskola ugyanakkor francia halásztanulókat, majd osztrák gimnazistákat látott vendégül. Az előbbiek kötelező szakmai gyakorlatra érkeztek. Részt vettek lehalászáson, is­merkedtek a balatoni halászat­tal és a Drávával. A franciaor­szági Lycée Agricole Erivé de Coulogne tanulói Borián György vezetésével ismerkedtek a Du- na-Dráva Nemzeti Park drá- vaszentesi oktatóközpontjával. A program budapesti villámlá­togatással ért véget. Őket hu­szonhat diák követte az osztrák testvériskolából.- A knittelfeldi gimnázium­ból jöttek, hogy megismerjék a Duna, illetve a Mura élővilágát, összehasonlítsák a Duna-Dráva Nemzeti Park és Grebenz Nem­zeti Park növény- és állatvilágát - mondta Hideg Tamás tanár. ■ Nagy L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom