Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-07 / 259. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 7., SZERDA 11 SOMOGYORSZÁG KINCSEI táj ecsettel „Szomorú ködöt szitál az eső, s a köd mögött enyészet sziszeg, melyből- hittel hiszem - vér és élet születik. Október van.” JÓL CSAK A SZÍVÉVEL IÁT AZ EMBER Utókor. Fekete István göllei sírján mindig van virág. A helybeliek tiszteletüket a nyughely rendbetételével is leróják a település szeretett és országszerte ismert szülötte iránt Mindössze tíz évet élt Göllén Fekete István író, de élete végéig hű maradt a faluhoz. F. Szarka Ágnes A magyar irodalomban a természetről, az évszakok változásáról senki nem tudott úgy írni, mint ő - ezt özvegye, Pillér Edith mondta egyszer Fekete Istvánról, aki szerinte a szívével írt Átélte a történeteit írás közben, ő volt Vük, Kele, Csí vagy Bogáncs- Fekete István 1900-ban született Göllében. Édesapja itt volt kántortanító. Ugyan csak tíz évet élt a kis somogyi faluban, ide mindig visszavágyott: „Ha mélyen magamba nézek, szeretetem határtalan határát egyetlen szó fejezte ki, egyetlen régirégi szó, amiben élők és holtak benne vannak, s ez az érthetetlen, de nekem mindent jelentő mondta ki, hogy Gölle.” - írta a Ballagó időben. Fekete István Matulával is Göllében találkozott, becsületes neve Puska András, uradalmi csősz volt Történetét, habitusát a Tüskevár című regényből ismerhetjük. Az író Kaposvárra került iskolába, a gimnáziumból eltanácsolták, több tárgyból megbukott. A polgári iskolában „a szerényebb és szegényebb tanulók között sokkal otthonosabban éreztem magamat, de az iskolával igazán barátságba sohasem kerültem” - írta. A felső kereskedelmi fiúiskola elvégzése után katona lett, közben elvégezte a gazdasági akadémiát. 1926-ban került a Baranya megyei Bakócára gyakornoknak, itt ismerte meg későbbi feleségét, társát, Pillér Edithet, az ottani körorvos lányát. Gazdatisztként Ajkára kerültek, ott íróA hűséges puli bogáncs kilenc évvel élte túl gazdáját. Pillér Edith minden vasárnap délután elvitte a hűséges pulit a temetőbe. Bogáncs kaparta a sírt, mint aki tudja, ott fekszik imádott gazdája. Bogáncs hamvait is a sírba helyezték. A göllei újratemetéskor külön urnában a koporsók mellett kapott helyet. Ott őrzi gazdái örök álmát. dott első könyve, A koppányi aga testamentuma, amivel 1936-ban első díjat nyert Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatán. Két évvel később a Zsellérekért megkapta az egyetemi nyomda nagydíját. Pályája Budapesten folytatódott, ahol a Földművelésügyi minisztériumban dolgozott, s munkatársa a Nimród című vadászlapnak. A főszerkesztő Kit- tenberger Kálmán nemcsak a főnöke, hanem jó barátja is volt. Közben sorra születtek a remekművek. Fekete István sohasem költözött vissza Göllébe. Utoljára 1967-ben járt látogatóban a településen, de az autóból nem mert kiszállni. Attól félt, megszakad a szíve. Annyira szerette a települést, hogy inkább elkerülte. Tudta, ha betegen visszatér, meghal. 1970-ben érte a halál Budapesten, Farkasréten helyezték nyugalomba, de 2004-ben hamvait felesége, Pillér Edith és Bogáncs kutya földi maradványaival együtt Göllében temették újra. Az író végleg hazatért. F. bodó iiviRE alig volt tízéves, amikor A koppányi aga testamentumát olvasta. Ez a könyvélmény egy életre elkötelezte Fekete István mellett. Olyany- nyira, hogy alapító tagja, titkára, ma elnöke a Fekete István baráti körnek, dombóvári családi házában pedig múzeumot rendezett be az írónak.- negyven éve kutatom Fekete Istvánt - mondta. - Alkalmam volt beszélni göllei pajtásai némelyikével, hallgattam a régi történeteket. Középiskolás voltam, amikor levelet írtam neki, és az író válaszolt. Meghívott magához Budapestre. Boldogan vártam, hogy végre személyesen találkozhassunk. Nem sejtettem, hogy a találkozás álom marad - Fekete István 1970. június 23-án szívroham következtében elhunyt Egyre ígéret és álom maradt a budapesti személyes találkozás deres károlyné, a göllei Fekete István múzeum gondnoka: - Fekete István kincs az országnak, Somogynak, de különösen Göllének, hiszen itt született, s elmondhatatlanul szerette ezt a falut, az itt élőket. A múzeum gondnokaként, tárlatvezetőként olyan dolgokat is elmondok a látogatóknak, amik nem olvashatók az életrajzi lexikonokban, talán csak legendák, de érdekesek. tömösváry TIBOR, a somogyfaj- szi természetvédő: - Nemcsak a természeti, hanem a kulturális értékek védelme is nagyon fontos. Fekete István regényein nemzedékek nőttek fel. Hűen ábrázolta az ember és természet kapcsolatát. Somogyfajszon játszódik a Hajnal Badányban című romantikus kisregénye. Szerintem az itteni molnár maga a Tüskevár Matulája. sarkad! Kiss János színművész: - Nagyon szeretem Fekete Istvánt. Regényeiben nemcsak a történetek lebilincselőek, hanem külön-külön mindegyik felér egy történelem- vagy élővilágórával. A gyerekeknek minden róka Vük, minden gólya Kele, minden puli Bogáncs. Kisiskolásként találkoztam először a műveivel, ráadásul nótafa voltam a Vük őrsben. Kétszázhuszonöt w éves templom kisgyalán Itt született a két Somogybán egyedülálló a kis- gyaláni templom, amely nem szögletes, hanem henger alakú. A szokatlan alaprajzú és formájú templomot 1786-ban klasszicista stílusban emelték. A krónikák szerint Homonnay Aliz bárónő, a község akkori birtokosa saját költségén építtette. Bár a templom kívülről kereknek látszik, valójában ovális az alaprajza. Eredetileg fazsindely fedte, később cserepet tettek rá, 1992-ben rézlemezzel borították. Szinte a munkákkal egy időben állították fel a templom parányi kertjében a két világháború katonai és civil áldozatainak emlékművét is. A kisgyalániak a kerek népi iparművész Kapoli A műemlék jellegű templom formája nem csak Somogybán szokatlan templom mellett a falu szülötteire is méltán büszkék. Itt született 1867-ben idősebb Kapoli Antal és 1895-ben fia, az ifjabb Kapoli. Apa és fia a dunántúli pásztorművészet hagyományaiból kiindulva sajátos, egyéni díszítő faragási stílust alakított ki. Mindketten dolgoztak karcolt díszítéssel, domború faragással és különféle színezési eljárásokkal. Műveiken gyakran alkalmazták az egész felületet betöltő virágmotívumokat, faragásaikon megjelenik a vadász és a juhász alakja és az erdei állatok is. Idősebb Kapoli Antal művészetét Kossuth- díjjal ismerték el. Hungarikum lett Bogáncs, a hazai tenyésztésű puli Puli nélkül lehet élni, de nem érdemes - tartja a mondás. - Magyarországon kitenyésztett kutyafajták, többnyire pásztorkutyák. Hungarikumnak tartják őket. Nálunk kitenyésztett fajták: az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a sima és drótszőrű magyar vizsla, a puli, a pumi, a mudi. Fekete István kedvence, a mindig Bogáncs névre keresztelt puli igazi terelő munkakutya, a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmas erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tiszta vérű pulit, míg pumi és mudi gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc vagy a porták éber őre. A tiszta vérű puli ma keresett exportcikk
