Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-07 / 259. szám
4 MI ÉRDEKLI? Parlamenti borkóstoló Kálmán László barcsi feltaláló, vállalkozó: - Parlamenti borkóstolóra vagyok ma hivatalos; most mutatják be az Országházban azokat a különleges borokat, amelyeket egy villányi pincészet kísérletezett ki, és semmiféle toxikumot nem tartalmaznak. Az én találmányomat - a Biokál vegyszermentes növényvédő szereket - felhasználva állították elő. Nemcsak a borokat mutatják be, hanem a vizsgálati eredményeket is közzéteszi a Corvinus Egyetem gárdája. A különleges borok nemrég elnyerték a Magyarország első bora címet egy budapesti minősítésen. Tótújfalu muzsikusa Madarat lehetne fogatni a tótújfalusi GADÁNYI PÁLLAL. Érthető a külföldön is ismert dudakészítő jókedve, hiszen két falu menyecskéinek és lányainak muzsikálhat A 75 éves zenész gyerekként készítette az első hangszerét játszani is hamar megtanult rajta. Azóta már több országba eljutottak az általa készített hor- vát dudák. Túl a hetvenen már több hangszert nem készig viszont dudás tudományára annál nagyobb szükség van. Tótújfalu és Lakó- csa fiataljai közös énekkart hoztak létre, amelyben az idős dudásnak stabil helye van, kólói nélkül szegényebb lenne a produkció. Szerencse: a tűz nem érte el a gázpalackokat Kukoricagóré égett kedden hajnalban Berzencén. Nagy János, a csurgói tűzoltóság parancsnoka elmondta: két óra előtt riasztották őket. A másfélszer négy méteres kukoricatárolóban kockabálát raktározott tulajdonosa. A tárolótól nem mesz- sze egy ponyvás teherautó parkolt, ráadásul egy konténeres gázcseretelep is van a közelben. A telepen 119 darab 11,5, illetve 23 kilós gázpalack kaphatott volna lángra, ha nem érkezik időben a segítség. A tüzet a csurgói lánglovagok eloltották. Szerencsére személyi sérülés nem történt, csupán anyagi kár keletkezett, mintegy 150 ezer forint. ■ Varga Andrea MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 7., SZERDA Jelzőlámpa a siófoki diákoknak átkelés A szülők határozott kérésére lesz pénz a biztonságos közlekedésre vwnuuw Biztonságban átkelhetnek a forgalmas főúton. Rendőr vigyáz az iskolából hazatérő gyerekekre Siófokon. A szülők sikeresen küzdenek a villanyrendőr telepítéséért is Siófokon vigyáznak a gyerekekre. Kolumbán Tünde Három éve tartó szülői tiltakozás után közlekedési lámpa kerülhet Siófok egyik legveszélyesebb kereszteződésébe. A 7-es főút és a Kele utca találkozásánál a közeli iskolák diákjai naponta többször kelnek át a jelentős teherforgalmat is bonyolító úttesten. A csomópontban korábban több halálos baleset történt, ezért a gyerekekre lehetőség szerint rendőrök vigyáznak. A Széchenyi Iskola szülői munkaközössége 2004 óta próbálta elérni az önkormányzatnál, hogy szereltessenek jelzőlámpát a kereszteződésbe. A városnak erre nem volt lehetősége, mert az út állami tulajdonban van. A megyei közút kht.-nak azonban nem volt pénze jelzőőr telepítésére.- 2005-ben aláírásgyűjtésbe kezdtünk. Mintegy ezerötszáz szignó gyűlt össze, amit elküld- tünk a megyei közút kht.-hoz. Ők nemrég arról tájékoztattak bennünket, hogy a lámpa telepítése húszmillió forintba kerül - mondta Dénesi Erika, a szülői munkaközösség elnöke. A pénzt most mégis az önkormányzat teremti elő pályázati úton. A két másik csomópont átépítését is tartalmazó, huszonhatmillió forintos pályázat tizenegymilliós önrészét a város azért vállalta, hogy az iskolások jövőre biztonságosan kelhessenek át a főúton. Erőmű helyett rezervátum a horvát-magyar határon környezetvédelem A horvátok és magyarok inkább összefognak a természeti értékekért Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetője azt mondta:- Az összefogás azért különösen fontos, mert ez a terület csak együtt, egészként kezelhető. Az ökológiai rendszerek, élőhelyek ugyanis rendszerint nem ott érnek véget, ahol az országhatár. A horvát-magyar bioszféra-rezervátum létrehozását főleg a horvát oldalon sürgetik; rendkívül erős társadalmi bázisa van odaát a kezdeményezésnek. Ugyanakkor erőműkérdésben még mindig ellentmondásos hírek érkeznek a határon túlról. A horvát rendezési tervekből ugyan kikerült, azonban azt is hallani, hogy az építéséről nem tettek le végleg. A természetvédelmi szakember szerint mindenesetre nehezen hihető, hogy egy területet előbb védetté nyilvánítanak, majd pedig olyan döntést hoznak, amely a vidék visz- szafordíthatatlan átalakulásához vezet. ■ Nagy L. Kutató szemek. Nemzetközi védettség a folyó mindkét oldalán Bioszféra a határon világszerte ma már közel 500 bioszféra-rezervátum létezik. Ezek között vannak Magyarországon a Kiskunsági, az Aggteleki, a Fert&hansági és a Hortobágyi Nemzeti Park egyes területei, illetve a Pilis nyerte el ezt a címet. Az UNESCO nagy hangsúlyt helyez a határon átnyúló bioszféra-rezervátumok létrehozására; a Dráva menti éppen ilyen lesz. Felveti a pénz a barcsi múzeumot értékes leletek Hét lakat alatt őrzik a sok-sok tallért, pengőt és eurót Kadarkúton reklamálnak, ha nincs újság Tallér, poltúra, pengő, euró - mostanában felveti a pénz a barcsi Dráva Múzeumot. Közel hetven országból származó pénzérme és bankjegy - köztük számos érdekesség - gazdagítja az intézményt néhány napja. A jómód azonban csak átmeneti, néhány hónap múlva ugyanis véget ér a most nyílt pénztörténeti kiállításuk. Mészáros Ádám igazgató elmondta: három magángyűjtő és a múzeum együtt hozta tető alá az értékes tárlatot. Időrendben mutatják be az érméket és bankjegyeket. A kelta gyűrűs pénzektől a római köztársaság és császárság idején vert érméken át vezetik be a látogatót a pénzhasználat korai időszakába. A középkori és a kora újkori időszakot a Habsburg birodalom és a magyar királyság területén forgalomban volt pénzérmék és bankjegyek képviselik. - Nemcsak a régmúlt pénzeit mutatjuk be, hanem a világ országainak mai, sokszínű fizető- eszközeit is - mondta Mészáros Ádám. A kiállítás 2008. január 20-áig tekinthető meg a Dráva Múzeum kamaratermében. Az értékes tárlatot hét lakat alatt őrzik, csak felügyelet mellett látható. ■ Nagy László ■ Gyűjtők is segítették a múzeumot a tárlatnyitásban. Tallér III. Ferdlnánd korából. Feltehetően 1646-ban verték ezt az érmét Két évvel ezelőtt jelent meg először a Kadarkúti Krónika, amelyet lelkes fiatal és korosabb városi polgárok kis csapata próbál havonta megjelentetni. A kezdeti lépések után mára új, szebb köntösben jelenik meg a krónika. - Az elején hiányoztak a megfelelő írások, nehezen mozdultak a környező települések önkormányzatai is. Indulat- és politikamentes újságot csinálunk - mondta Kalocsai László főszerkesztő. A Kadarkúti Krónika ön- kormányzati támogatásból és a vállalkozók adományából jelenik meg. A szerkesztők sikernek könyvelik el, hogy reklamál, aki véletlenül nem kap lapot. ■ F. Szarka Á.
