Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 47. szám
4 2007. NOVEMBER 25., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA biztosítók A társadalom elöregedése, a mind drágább gyógyszerek és orvostechnikai eszközök befogadása egyre nagyobb terheket ró a társadalombiztosítás keretei között működő államokra. Az egészségügy egyre több önrészt követel a lakosságtól. MAGYAR REFORM HÉT LÉPÉSBEN A volt szocialista visegrádi országok közös nevezője, hogy valamit kezdeni kell a hiánygazdaság tüneteit produkáló egészségüggyel. De biztos recept nincs, és még nem világos, mit lép végül Magyarország. * 900 Bánky Bea Lengyelország A cseh egészségügyi miniszter pontosan úgy érezheti magát, mint Molnár Lajos februárban. Tomás Julínek ugyanis a héten bejelentette: jövőre a cseh betegek is fizethetnek, ha orvoshoz fordulnak. A vizitdíj összege 30 korona (megközelítőleg 300 forint), a kórházi napidíj ennek a duplája, az ügyeleti illeték pedig 90 korona (azaz csaknem 900 forint) lesz. A tervek szerint sem a cseh gyerekek, sem a nyugdíjasok nem mentesülnek a díjfizetés alól. A cseh doktorok elutasítják az illeték bevezetését attól tartva, hogy megromlik a viszonyuk a páciensekkel, akik viszont a jobbközép kormány szerint túl gyakran, évente 15-16 alkalommal keresik fel a rendelőket. Kétszer olyan sűrűn, mint a nyugateurópaiak. Tomás Julínek, amikor a reformok társadalmi elfogadottságáról kérdeztük, bevallotta: a tervezett átalakításokkal kapcsolatban vannak „negatív hangok”, de ezek, véleménye szerint csak az újtól való félelmet tükrözik. A kormány 2009-től hozzákezdene az egészségbiztosítási reformhoz. A magyarországihoz kísértetiesen hasonló lépések ezek, egyéves időeltolódással. A sorrend is ugyanaz, ahogyan a betegek és orvosok, illetve a kormány és az ellenzék érvei is egy az egyben lefordíthatok magyarról csehre. Horváth Ágnes cseh kollégája közelmúltbeli látogatásakor meg is jegyezte: a visegrádi országok hasonló törekvései jelzik, hogy jó irányba haladunk. „Nem meglepő a hasonlóság - mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász -, hiszen mindhárom országban - Csehország, Szlovákia, Magyarország - ugyanaz a szakértői csapat, a szlovák Peter Pazitny vezette Egészségpolitikai Intézet (Health Policy Institute) dolgozta ki a rendszerátalakítás fő lépéseit.” Más kérdés, hogy Pazitny néhány hónapja még egy olyan tervezethez asszisztált, amely sokkal közelebb állt az SZDSZ eredeti elképzeléséhez, szabadabb versenyt tett volna lehetővé, mint ami abban a törvényjavaslatban szerepel, amelyhez - 125 módosító javaslattal - a szocialisták is hozzájárultak, és amely december 17-én esedékes parlamenti elfogadásra vár. 2005-ben Szlovákia, most pedig Csehország esetében ismerték fel, hogy a versengő több-biztosítós modell nem eredményez hatékony működést. Ezért inkább a társadalombiztosítási alapok nyereségérdekeit működését helyezték előtérbe annak érdekében, hogy lendületet kapjon az egészségügy. Ebben a működési formában ugyanis valószínűbb, hogy belül maradnak a költségvetési kereteken. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász elmondta: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „a bevételek maximalizálása mellett a kiadások minimalizálása is előtérbe kerül a megtakarítás, a profit megszerzése érdekében”. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha az általános egészség- biztosításból fedezett szolgáltatások körét szűkítik, ugyanakkor létrehozzák a kiegészítő biztosítás lehetőségét - természetesen a járulékon felüli összegért - az igényesebb, egészség- tudatosabb és tehetősebb vásárlók számára. Magyarországon azonban - mivel a kötelező általános egészségbiztosítás pia■ 1997-től vajdaságonként önálló betegpénztárak, ezek összevonása után, 2003-tól ay országos egészségbiztosítási pénztár (NFZ) biztosítja a lakosság egészségügyi ellátását. Az NFZ központi hivatalból és 16 regionális állami biztosítóból álL ■ A szabad orvosválasztás most csak elvben érvényesül, a betegek zsebbó'l fizetnek, így férnek hozzá a beutalóköteles ellátáshoz. i A LAKOSSÁG 78 százaléka ad hálapénzt A nem hivatalos kifizetések az egészségügyi költések 40 százalékát tették ki 2002-ben. ■ AZ ÚJ LENGYEL kormány a rendszert több-biztosítóssá alakítaná, m A PÁCIENSEK választhatnak egészségbiztosítót, és a kötelező alapcsomagon felül - saját zsebből - kiegészítő szolgáltatásokat vásárolhatnának. ■ 15 ezer orvos hiányzik a rendszerből, mivel sok doktor külföldön dolgozik. Szlovákia 1. bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. 2. 2009-től megszüntetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. 3. az oep utódszervezete, az Egységes Nemzeti Kockázat- közösség Alap végezné a befolyó járulékok elosztását. 4. AZ állam 18 vidéki és 4 budapesti, illette Pest megyei pénztárat hoz létre. A 22 zárt részvénytársaság 49 százalékos tulajdonrészét nyilvános liciten elárverezi befektetőknek. 5. a megalakuló félig állami, félig magánpénztárak kötelesek lesznek szerződést kötni a jelenlegi kórházakkal és rendelő- intézetekkel, illette háziorvosokkal. 6. a pénztárak szigorú beutalási renddel, a szabad szakorvosválasztás korlátozásával is elérhetnek megtakarítást. 7. az ellátási csomagok tartalma elméletileg ugyanaz marad, de a díjtételbizottság (amelynek 2 tagját a pénztárak delegálják) döntése alapján nem költséghatékony eljárások, műszerek, gyógyszerek kerülhetnek ki a finanszírozásból és újabbak kerülhetnek be. cára is beszállhatnak a befektetők - nem ilyen változások várhatók. „A verseny olyan mértékben korlátozott lesz, hogy a végén semmilyen verseny nem lesz” - osztotta meg hallgatóságával aggodalmát Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egy konferencián. A Közép-európai Egyetem vezérigazgatója úgy látja, az új modell következménye az lehet, hogy vagy nem vásárolnak tulajdonrészt a pénztárakban a befektetők, vagy nem fogják tudni versenyre késztetni a szolgáltatókat (kórházakat, rendelőket, háziorvosokat). „így nem tettünk mást, csak költségeket növeltünk anélkül, hogy a végép a szolgáltatások hatékonysága egy jottányit is növekedett volna.” A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusa, Mikola István viszont egyenesen azt állította a héten: ha a képviselők többsége december 17-én el is fogadja az új rendszer kereteit kijelölő törvényjavaslatot, az biztosan nem valósul meg, és az is elképzelhető, hogy a kormányzat „kihátrál belőle”. A jogszabály szerinte erősen korlátozza a piacot és gúzsba köti a biztosítókat. A 149 paragrafusból álló törvényhez szerdáig 232 módosító javaslat érkezett. Tusrtria ■ a területi alapon működő osztrák egészségbiztosító pénztárak óriási, év végére akár a kétmilliárd eurót is elérő adósságot görgetnek maguk előtt. ■ CSŐDKÖZELI HELYZETBE került az alsó-ausztriai, stájerországi, karintiai és burgenlandi egészségbiztosító pénztár is. ■ Ausztriát 28 önállóan gazdálkodó egészségbiztosító pénztár hálózza be, 12 milliárd eurós költségvetésükből finanszírozzák ügyfeleik gyógyszertámogatását, fedezik kórházi ellátásuk költségeit és fizetik az orvosok bérét ■ AZ OSZTRÁK KORMÁNY januártól járulékemelést tervez, az abból befolyó 150 millió euró nem elég arra, hogy kihúzza a pénztárakat a gödörből. \ _______________________ ■ 1994 óta általános és kötelező több-biztosítós rendszer 2 állami és 4 magántulajdonú részvénytársasággal. A lég nagyobb az általános egészségbiztosító, ügyfélköre a lakosság kétharmada, m FELÜGYELETI HIVATAL Őrködik a betegjogok betartása fölött. ■ a beszedett járulékok 85 százalékából finanszírozzák a biztosítókon keresztül a szolgáltatásokat. m NEM És KOR SZERINT felosztottfejkvótával egyenlítik ki a kockázatokat ■ a 2006-os kormányváltás után Róbert Fico szlovák miniszterelnök mindent megtett annak érdekében, hogy kiutálja a piacról a magán- biztosítókat, eddig kevés sikerrel A befektetők ugyanis milliárdos pereket helyeztek kilátásba. BEVÁLT RECEPT A KORNYÉKÉN SINCS
