Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-24 / 274. szám
MEGYEI KORKÉP Rockbandában zúzna a bonviván szabó kimmel tamás Nem esett messze a családfától, és küzd a skatulyák ellen A Déryné társulat egykori tagja túl van az egyetemen, az első film- és színpadi főszerepen. Operettmusical szakon végzett, de nem szeretne megrekedni a könnyed karakterek és a zenés darabok skatulyáiban. Balassa Tamás A szerkesztőség helyett egy kávéházat javasol a beszélgetéshez: szombat délelőtt szüksége van egy erős feketére. Presszót kér, pedig anélkül is elég ébernek tűnik. Gyors észjárású, a gondolatai olykor jócskán beelőznek, pedig a történetfűzése sem lassú. Maradok a gyengébb latiénál.- A kaposváriaknak, somogyiaknak sok élményt adott a Déryné Vándorszíntársulat tagjaként. Mit kapott viszont a társulattól?- Rengeteg tapasztalatot. Évente kétszáz előadást tartottunk, fő- ■ Prózai ként zenés műsora- házra, kát, sanzon- és ope- filmre rett-összeállításokat. Kemény meló volt, falunapról gálaműsoron át a megemlékezésig.- A színészek közül sokan versmondóként, színjátszóként kezdik...- Az általános iskolában szerepeltem én is először, és ott volt életem első, és nyilván nem utolsó tévesztése is. Belesültem egy versbe, vagy inkább szokatlanul nagy hatásszünetet tartottam? Aztán folytattam, csak a tenyerembe kellett néznem, a puskámra. Később egy Ki mit tud?-on arattunk nagy sikert egy Rapülők-számmal, a fo- nyódligeti táborban pedig színpadra állítottuk a Rómeó és Júliát. Édesanyám western-csiz- májában játszottam az ifjú Montague-t. Díjat kaptam érte, egy szép hosszú golyós rágót.- A családjához közel állnak a művészetek, galériát is működtetnek. A felmenők között kimutatható a hasonló érdeklődés?- Mindkét ágon. A baritonom édesapámnak és nagyapámnak köszönhető, mindketten nagy nótások. Édesanyám nagypapája talán az első színjátszó kört alapította a városban. Énekelt, rajzolt, táncolt, zenélt. Nagymamám egy kastély cselédsége körében szerepelt műsorokban. Nem véletlen, hogy az egyik bátyám rajzol, a másik zenél, én pedig színész lettem.- A színiakadémia olykor komoly kiképzés a léleknek. Mi volt a legnehezebb benne?- Igazából egy dolog ijesztett meg, de végül elkerült a feladat: levetkőzni a színpadon. Ez nehezemre esne. Az, hogy bárkivel tudni kell csókolózni a színpadon, nem okoz gondot. A színpadon vetkőzéssel szemben ugyanis csókolózni jó.- Ascher Tamás ajánlotta a Megy a gőzös és a Fekete Péter szereplőválogatására. Nem rossz ajánlólevél.- Valóban nem, és nagyon hálás is vagyok neki. De azért meg kellett dolgoznom érte, hogy Koltai Ró- szín- bért, illetve Znaigényes menák István és vágyik. Mohácsi János kiválasszon a szerepre.- A kaposvári színpad mint nagy álom, nem okozott görcsöt kezdetben?- Öt percig. És igazából már jártam a színpadon, a Titus Andronicus gyerekszereplő-vá- logatásán. De túl magas voltam.- Egy kritikusa azt írja: öröm nézni, mert nem elkoptatott arc. De még tíz hasonló közönségfilm, és megunják, hacsak nem kap egy Puck- vagy Ham- let-szerepet.- Nem fenyeget az a veszély, hogy tíz közönségfilmig meg sem állok. Koltai Róbert felkérésének örültem, de nem szeretnék beleragadni sem egy karakterbe, sem egy műfajba. Remélem, tudok majd nemet mondani, ha kell. De azt még jobban remélem, hogy olyan feladatok találnak meg, amelyek vállalhatók.- Ha lehet mondani, az elmúlt hónapokban berobbant a köztudatba. Rendszeresen játszik, országot jár a filmmel, amit Szabó Kimmel Tamás: édesapám is nagy nótás, és nagyapám is az volt Kodály színkörtől a Dérynén át a HoppArtig Kaposváron született 1984- ben. A Kodály iskolában Hornung Józsefné színjátszó körében kezdte, aztán a Déryné Vándorszíntársulat tagja lett, a Munkársvban érettségtett. Idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán Ascher Tamás és Novák Eszter osztályában. A József Attila Színházhoz szerződött, ahol a napokban kezdett próbálni Az öreg hölgy látogatásának Zsótér-féle zenés változatában. Kaposváron vendégként játszik, reméli, nem utoljára. Végzős osztályával együtt maradtak, és a Mer- lin támogatásával megalapítottak egy kísérleti műhelyt HoppArt néven. A Die Hard 1-et dramatizálják Halál- kemény címen. SZABÓ KIMMEL TAMÁS FŐBB munkái: Fekete Péter (Csiky Gergely Színház), Sose halunk meg (József Attila Színház), Tovább is van... (Nemzeti Színház), Megy a gőzös (r.: Koltai Róbert), Könyveskép (r.: Bollók Csaba). négy hét alatt 150 ezren láttak. Mennyiben változott meg ettől?- Remélem, semennyire. Fáradtabb vagyok. Amúgy a filmnek köszönhetem, hogy ismerik az arcomat, ami nagy előny. Huszonnégyen végeztünk Pesten, tizenhármán az osztályomban, Kaposváron is hatan-he- ten. Csak kevesen kaptunk azonnal szerződést, és nem azért, mert a többiek tehetségtelenek.- Van hosszú távú terve Szabó Kimmel Tamás karrierjéről?- Azt sem tudni, mi lesz öt perc múlva. Vagy három. Nem tervezek előre. Abban kell jónak lenni, ami most van. Jó szerepeket szeretnék játszani, és a filmet is megkedveltem. Olyan, mint a tetoválás, aki egyszer varrat, még egyet akar. Az első filmmel mindenesetre átestem a kereszttűzön... Vagy hogy is? A tűzkeresztségen, igen.- Nem egy rosszarcú fiatalember, nem túl erős a tévésorozat- és a bulvárcímlap-veszély?- Huh. Semmit sem zárok ki, de szívesebben mennék a prózai színház, igényes film irányába. Esetleg olykor egy-egy zenés darab, a Kabaré konfe- ransziéja jó szerep például.- Nehogy már ezt a szerep- álom-kérdést kihúzza belőlem!- Isten őrizz! Azt tanultam, hogy olyan nekünk nem lehet. A rendező úgyis mást akarna, mint amit mi beleálmodtunk, és akkor garantált a kudarc.- Szabadideje akad?- Szerencsére kevés. Ha lenne, zenélni szeretnék. Régen a bátyámmal zúztunk egy rockzenekarban, most valami dallamosabb egyéni hangzás felé kellene elmenni. De nem mostanában lesz rá időm. Előbb a diplomamunkámat kellene befejeznem, és a nyelvvizsga is előttem áll. De sajnos vagy szerencsére, a színház és a film akadályoz a haladásban...- Magyarországon jó helyen van?- Igen, persze! Itt érzem otthon magam, és a dolgaim is jól alakulnak. JEGYZET Sztrájkról, kritikusan túl vagyunk az utóbbi idők legnagyobb sztrájkján. Lehet, hogy hamarosan jön a következő, a talán még nagyobb. De ne találgassunk, hisz egyelőre még csak a mérleg megvonásánál tartunk. A felek - a sztrájkot szervezők, illetve a kormány - még a maga számainak fülünkbe hazudásával van elfoglalva. Lám milyen erősek vagyunk - halljuk innen. Lám milyen kevesen sztrájkoltak - halljuk onnan. Mi meg álmélkodunk. Vagy ezért, vagy azért. nem árt persze végiggondolni dolgokat Például azt, hogy ha egy vasutassztrájk hatórás, akkor miért kell „szívni” az utasoknak másnap reggelig. És miért kell azt nyilatkoznia az illetékesnek, hogy keményen dolgozunk azon, hogy másnap reggelre helyreálljon a rend. Amit ők barmoltak szét. De a munkát beszünte- tők összetétele is megér egy misét. Kevés kivétellel valamennyien az adófizetők pénzén sztrájkolnak. (A vasutasok is, ha a MÁV el-, képesztően nagy hiányára utalunk.) Leegyszerűsítve a kérdést: a mi pénzünkön léptek sztrájkba, s döntően a mi pénzünkből összeálló költségvetésnek okoztak veszteséget. Csak érdekességként: az utóbbi években alig hallottunk olyan termelő üzemről, amelynek dolgozói letették a munkát. Lehet, hogy azért, mert nem veszi őket körül az állam gondoskodó karja, mint a most sztrájkolókat? MORGOLÓDÁSOMRA Szinte hallom a választ, hogy nem magukért, hanem értünk sztrájkoltak, valamennyiünkért: a szárnyvonalak megszűntetése ellen, a vizitdíj és az ápolási díj eltörléséért. Ami ugyebár megint csak a költségvetést, ilyenformán az adófizetők pénzét érinti. A KÖR BEZÁRULT. Legényfogás után szisszenés, költség-gyümölcs elemzés étlapozó A vendéglátás legkisebb közös többszörösére főznek a balatonlellei Don Benito étteremben Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögébó'l bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánná Nem vagyok már mai csirke, és végig éve a világot bizonnyal állíthatom: közgazdaságtani okfejtés ritkán szalad ki a számon egy jeles gasztronómiai mintavétel után. A balatonlellei Don Benito most föladta a számtant. Végiről kezdeni egy kulináris történetet, hébehurgyaság a köbön, de most mégis a számlával kell előre rukkolnom. Az ugyanis alig lépte túl az ötezer jó magyar forintul. Ami nem kevés pénzmag, én azt tudom, de mérlegre téve az ellenszolgáltatást két személyre, minőségben és mennyiségben, bizony, adódik egynéhány felismerés. Előtolul például a mikroökonómiai piac egyik igen fontos eleme, az ár/érték arány, ami meghatározott volumenű keresletet indukál. Magyarán: rábukkantunk a nem egy nyárra tervező balatoni éttermek egyikére. És eme öröm meleg fénye már magában bésütötte télelőre hangolt novemberi gyomrunk tájékát. A Don Benitót sem tágas műfaji meghatározása, sem premodern külleme nem tuszakol- ja a nagy előzetes várakozást kiváltó egységek közé. Étterem, pizzéria és salátabár - három egyszerre. Az ilyen élmény csak ide nem kívánkozó összefüggésben okozhat kielégülést, a vendéglátásban nemigen. A belső tér konzekvens a külsővel. Egy vadászkúria mívesen faragott székei vegyülnek a mediter- ránus citrom- és narancsszín falak fehér stukkóival és a bágyadtzöld függönyökkel. Nosza, temetkezzünk az étlapba! A konyhafőnök az étterem speciális ajánlataival nyit, a magyaros ízeket favorizálja, majd átcsap a pizzafelhozatalba. Nincs is ezzel gond, ha amúgy minden a helyén van. Felszolgálónk igen, aki mindig a kellő mértékben áll rendelkezésre. Legényfogó levessel nyitunk, a mi élemedett korunkban ez már csak így megy. E fogás sokféle változatban fortyant meg már a pártás fehérnépek spharheltjén. Itt csirkével és csiperkével bélelik a zöldséges, tárkony helyett Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): 0 El ne bízza magát KÖRNYEZET (1-10 pont): ££ Étlapba bújva megteszi ÉTEL (1-20 pont): - n Megéri a pénzét 17 kapros, tejfölös-citromos nyitányt. Jó alap a frízbinagyságú, a kívántnál talán árnyalattal fény- lőbb hátszínhez, két tükörtojással, rizzsel és hasábágyon, saláta-környezetben. Mindez jelentős adagban, egy árban. Megnyerő. Ugyanígy a görögös ros- toncsirke tzatziki-salátával, hasábbal, friss zöldségek díszében. Itt a finoman visszafogott fűszerezésen látszik, hogy a legkisebb közös többszörösre gyúr a Don Benito. A széles közönségre, ami állandó nívó esetén fenntartja a balatoni vendéglátás felszínén. Lett légyen az ember bármekkora Zimbabwei nénije is a honi gasztronómiának, az Ördög vacsorája mellett nem mehet el szó nélkül. Szóval sem, mert az bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik. Aranyoskáim, ez csíp rendesen! Lecsós pfefferoni és méregerős paprikaraguban inkvizícionális körülmények között időz a csirkemell, de nem könnyű leenni magunkat addig a szintig. A próbát megéri. E szisszentős fogás vélhetően még a soron következő kaliforniai palacsintát is csípi. Az erdei gyümölcsök valószínűtlen orgiája vaníliamártásban tobzódik, és mindez méretesen, 400-ért. Véletlenül sem kímélt XL-es ágyékkendőmet XXL-esre cserélném, mindenesetre. SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 24., SZOMBAT 5
