Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-17 / 268. szám

4 • • A MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 17., SZOMBAT A Cserben kezdődött, aztán a sportlövők átköltöztek a Zaranyi erdő szélére HIRDETÉS a kaposvári lövészélet kezde­te 1953-ra datálható: ekkor építették ki a Cserben a 600 és 100 méteres pályát. A Magyar Honvédelmi Szövetség által működtetett létesítményben 1962 és 1979 között folytak az edzések. A mostani lőtér tervei 1976-ban készültek el, s alig három évvel később már be­költözhettek a sportlövők. A csúcsidőben 36 lövészegylet te­vékenykedett a városban, min­den magára valamit is adó gyárnak, üzemnek, iskolának saját lövészklubja volt. Légrádi József emlékszik a hőskorra: anno 36 lőegylet volt a városban Már nem látszanak a viharfelhők lőtér Befejeződött a szigetelés, már nem kell tartani a felülről jövő özönvíztől akar. Akik ugyanis még az in­gyenes MHSZ-érában kaptak rá a sportra, nehezen viselték, hogy a rendszerváltás után fi­zetniük kellett, s bizony többen elmaradtak az idők során. A lövészet ugyanis költség- igényes szórakozás. Aki szinten akarja tartani magát, hetente kétszer illik fegyvert fognia a kezébe, s lőállásba állnia. Egy tréning során szinte észrevétle­nül el lehet durrogtatni 70-80 lőszert, melynek darabja - mi­nőségtől függően - 8-38 forint­ba kerül. Azaz hetente még a legolcsóbb lövöldözés is beleke­rül másfél ezer forintba.- Persze lehet spórolni, ki­hagyni az egyik edzést - jegyzi meg Légrádi József -, azaz lehet emlékezetből is lőni, csak akkor kellenek emlékek. Magyarán az ilyesfajta „linkeskedést” csak a legjobbak engedhetik meg maguknak. Aki azonban fejlődni szeretne, ne adj’ isten saját fegyvert akar, bizony gyakorolnia kell. A saját fegyverhez ugyanis a különbö­ző engedélyek és a legalább fél­éves klubtagság mellett megfe­lelő minősítő eredmények szük­ségeltetnek.- Ehhez pedig sok gyakorlás és kitartás - teszi hozzá a lőtér vezetője. - No és megfelelő al­kat. Akármilyen hihetetlen is, a lövészet kiváló kondíciót kíván. Az utánpótlás korú jelentkezők esetében az egyik legnagyobb probléma ugyanis, hogy nem bírják el a fegyvert, legalábbis annyiszor nem tudják meg­emelni, ahányszor kellene. Va­lahogy csenevészebb a mai fia­talság, mint régen. Viszont olyanok ragadnak meg nálunk, akik alkatilag más sportra nem jók. Maximum sakkozni... Pedig Légrádi József szerint fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen a fegyverek működési elvének alapjaival.- Megszűnt a sorköteles hon­védség - jelenti ki -, így a fiata­lok sehol sem fognak pisztolyt, puskát a kezükbe. Pedig ez ugyanúgy az általános művelt­ség része kellene, hogy legyen, mint mondjuk az autóvezetés. Nem mellékesen remek nevelő hatása is van a lövészetnek: a nálunk edző fiatalok sokkal megbízhatóbbak, komolyabbak kortársaiknál. Egy fegyver ugyanis felelősséggel jár. @ videó: www.sonune.hu vei később Tokióban olimpiai aranyat szerző Hammeri László is lőállásba állt...- Jelenleg több mint kétszáz tagunk van - meséli büszkén a hajdani aranycsapat tagja -, s a létszám évente tíz-tizenöt fővel gyarapszik. Többek között an­nak is köszönhetően, hogy fel­nőtt egy generáció, amely szá­mára természetes, hogy anyagi áldozatokat kell hozni, ha lőni Egyre több fiatalt érdekel ismét a lövészet, pedig a lőszerárak miatt nem olcsó mulatság a sportág Ha lassan is, de vissza­tért az élet a kaposvári lő­térre. Ma már több mint kétszáz tagja van a me­gyeszékhely hajdan szebb napokat látott lö­vészegyletének. Vas András Sehol egy tócsa, a falak csont- szárazak, s a plafonból sem csö­pög a víz. Ha a festés nem hi- bádzana néhány helyen, azt hi­hetnénk, új épületbe költöztek a kaposvári sportlövők.- Vannak még javítanivalók - ismeri el Légrádi József, a lő­tér vezetője -, ám legalább már az időjárással dacolni tudunk. Sikerült szigetelnünk az épüle­tet, egy közepes eső már meg sem kottyan. Persze a késztől még messze állnak: ki kellene cserélni a go­lyófogókat, a lőbiztonsági be­rendezéseket, s egy hangfogó fal sem ártana.- Szerencsére komolyabb összezördülések még nem vol­tak - állítja Légrádi József -, de mindig akad valaki a közeli la­kótelepen, aki túl hangosnak talál bennünket. Ami azonban a Zaranyin élőknek üröm, az a lőtér vezető­jének öröm. A mind nagyobb zaj ugyanis azt jelenti, lassan magához tér tetszhalott állapo­tából a nagy hagyományokkal bíró kaposvári sportlövészet. A maiak számára ugyan hihetet­len, de a somogyi megyeszék­hely a sportág egyik vidéki fel­legvárának számított az MHSZ- időkben: negyvenöt esztendő­vel ezelőtt, 1962-ben például az MHSZ Somogy csapata bajnoki címet szerzett az országos baj­nokság kisöbű sportpuska 60 fekvő ifjúsági számában. A győztes trió - Vermes Károly, Hanák Károly és Légrádi József - többek között a Központi Lövészklubot előzte meg, mely­nek tagjai között a két esztendő­Deák és a diplomata az 1848-49-ES szabadság- harcot követő passzív re­zisztencia (ellenállás), majd a provizórium idején - amely történelmünk 1861- 65 közötti, az osztrák ön­kényuralom visszatérésével járó szakasza volt - a nem­zetet vállalásában, küzdel­mében bátorítani kellett, hogy ne csüggedjen, ne kis­hitű legyen, hanem kitartó, erős és bátor. Ismét tudjon hinni! A magyarság nagyjai- köztük Deák Ferenc - ezt is megkísérelték. történt pedig, hogy ezek­ben a nehéz időkben meglá­togatta Deákot egy osztrák diplomata. A kettejük között lefolyt párbeszédet megörö­kítette a hagyomány. AZ OSZTRÁK FÉRFIÚ a ma­gyarok ellenállásáról szólva kifejtette: - A számra nézve gyöngébb magyar nemzet előbb-utóbb úgyis bele fog olvadni az erős és művelt német népbe. DEÁK, a maga türelmes mo­dorában, válaszolt: - Én más véleményen vagyok, ám ha a magyarnak - ne adj’ isten! - mégis választa­nia kellene a szláv vagy a német által történő elnyele- tés között, bizonyára ez utóbbit választaná. De - úgy vélem - mindez még messze van.- akkor viszont nem ér­tem, miért vonakodnak rá­állni, ami egyszer, ha ké­sőbb is, de mégis be fog kö­vetkezni - így az osztrák. DEÁK - rövid hallgatás után- elmagyarázta: - Excellen- ciád, úgy tudom, jó keresz­tény; és reméli, hogy maj­dan, ha befejezi áldásos föl­di tevékenységét, a menny­országba fog jutni. Nemde?- Bizonyára - mondja a dip­lomata.- No, akkor engedje meg, hogy bátorkodjam kételked­ni abban, hogy azért excel- lenciád örömestebb menne oda ma, mint holnap. ■ Mihályfalvi László Márton Péter Lengyeltóti lakos részvénytársaságunkkal kukorica termeltetési szerződést kötött, a 2006-os évben. A szerződéskötés feltétele, hogy a szerződésben fel kell tüntetni azokat a területeket, helyrajzi számok alapján, amin a kukoricát termelni fogja. Ő több területet felsorolt erre a szerződésre, elvitt vetőmagot, műtrágyát, vegyszert 1.357.939,-Ft értékben. A mai napig egy kiló kukoricát és egy fillért sem fizetett, a tartozásakiegyenlítésére. A szerződésben általa felsorolt hrsz-re sem tulaj doni, sem használati joga nem volt. Az egyik hrsz. ..mocsár'’ , a másik „lakóház, udvar'’, a harmadik a Magyar Állam és magánszemélyek tulajdona, és volt olyan hrsz., ami valójában nem is létezett, ezért csalás miatt feljelentést tettünk, így' eljárás folyik az ügyben, ami nem azt jelenti, hogy a tartozás meg fog térülni Ezért felajánlom, aki Márton Péter felénk, az üggyel kapcsolatban felmerült költségek összességében meglévő 1.788.853,-Ft-os tartozását valamilyen módon behajtja, 500.000,- forintot sikerdíjként kifizetek. Egyben kérem azért, hogy Márton Péter ne úszhassa meg a büntetését, aki érdemi információt tud adni az ügyben, az jelezze felénk, magunk és egymás védelmében, mert lehet, hogy következőben Önt fogják ilyen módon meglopni, becsapni, és Ön sem számíthat védelemre. ___ • Balaton Agrár Zrt. 85/351-050 * Fi zetés helyett irány a börtön zsúfoltság Minden ötödik elítélt szabadlábon maradhatna Információink szerint naponta közel ezer forintba kerül egy el­ítélt az államnak, ám hasznos te­vékenységre nem tudják őket kö­telezni, ugyanis bármikor fizet­hetnek és távozhatnak.- A közérdekű munkát nem le­het kifizetni - folytatta Fekete Ró­bert -, aki bevonul a börtönbe, le kell töltenie a büntetést. Ilyenkor, mivel a fogorvosi ellátás is ingye­nes, az elítéltek előszeretettel csi­náltatják meg fogaikat Az ügyészek szerint megoldást a büntetési paletta szélesítése hozhat. Például jobban el kellene terjeszteni a közérdekű munka­büntetést is, hiszen ennek társa­dalmi haszna nagyobb, mint a le­töltendő szabadságvesztésé. Szó­ba jöhet az elterelés vagy vádha­lasztás is, azaz egyes ügyeket ügyészi szakaszban megállítani, s egyfajta próbára bocsátani a vádlottat- Persze akadnak szélsőséges megoldási variációk is - mond­ta Fekete Róbert. - Felmerült, a két év alatti időtartamra kisza­bott szabadságvesztések eseté­ben csak felfüggesztett börtön- büntetésről szóló ítéletek szüles­senek. Ám ebben az esetben akár rablók vagy visszaeső gép- kocsifeltörők is szabadlábon ma­radhatnának... ■ Vas András Jelentős tétel az elővezetési költség is JELENTŐS KÖLTSÉGET JELENT, hogy a néhány napos bevonu­lok nagy része elővezetéses, az­az rendőrnek kell bekísérnie, azaz ilyenkor az elítéltek szinte taxiként használják a rendőr­autót. A „taxiköltség”Kaposvá­ron 2006 második félévében 1,2 millió, míg 2007 első hat hónapjában 1,8 millió forintot jelentett. Ám ebből alig négy- százezret fizettek be az előállí­tottak, a többit végrehajtással próbálják beszedni - ötezer fo­rint alatti tételt pedig meg sem próbálnak behajtani

Next

/
Oldalképek
Tartalom