Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-16 / 267. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 16., PÉNTEK 2 MEGYEI KORKÉP EBBgmTOMa Örül-e a hónak? fehér Lajos somogyvári festő: - Örülök a havazás­nak, mert a növényeknek már szüksége volt a csapa­dékra. Az is jó lenne, ha ki­alakulna egy összefüggő hó­lepel, az betakarná és meg- védené a fagytól a vetése­ket. Persze a gyerekek sze­mével nézve is időszerű volt már a fehérség, most talán eljött a hóemberek és a hó­golyók ideje is végre. Bízom benne, hogy karácsonykor még szebb idő lesz majd. hizsák IMRE kaposvári víz­mérnök: - Ideje volt már a havazásnak. Az éves csapa­dékmennyiség nem válto­zott az országban, mint aho­gyan azzal sokan riogatnak. Mint most is látható, a nyári szárazsággal szemben meg­érkezett egy szokásos ha­vazás. Annak is lehet most örülni, hogy talán keveseb­ben közlekednek autóval, és akkor is lassabban, így a gyalogosok biztonságosan át tudnak kelni a zebrán. HORVÁTH JÓZSEFNÉ zala- halápi eladó: - A kürtőska- lács időszaka, amit árulok, most jött el. Ilyenkor egy ki­csit többen vásárolnak a té­li csemegéből, ez jó nekünk. A reggeli hóval borított táj nem okozott meglepetést, számítottam rá, hiszen a híradások is felhívták rá a figyelmet, és a reggeli öröm után a közlekedés sem bé­nult meg, de sajnos az ösz- szes hó elolvadt. Kútból húzzák a vizet gyótapuszta Zavaros és büdös is a falu vezetékes ivóvize Izsák József és Molnár Józsefné akárcsak a többi gyótai, tiszta vizet szeretnének a pohárba. Nem kútból, hanem a vezetékből A gyótaiak nem isznak a vezetékes ivóvízből. Tisz­ta vizet szeretnének a pohárba. Vigmond Erika- Még sose voltunk betegek a kuti víztől - húzta fel a tiszta vi­zet Izsák József. A vezetékes ivó­vizet firtató kérdésemre csak a fejét rázta, s lemondóan intett.- Inkább megvesszük az ás­ványvizet - tette hozzá Molnár Józsefné. - A vezetékes azért jó főzni, mosni, fürödni - sorolta Henger Istvánná. A panaszok szerint időnként fog is a víz, a kádak, mosdók vö­röses árnyalatot kapnak. Azt is felhozták, hogy olykor főzni sem lehet, mert rossz ízű lesz a leves. Más vélemények szerint abból is adódhat a probléma, hogy kevés a fogyasztás, és sokáig a vezeté­kekben ma-rad a víz. A több mint száz lakosú Gyó- ta vízgondja nem új keletű. Guricza István szerint már tíz éve ígérgetik, hogy tesznek vala­mit A Marcalihoz tartozó város­rész vízműve - saját vízbázison- 1997-ben készült el. Rövidesen kiderült, hogy egy tisztítóberen­dezésre is szükség lenne, ám ar­ra nem jutott már pénz. A vízmű ellenőrzését az ÁNTSZ regioná­lis intézete félévente végzi. Ha­vonta pedig önkontroll labora­tóriumi vizsgálatok kötelezőek.- Az eredmény általában megfe­lelő - mondta Schaffer Károly tiszti főorvos. - Előfordul, amit az ÁNTSZ-vizsgálatok is meg­erősítenek, hogy magasabb a víz mangántartalma. Nem káros az egészségre, azonban íz- és szín­rontó hatása van. Marcaliból jönne a víz A probléma orvoslására rég­óta keresik a lehetőséget. De pályázati forrásokra van szük­ség. A terv lényege: a Marca- li-Boronka ivóvízvezetéket to­vábbépítik Csőménél, Nikla fe­lé, s ennek lenne egy leágazá­sa Gyóta felé. Utcasöprés is csak protekcióval munkanélküliség Sorban állnak, előjegyeztetik magukat közhasznú munkára- A szokásos év végi pangásra gondolva november közepén el­indítunk egy új közhasznú fog­lalkoztatást - mondta Vucseta Balázs, a barcsi kirendeltség vezetője. - Ez nem túl nagy, épp csak akkora, hogy az ön- kormányzatoknak legyen né­hány emberük levélsöprésre, hóeltakarításra. Ennél sokkal fontosabb az a közmunka, amelyre a szociális minisztéri­um írt ki pályázatot. A Dráva Menti Önkormányzati Társu­lás 230 ember foglalkoztatását tervezi január elsejétől. Ez a munka három hónáig tart majd, amivel a nehéz helyzetbe került családok túl tudják élni a leg­keményebb hónapokat. Míg évekkel ezelőtt hat ökör­rel lehetett csak utcai munkára vontatni a munkanélkülieket, addig mára alaposan felértéke­lődött ez a feladat. „Aranyoskám, engem kétszer húzzon alá, mert nagyon szeretnék bekerülni!” - ezek a mondatok mindenna­posak a programfelelősöknél. Ahogy hírét veszik az emberek, hogy új munkaprogram indul, már jó előre föliratkoznak rá. Ez persze sok előnyt nem jelent számukra; a munkaügyi szerve­zetnél az a fő szempont, hogy le­hetőleg mindenki dolgozhas­son előbb-utóbb, az önkormány­zatoknál pedig az, hogy minél jobb munkaerőhöz jussanak ál­lami pénzen. ■ Nagy László A BALATONTÓL... Berzence papp lajos szívse­bész professzor volt a ven­dége a Szeretet Szociális Otthon idősek otthona részlegének. A neves szak­ember Jöjjön el a te orszá­god címmel tartott elő­adást a közönségnek, (va) Böhönye szászfalvi László országgyűlési képviselő (KDNP) fogadóórát tart 2007. november 16-án (pén­teken) Böhönyén a polgár- mesteri hivatal házasságkö­tő termében 18 órakor. Budapest-Kaposvár gellér Katalin Zichy című albu­mát mutatták be a Magyar Nemzeti Galéria kőtárá­ban. A Corvina Kiadó köte­téről Mácsai Pál tartott is­mertetőt. Az eseményhez kapcsolódóan Róka Enikő, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályának veze­tője pedig a Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem című kiállításról beszélt, (mk) Csurgó rendkívüli társulá­si ülésen döntöttek arról a polgármesterek, hogy a többcélú társulás benyújt­ja pályázatát a téli-tavaszi közmunkaprogramra. Száznegyven ember foglal­koztatására pályáznak a szociális és munkaügyi minisztériumhoz, s ha nyernek, december 17-én indulhat a program, (va) Kaposvár ÉV végi záró el­nökségi ülését tartotta csü­törtökön a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A ta­nácskozások áttekintették a civil szervezet éves tevé­kenységét, értékelték a mű­vészeti gálákon bemutatott produkciókat, s tájékoztatót hallgattak meg a szövetség éves gazdálkodásáról, (mk) Kaposvár jövő a jelenben címmel szerveztek konfe­renciát a Rákóczi és a Bar­tók iskola közösségei. Az együtt gondolkodással igye­keztek a szervezők gondo­latokat ébreszteni az intéz­ményi lehetőségek feltárá­sához, a megfelelő tanulá­si utak megtalálásához. Be­mutatták azt a fejlesztési folyamatot, melyet az intéz­mények a HEFOP-pályáza- ton nyertes projektekben végeztek, (mk) Százötvenmillió forintot visznek a víz alá a Dráva mentén ártér Cankók, bíbic, kócsagok - jó idők köszöntenek rájuk, kiterjesztik a madarak bemutató helyét Drávaszentesen nagy területek elárasztására, az ősborókásban a tórendszer újraélesztésére ké­szül a természetvédelem. 150 millió forintot visznek a víz alá.- A somogyi Dráva vidékről sokáig elsősorban a térség leg­ismertebb bemutatóhelye, az ősborókás jutott az emberek eszébe, amely homokos, száraz élőhely. A drávaszentesi réten igyekszünk megismertetni a nemzeü park másik jellemző arcát - mondta Fenyősi László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője. - Ötven hektáron mutatjuk be itt hamarosan a Dráva menti vízi­világot, a kaszálók és mocsaras rétek élővilágát. Kicsiben már mindez ma is látható, néhány éve ugyanis zsi­lip épült, aminek a segítségé­vel 15 hektár területet víz . alatt tudnak tartani az " év nagy részében. Ezzel ele­gendő időt kap a költéshez több vízimadár, és jó néhány védett növényfaj - nyári tőzike, kockás liliom, kozsborfélék - számára is kedvezőbbé tették a helyet. Madárvonulás idején jól megfigyelhetők a cankók, bíbi­cek, kócsagok, rétisasok és fe­kete gólyák. A területen madár- megfigyelő tornyot állítottak fel és másfél kilométer hosszú tan­ösvényt alakítottak ki. Ennek a bemutatóhelynek a kiterjeszté­sére készülnek most. Az átala­Kócsagok is jól megfigyelhetők a madárvonulás idején kítás száz hektár területet érint, ebből 45-50 hektárt szeretné­nek folyamatosan víz alatt tar­tani. Az érintett területek java­részt állami tulajdonú földek, azaz a helyiek számára az el­árasztás nem sok vizet zavar. - Ugyanakkor újabb növény- és állatfajták számára nyújt majd élőhelyet. Még több vízimadár telepedik meg itt, és minden ed­diginél látványosabb bemutató- hellyé válhat a szentesi határ - hangsúlyozta a természetvédel­mi szakember. - Az ősborókás­nál ezzel egy időben a tórend­szer rehabilitációjára készü­lünk. A kilenc tóból álló vízfelü­leten töltések, zsilipek, apasz­tok épülnek rövidesen, melyek­kel kezelhetővé kívánjuk tenni ezt a tórendszert. Az erdőkben pedig folyamatosan lecseréljük a nem oda illő fafajokat, s a he­lyükre tölgy, nyár stb. kerül. A tavaknál a cél: a ritka ma­darak számára alkalmas lakhe­lyet teremteni. A tavakat bemu­tatóhelynek szánja a nemzeti park. - Több fokozottan védett madárnak is lakhelye a boró­kás közeli tórendszer; 10-14 pár fokozottan védett cigányréce is él itt, illetve tőkés récék, szár­csák, vízityúkok - mondta Fe­nyősi László. - Megfelelő élet­térhez szeretnénk juttatni eze­ket, ehhez azonban le kell bon­tani a félszáz éves vízi műtár­gyakat, és újakat kell építeni he­Kecske, juh, hucul ló dél-somogy két legnagyobb be­mutatóhelyére őshonos állatok százait telepítette a természetvé­delmi igazgatóság. Szentes ha­tárúban több mint 100 szürke­marha legel, a borókásban pe­dig 110 rackajuhot terelget Por­kert Gyula juhász A szentesi far­mon kecskéket, hucul lovakat is simogathat a látogató. lyettiik. A tavak többségét az utóbbi évekre gyakorlatilag tel­jesen benőtték a vízinövények. Vissza kell szorítanunk a gyé­kényt, s nagyobb teret engedni a nádasnak. ■ Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom