Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-03 / 256. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 3., SZOMBAT M53SBI1 MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Bajcsy-Zsilinszky jóslata BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - miután eltávolodott a hazai fasizmus és nyilas uralom szálláscsinálójától, Gömbös Gyulától és szélsőjobbos po­litikájától - 1930-31-ben megszervezte a Nemzeti Ra­dikális Pártot, majd 1932. március 15-ével megindítot­ta a Szabadság című náci­ellenes hetilapot. Nem sok­kal később, 1935-ben - a Magyarország legsötétebb korszakát előidéző Szálasi Ferenc - megalakította a nemzetiszocialista (náci) szervezetet, a Nemzeti Aka­rat Pártját, a NAP-oL A NAP LÉTREJÖTTE UTÁN Zsi- linszkyt folyamatosan tájé­koztatták falusi hívei, hogy Szálasiék körleveleikkel bombázzák őket Szálasi­nak nyilvánvalóan sikerült ellopatnia Zsilinszky párt­híveinek névsorát; és most ezt az egyébként elégedet­len réteget igyekezett de­magóg szólamaival, kiáltvá­nyaival elkábítani, és a ma­ga oldalára állítani. Ahogy ezt példaképe, Hitler is tet­te Németországban. Zsilinszky - bizonyosságot szerezvén a lajstromlopás­ról - elhatározta, hogy bar­langjában keresi fel a fene­vadat. - Meg kell ismernem ezt az embert - mondta, és egyik barátjával elment a gyűlésükre. Nagy önura­lommal hallgatták végig Szálasi rögeszmés, vérgőzös szónoklatát, rikácsolását. A végén Zsilinszky néhány kellemetlen kérdést tett fel a „vezérnek”. Ép bőrrel ju­tottak ki a teremből! hazafelé gondolataiba me­rülve, némán lépkedett; majd megszólalt: - Ha egy külső hatalom ezt az em­bert kormányra juttatja, ez bizony fél év alatt el­pusztítja hazánkat! BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE jóslata optimista volt; mert Szálasinak az ország tönk­retételéhez negyedév is elég volt. Kaposvárról a budai vár ormára vaszaryA festő kiállítása az idei év egyik csúcsprogramja a Nemzeti Galériában Vaszary a hívó szó. A Nemzeti Galéria homlok­zatán méteres betűk hir­detik: a kaposvári festő kiállítása most a legna­gyobb szenzáció a budai várban. Február közepéig bizonyosan. Vas András- Hol van ez a Kaposvár? - for­dult a teremőrhöz hirtelen a né­met házaspár férfitagja. A szólí­tott, a Nemzeti Galéria Vaszary- kiállításának egyik éber őre azonban csak a vállát vonogatta: vélhetően a somogyi megyeszék­helyet még el tudta helyezni a térképen, ám mindezt Goethe és Schiller nyelvén képtelen volt szavakba önteni.- A Balatontól délre - próbál­tam segíteni a láthatóan megle­pett és letört németnek. Amúgy ez már a második keserű pirula volt számára, előzőleg a galéria boltjában akart valami emléket Vaszaryról, ám két könyv és né­hány képeslap mellett nem ta­lált mást. Mint mondta, Nyuga­ton egy ilyen tárlat egyik legfőbb eleme a marketing: bögrék, hű­tőmágnesek, kendők, zsebken­dők, kulcstartók, poszterek ké­szülnek, hiszen így lehet igazán maradandó élménnyé - és anya­gilag rentábilissá... - tenni egy kiállítást... Újdonat ismerősöm­ről rövidesen kiderült, hogy a hajdani keletnémet Bernburg la­kója, Klaus-Jürgen Schallnak hívják, és kifejezetten érdeklő­dik a festészet iránt Utóbbit per­sze nem kellett magyaráznia, hi­szen különben mit keresett vol­na Vaszary János kiállításán. Miután így rendbe raktuk a Kaposvár-kérdést, el is köszön­tünk egymástól, ám alig tíz perc múlva ismét egymásba botlottunk, s Herr Schall me­gint nem értett valamit.- Ha Vaszary kaposvári, ak­kor miért nem róla nevezték el a múzeumot? - érdeklődött, mi­közben az egyik kép magyará­zókártyájára mutatott, melyen jól látszott a tulajdonos, a Rippl- Rónai Múzeum neve. - Hát ma­guk aztán szerencsések - só­hajtott elismerően, amikor meg­tudta, hogy az éppen megcso­dált festő mellett a múzeum név­adója is Somogyország főváro­sának szülötte-büszkesége. Vaszary János 1910-re vált befutott festővé 1867-ben született Kaposvá­ron. 1885 őszétől Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János ta­nítványa volt. 1887-től Münchenben tanult. 1889-ben beiratkozott a pári­zsi Julián Akadémiára, de abbahagyta tanulmányait. 1893- ban folytatta tanulmá­nyait a párizsi akadémián. 1894- ben festette meg egyik legismertebb képét, a Fekete kalapos nőt. 1910-re befutott festővé vált. 1914-től haditudósító festőként a keleti és a déli fronton Járt. 1920-tól a Képzőművészeti Fő­iskola tanára volt. 1925-től többször Párizsba és Itáliába utazott. 1937-ben hunyt el Budapesten. A KÚT (Képzőművészek Új Társasága) alapító tagja, több magyar és külföldi kiállítás dí­jának nyertese. A kaposvári Zárda utcában szüle­tett a zseni. Emlékét tábla őrzi. Piac. A gyapjúszőnyeg 1905-ben készült skandináv technikával. A mű tulajdonosa az Iparművészeti Múzeum- Ez ám a ritkaság! Két ilyen neves kortárs művész egy hely­ről! - morfondírozott tovább, majd miután ígéretet tett, hogy ezek után minden bizonnyal felkeresi Kaposvárt, végleg(?) kilépett az életemből... A továbbiakban - a lokálpat­rióták számára minden bi­zonnyal érthetően - nem kis büszkeséggel sétáltam végig a tárlaton, mely annak ellenére, hogy még csak hétköznap dél­előtt háromnegyed tízet muta­tott az óra, meglepően sok ér­deklődőt vonzott. A Vaszary-életmű felépített- sége, elrendezése láttán az em­ber megemelte képzeletbeli ka­lapját. A festő életét kilenc részre felosztva ismerhették meg a képzőművészetek bará­tai, s a képek mellett minden állomásnál részletes magyará­zattal is szolgáltak az esetleges nagy változásokra. Ugyanis ezekből is akadt bőven. Az első korszak, a pályakezdés képei láttán például szinte érthetet­len, hogyan sikerült később be­futnia a művésznek. Egyházi és zsánerképek, meglehetős naturalista jegyekkel - a Ha­lászbástya előtt darvadozó portrékészítő is tudna hasonló­kat, ha megfizetnék. Két ka­nyarral arrébb mintha egy új kiállítás kezdődött volna: hirte­len jött impresszionizmus kö­szönt bennünket a falakról, né­hány kép mintha Gustav Klimt útmutatásai alapján készült volna. Máskor viszont Rippl- Rónai sötét háttérből felderen­gő figurái köszöntek vissza. A kiállítás végére legalább fél tucat Vaszaryval lett gazda­gabb az ember. És megannyi megidézett világnagysággal. A Kaposvárról indult festő ugyan­is a folyamatos megújulás, új- út-keresés közben sokféle irányzatba, stílusba belekós­tolt, megpróbálta ötvözni őket. Az idő előrehaladtával vissza­köszön Picasso vagy Toulouse- Lautrec, a középkori Messiás­ábrázolás és a kubizmus, a neoreneszánsz és az art deco. Csendéletek és portrék, város­képek és paraszti jelenetek, Is­ten és ember, szenvedés és bol­dogság, a háború viszontagsá­ga és a boldog békeidők pezsgő élete: ez mind, mind Vaszary volt. A Kaposvárról világhódító útjára indult zseni. Izzó parazsat a jó barátoknak is kínálnak a siófoki Amigóban étlapozó A Zokni hidegen nem igazán finom még brokkolival sem, a juharszirupos grillöntet ínyenceknek való Megyei gasztronómiai kör­sétára invitáljuk olvasóin­kat: sorozatunkban meg­próbáljuk a vendég szem­szögéből bemutatni a so­mogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánná Felemás érzésekkel léptem be és hasonlóan távoztam a siófoki Amigóból. Pozitív, hogy a pizzái­ról híres, divatos vendégváró he­lyen milyen sok másféle ennivalót kínálnak, s a négyszemélyes ebéd csak 8490 forintot kóstált üdítő­italokkal együtt. A negatívumok közé tartozik a lassú kiszolgálás, s néhány gond az ételekkel. A hely fiatalos, tágas és tiszta. Csak kicsit sötét Köszöntésünk­re a pincér azonnal az asztalnál terem, de aztán már csak hosszú időközönként találkozunk vele. Igaz: kérdéseinkre korrekt vála­szokat ad, s még azt is megkérdi jó szándékúan: biztos, hogy az Iz­zó parazsat nagyon csípősen kér­jük? Mert azt úgy sokan nem tud­ják megenni. Az erőleves daragaluskával jó, bár úgy érezzük, kockából főzték. A tyúkhúslevesbe valóban gazda­gon beletették a hozzávalókat, de két vastag karika sárgarépa feke- tés színű és átrághataüan volt Amúgy nagyon finomnak bizo­nyult A Legényfogó leves neve tán onnan származik; amely le­ány Uyennel eteti a kedvesét, az bizony udvarló marad, sőt férj lesz. Savanykás, sok kaporral és a sertéshús mellett csirkemájjal - príma lenne, ha nem éreznénk némi mellékízt Már az egész adagot kikanalaztuk, amikor rá­jöttünk; nagyon sok olajjal készí­tették, s ezt azért éreztük, mert a lét nem forrón, hanem langyosan tették elénk. Egyébként gyü­mölcslevest is kívántunk az ét­lapról, de azt - mint kiderült - csak nyáron adják. Ahhoz képest, hogy az Amigo a pizzáiról híres, a Zokni fantá­zianevű tészta, amire a paradi­csomon és sajton túl még brokko­lit, kukoricát, sonkát és gombát raktak, kiábrándító volt. Azért, mert átlagosnak bizonyult, pedig kiválót vártunk. Nem tetszett az sem, hogy bár helyben készült, a szemünk előtt, a széle szinte tel­jesen hideg, s csak a közepe felé haladva ehettünk meleget A mé­zes gyömbéres csirkemell vi­szont remek. Ráadásul ananász- szal, meggyel és cseresznyével jól megpakolták a tetejét; mindezt az Értékelés személyzet (1-10 pont): JFJ Nem rohangálós KÖRNYEZET (1-10 pont): *7 Barátságos és tiszta ÉTEL (1-20 pont): _ _ Finom és laktató JLO étlapban juharszirupos grillkom- pótnak becézték. A krokettjük is kiállja a próbát Nem panaszkodhatunk a rán­tott velőre sem, amit héjában sült s korongokra vágott krumplival tálaltak, pikáns mártással. Aki kóstolta, mind dicsérte. Ráadásul ennek ára mindössze 750 forint, no és persze plusz 380 a köret És ami után megnyaltuk a szánk szélét - ki’azért, mert fantasztikus volt, ki azért, mert az átlagízlésű fogyasztó számára valóban mé­regerős -, az Izzó parázs. Az elne­vezés nem hazudott Végre egy hely, ahol nem csak alig csíp a paprika, s ahol van erősebb az Erős Pistánál is! A bélszíncsíko­kat babbal, kukoricával, póré­hagymával, gombával és csípős - rettentő csípős! - mártással kever­ték össze. Isteni, tényleg isteni. Szólni kell még arról is, amit nem ettünk. Azért, mert az elénk tett adagok nagyok és több mint laktatóak voltak. Pedig a desszer­tek között kínáltak többek között málnás palacsintát vaníliaöntet­tel, mézes almát bundában, ara- kiszos bundába bújtatott banánt csokiöntettel és tükörzselével... S nem ettünk káposztasalátát sem, bár azt rendeltünk, de elfe­lejtették kihozni. Bevallom, nem hiányzott. Csak otthon vettem észre, hogy a számlán ott a 250 forint, vagyis azért kifizettették velem, ami nem elegáns. No nem baj, így is megérte... 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom