Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-03 / 256. szám
MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 3., SZOMBAT M53SBI1 MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Bajcsy-Zsilinszky jóslata BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE - miután eltávolodott a hazai fasizmus és nyilas uralom szálláscsinálójától, Gömbös Gyulától és szélsőjobbos politikájától - 1930-31-ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, majd 1932. március 15-ével megindította a Szabadság című náciellenes hetilapot. Nem sokkal később, 1935-ben - a Magyarország legsötétebb korszakát előidéző Szálasi Ferenc - megalakította a nemzetiszocialista (náci) szervezetet, a Nemzeti Akarat Pártját, a NAP-oL A NAP LÉTREJÖTTE UTÁN Zsi- linszkyt folyamatosan tájékoztatták falusi hívei, hogy Szálasiék körleveleikkel bombázzák őket Szálasinak nyilvánvalóan sikerült ellopatnia Zsilinszky párthíveinek névsorát; és most ezt az egyébként elégedetlen réteget igyekezett demagóg szólamaival, kiáltványaival elkábítani, és a maga oldalára állítani. Ahogy ezt példaképe, Hitler is tette Németországban. Zsilinszky - bizonyosságot szerezvén a lajstromlopásról - elhatározta, hogy barlangjában keresi fel a fenevadat. - Meg kell ismernem ezt az embert - mondta, és egyik barátjával elment a gyűlésükre. Nagy önuralommal hallgatták végig Szálasi rögeszmés, vérgőzös szónoklatát, rikácsolását. A végén Zsilinszky néhány kellemetlen kérdést tett fel a „vezérnek”. Ép bőrrel jutottak ki a teremből! hazafelé gondolataiba merülve, némán lépkedett; majd megszólalt: - Ha egy külső hatalom ezt az embert kormányra juttatja, ez bizony fél év alatt elpusztítja hazánkat! BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE jóslata optimista volt; mert Szálasinak az ország tönkretételéhez negyedév is elég volt. Kaposvárról a budai vár ormára vaszaryA festő kiállítása az idei év egyik csúcsprogramja a Nemzeti Galériában Vaszary a hívó szó. A Nemzeti Galéria homlokzatán méteres betűk hirdetik: a kaposvári festő kiállítása most a legnagyobb szenzáció a budai várban. Február közepéig bizonyosan. Vas András- Hol van ez a Kaposvár? - fordult a teremőrhöz hirtelen a német házaspár férfitagja. A szólított, a Nemzeti Galéria Vaszary- kiállításának egyik éber őre azonban csak a vállát vonogatta: vélhetően a somogyi megyeszékhelyet még el tudta helyezni a térképen, ám mindezt Goethe és Schiller nyelvén képtelen volt szavakba önteni.- A Balatontól délre - próbáltam segíteni a láthatóan meglepett és letört németnek. Amúgy ez már a második keserű pirula volt számára, előzőleg a galéria boltjában akart valami emléket Vaszaryról, ám két könyv és néhány képeslap mellett nem talált mást. Mint mondta, Nyugaton egy ilyen tárlat egyik legfőbb eleme a marketing: bögrék, hűtőmágnesek, kendők, zsebkendők, kulcstartók, poszterek készülnek, hiszen így lehet igazán maradandó élménnyé - és anyagilag rentábilissá... - tenni egy kiállítást... Újdonat ismerősömről rövidesen kiderült, hogy a hajdani keletnémet Bernburg lakója, Klaus-Jürgen Schallnak hívják, és kifejezetten érdeklődik a festészet iránt Utóbbit persze nem kellett magyaráznia, hiszen különben mit keresett volna Vaszary János kiállításán. Miután így rendbe raktuk a Kaposvár-kérdést, el is köszöntünk egymástól, ám alig tíz perc múlva ismét egymásba botlottunk, s Herr Schall megint nem értett valamit.- Ha Vaszary kaposvári, akkor miért nem róla nevezték el a múzeumot? - érdeklődött, miközben az egyik kép magyarázókártyájára mutatott, melyen jól látszott a tulajdonos, a Rippl- Rónai Múzeum neve. - Hát maguk aztán szerencsések - sóhajtott elismerően, amikor megtudta, hogy az éppen megcsodált festő mellett a múzeum névadója is Somogyország fővárosának szülötte-büszkesége. Vaszary János 1910-re vált befutott festővé 1867-ben született Kaposváron. 1885 őszétől Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János tanítványa volt. 1887-től Münchenben tanult. 1889-ben beiratkozott a párizsi Julián Akadémiára, de abbahagyta tanulmányait. 1893- ban folytatta tanulmányait a párizsi akadémián. 1894- ben festette meg egyik legismertebb képét, a Fekete kalapos nőt. 1910-re befutott festővé vált. 1914-től haditudósító festőként a keleti és a déli fronton Járt. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1925-től többször Párizsba és Itáliába utazott. 1937-ben hunyt el Budapesten. A KÚT (Képzőművészek Új Társasága) alapító tagja, több magyar és külföldi kiállítás díjának nyertese. A kaposvári Zárda utcában született a zseni. Emlékét tábla őrzi. Piac. A gyapjúszőnyeg 1905-ben készült skandináv technikával. A mű tulajdonosa az Iparművészeti Múzeum- Ez ám a ritkaság! Két ilyen neves kortárs művész egy helyről! - morfondírozott tovább, majd miután ígéretet tett, hogy ezek után minden bizonnyal felkeresi Kaposvárt, végleg(?) kilépett az életemből... A továbbiakban - a lokálpatrióták számára minden bizonnyal érthetően - nem kis büszkeséggel sétáltam végig a tárlaton, mely annak ellenére, hogy még csak hétköznap délelőtt háromnegyed tízet mutatott az óra, meglepően sok érdeklődőt vonzott. A Vaszary-életmű felépített- sége, elrendezése láttán az ember megemelte képzeletbeli kalapját. A festő életét kilenc részre felosztva ismerhették meg a képzőművészetek barátai, s a képek mellett minden állomásnál részletes magyarázattal is szolgáltak az esetleges nagy változásokra. Ugyanis ezekből is akadt bőven. Az első korszak, a pályakezdés képei láttán például szinte érthetetlen, hogyan sikerült később befutnia a művésznek. Egyházi és zsánerképek, meglehetős naturalista jegyekkel - a Halászbástya előtt darvadozó portrékészítő is tudna hasonlókat, ha megfizetnék. Két kanyarral arrébb mintha egy új kiállítás kezdődött volna: hirtelen jött impresszionizmus köszönt bennünket a falakról, néhány kép mintha Gustav Klimt útmutatásai alapján készült volna. Máskor viszont Rippl- Rónai sötét háttérből felderengő figurái köszöntek vissza. A kiállítás végére legalább fél tucat Vaszaryval lett gazdagabb az ember. És megannyi megidézett világnagysággal. A Kaposvárról indult festő ugyanis a folyamatos megújulás, új- út-keresés közben sokféle irányzatba, stílusba belekóstolt, megpróbálta ötvözni őket. Az idő előrehaladtával visszaköszön Picasso vagy Toulouse- Lautrec, a középkori Messiásábrázolás és a kubizmus, a neoreneszánsz és az art deco. Csendéletek és portrék, városképek és paraszti jelenetek, Isten és ember, szenvedés és boldogság, a háború viszontagsága és a boldog békeidők pezsgő élete: ez mind, mind Vaszary volt. A Kaposvárról világhódító útjára indult zseni. Izzó parazsat a jó barátoknak is kínálnak a siófoki Amigóban étlapozó A Zokni hidegen nem igazán finom még brokkolival sem, a juharszirupos grillöntet ínyenceknek való Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánná Felemás érzésekkel léptem be és hasonlóan távoztam a siófoki Amigóból. Pozitív, hogy a pizzáiról híres, divatos vendégváró helyen milyen sok másféle ennivalót kínálnak, s a négyszemélyes ebéd csak 8490 forintot kóstált üdítőitalokkal együtt. A negatívumok közé tartozik a lassú kiszolgálás, s néhány gond az ételekkel. A hely fiatalos, tágas és tiszta. Csak kicsit sötét Köszöntésünkre a pincér azonnal az asztalnál terem, de aztán már csak hosszú időközönként találkozunk vele. Igaz: kérdéseinkre korrekt válaszokat ad, s még azt is megkérdi jó szándékúan: biztos, hogy az Izzó parazsat nagyon csípősen kérjük? Mert azt úgy sokan nem tudják megenni. Az erőleves daragaluskával jó, bár úgy érezzük, kockából főzték. A tyúkhúslevesbe valóban gazdagon beletették a hozzávalókat, de két vastag karika sárgarépa feke- tés színű és átrághataüan volt Amúgy nagyon finomnak bizonyult A Legényfogó leves neve tán onnan származik; amely leány Uyennel eteti a kedvesét, az bizony udvarló marad, sőt férj lesz. Savanykás, sok kaporral és a sertéshús mellett csirkemájjal - príma lenne, ha nem éreznénk némi mellékízt Már az egész adagot kikanalaztuk, amikor rájöttünk; nagyon sok olajjal készítették, s ezt azért éreztük, mert a lét nem forrón, hanem langyosan tették elénk. Egyébként gyümölcslevest is kívántunk az étlapról, de azt - mint kiderült - csak nyáron adják. Ahhoz képest, hogy az Amigo a pizzáiról híres, a Zokni fantázianevű tészta, amire a paradicsomon és sajton túl még brokkolit, kukoricát, sonkát és gombát raktak, kiábrándító volt. Azért, mert átlagosnak bizonyult, pedig kiválót vártunk. Nem tetszett az sem, hogy bár helyben készült, a szemünk előtt, a széle szinte teljesen hideg, s csak a közepe felé haladva ehettünk meleget A mézes gyömbéres csirkemell viszont remek. Ráadásul ananász- szal, meggyel és cseresznyével jól megpakolták a tetejét; mindezt az Értékelés személyzet (1-10 pont): JFJ Nem rohangálós KÖRNYEZET (1-10 pont): *7 Barátságos és tiszta ÉTEL (1-20 pont): _ _ Finom és laktató JLO étlapban juharszirupos grillkom- pótnak becézték. A krokettjük is kiállja a próbát Nem panaszkodhatunk a rántott velőre sem, amit héjában sült s korongokra vágott krumplival tálaltak, pikáns mártással. Aki kóstolta, mind dicsérte. Ráadásul ennek ára mindössze 750 forint, no és persze plusz 380 a köret És ami után megnyaltuk a szánk szélét - ki’azért, mert fantasztikus volt, ki azért, mert az átlagízlésű fogyasztó számára valóban méregerős -, az Izzó parázs. Az elnevezés nem hazudott Végre egy hely, ahol nem csak alig csíp a paprika, s ahol van erősebb az Erős Pistánál is! A bélszíncsíkokat babbal, kukoricával, póréhagymával, gombával és csípős - rettentő csípős! - mártással keverték össze. Isteni, tényleg isteni. Szólni kell még arról is, amit nem ettünk. Azért, mert az elénk tett adagok nagyok és több mint laktatóak voltak. Pedig a desszertek között kínáltak többek között málnás palacsintát vaníliaöntettel, mézes almát bundában, ara- kiszos bundába bújtatott banánt csokiöntettel és tükörzselével... S nem ettünk káposztasalátát sem, bár azt rendeltünk, de elfelejtették kihozni. Bevallom, nem hiányzott. Csak otthon vettem észre, hogy a számlán ott a 250 forint, vagyis azért kifizettették velem, ami nem elegáns. No nem baj, így is megérte... 4