Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-13 / 264. szám

4 mEsxmmm A munka és a falu fejlődése TÓTH LÁSZLÓ, Lábod és Nagykorpád háziorvosa, a Lábod Legényegylet vezető­je: - A szakmám, a hivatá­som nélkül el sem tudnám képzelni az életemet Annál szebb dolgot elképzelni sem tudok, mint hogy segíthetek az embereknek. A szakmai ismeretek szinten tartásá­nak érdekében nemrégiben Pécsi Tudományegyetem oktatóorvosa lettem, így a fiatal kollegákat is tudom segíteni. Mindemellett sze­retnék minél többet tenni Lábod fejlődéséért. Ha ma­rad egy kis időm, akkor va­dászni megyek. E sok fel­adathoz a családom ad erőt és segít, hogy helytálljak. wmmmmm A nagyatádi állatgyógyító janzsó József állatorvos, Nagyatád: - Évtizedek óta foglalkozom az állatok gyó­gyításával és minden olyan feladattal, ami az állatokhoz kapcsolódik. Persze egy ál­latorvos nem csak a házi kedvenceket gyógyítja, a háztáji vagy haszonállatok éppúgy a páciensek közé tartoznak. Ezzel együtt sok szép pillanat kötődik a mun­kámhoz, legyen szó akár egy kis állat gyógyulásáról vagy épp születéséről. Emel­lett az állattulajdonosokkal kialakult jó, sok esetben ba­ráti kapcsolatok sem elha­nyagolhatók, ahogy a szak­maszeretet sem, ami miatt szinte képtelen vagyok ab­bahagyni a munkát. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 13., KEDD 8 M'4'ViWyPM8888888888»Cilllilllll8^^^^MillCilMMlCll]lll]l[ Palikák Siófok szerelmesei leköltöztek A tömeget is imádták, de várták a csendes őszt is Horvát nyelvleckét vesznek a vízvári diákok, s közben barátokra találnak Talán még senki nem be­szélt olyan meggyőzően arról, hogy milyen jó Sió­fokon lakni, mint a Marsi Anikó-Palik László házas­pár, akik - bár még csak néhány hónapja lettek ba­latoniak - valódi lokálpat­riótaként népszerűsítik a várost. Kolumbán Tünde Beleszagoltunk a levegőbe, és azt mondtuk, hogy ez utánoz­hatatlan - mondja Marsi Anikó, akivel a kis Vilmos kedvenc sió­foki játszóterén, a Jókai parkban találkoztunk. Lenyűgözött ben­nünket a város. Nyáron a töme­get imádtuk, de lelkesen vártuk a csendes őszt is. Azt meséli, hogy amikor a hosszabb nyári nyaralást ter­vezték, először azt gondolta, hogy talán valahol az északi parton töltik a meleg hónapo­kat. - Laci azt mondta, hogy rendben van, akkor találjam ki, hogy hova szeretnénk menni, aztán hozzátette, hogy Siófokon belül keresgéljek, mert ez a vi­lágon a legjobb hely. Bár Anikó és Laci is vidéki városban nőttek fel, a budapes­ti évek után az is meglepő volt, hogy a jelenlegi siófoki laká­sukban gyakran megszólalt a csengő. Ilyenkor legtöbbször a szomszédok kedveskedtek egy- egy tál süteménnyel. - Azt szok­tuk beszélni Lacival, hogy itt még tudnak köszönni az embe­rek. Imádjuk, hogy nem kell au­tóba ülnünk, sok mindent gya­Bódiék, Bochkorék is? PALIKÉK KÖLTÖZÉSE lavinát indíthat be a hazai sztár­világban. A minap épp a mulatós zenében jeleskedő Bódi Gusztiék jelentették be, hogy Siófokra költözné­nek. Sőt, úgy tudjuk, hogy az ismert rádiós, Bochkor Gábor és párja is kacér­kodik a gondolattal. lehet, hogy a Balaton fő­városa lesz a hazai Saint Tropez, ahová Brigitte Bar- dot nyomán vándoroltak a francia hírességek? lóg is elintézhetünk. Vilmos (becenevén Palik Úr, aminek ki­mondásával a 16 hónapos kis­fiú már próbálkozik) egész nyá­ron mezítláb rohangálhatott a ház és a strand között - meséli lelkesen. Amikor azt kérdezem a tévés műsorvezetőtől, hogy megtalál- ták-e már álmaik otthonát, azt válaszolja: végleges otthonuk helyszínéről egyelőre baboná­ból nem mond semmit, majd csak akkor, ha már portán belül lesznek. - Addig nem akarok el­kiabálni semmit, amíg nem lá­tom az aláírt szerződést. A szomszédok is kérdezték nem­rég, hogy akkor most elköltö­zünk? Mondtuk, hogy igen. Vé­gül amit kinéztünk, abból nem lett semmi. Anikót a siófokiak hamaro­san helyi közszereplőként is láthatják, hiszen részt vesz a város karácsony előtti jótékony- sági rendezvényén. Skola, razred, ucsitelj - e gyakori kifejezésekkel ismerkednek a víz­vári iskolások. Ugyanis az intéz­ményben horvátul is tanulhatnak a diákok. A horvát kisebbségi ön- kormányzat Hudák Tibor elnök­kel az élen kezdeményezte és fi­nanszírozza a most kezdődött nyelvoktatást A tankönyvek vá­sárlására nyolcvanezer forintot Gelencsér Attilától, a megyei köz­gyűlés elnökétől kaptak. ■ Nyaralásnál, bevá­sárlásnál is segít­het a nyelvtudás.- Közel húsz helyi és heresz- nyei fiatal sajátíthatja el heti két órában a nyelv alapjait; a délutá­ni foglalkozásokra a 2-3., illetve 5-6. osztályos gyerekek járnak - tudtuk meg Kovács Klára peda­gógustól. - Vannak köztük olya­nok is, akiknél a nagyszülők sem beszélnek horvátul otthon. A szülők mégis igényelték, hogy gyermekük „vegyen leckét” a suliban. S az itt tanultakat majd hasznosíthatják akár a tenger­parti nyaralásnál vagy a horvát­országi bevásárlásnál... A játékos órák megtartása mellett a diákok szókincsének bővítésére teszik a hangsúlyt, így közelebbi ismeretséget köt­hetnek a ferdinandovaci és a lakócsai gyerekekkel. Hamaro­san együtt lépnek fel velük a karácsonyi esten Vízváron. Most még az iskolában haszná­latos szavakkal ismerkednek, mint például osztály vagy ta­nító. A pedagógus szeretné, ha a jövőben a horvát nyelvokta­tást beépítenék az iskola óra­rendjébe. ■ Gamos A. Önerőből építették az utat tarany Háromszázötven pincét könnyebb megközelíteni A harangszóra még várnak a kálmáncsai katolikusok Ritkaságszámba megy manap­ság; pályázati pénz nélkül építet­tek utat Taranyban. Hagyományosan hordógurí- tással avatták fel a két kilométer hosszú, a szőlőhegybe vezető utat. Az immár minden évszak­ban jól járható szakaszt Gelen­csér Attila, a megyei közgyűlés elnöke adta át a forgalomnak, a falu lakói, a térség polgármeste­rei és Gyenesei István ország- gyűlési képviselő jelenlétében.- Régi vágya volt a helybeliek­nek és az itteni pincetulajdono­soknak, hogy az időjárás, az eső, a hó, a sár ne legyen akadálya annak, hogy a szőlőhegyi pin­cékbe ellátogathassanak - mondta Töreki István polgármes­ter. - Ezen a részen közel hat ki­lométer hosszan háromszáz­ötven pince sorakozik. Mint a hí­ressé vált buncek-bor települése, kötelességünknek éreztük, hogy ily módon segítsük a gazdák munkáját. Az önkormányzat ötmillió fo­rintból újította meg az utat. A munkát pályázati vagy más tí­pusú forrástámogatás nélkül, sa­ját költségvetésükből finanszí­rozták. ■ Csikós Magdolna A katolikus kápolna alig két hó­nap alatt épült fel Kálmáncsa központjában. Hamarosan már a szent hajlékban misézhet Kó­ré Mihály szuloki plébános, a harangszóra azonban még vár­niuk kell a helybelieknek. Nyáron kezdték a munkát, miután a száznyolcvan lelkes közösségnek sikerült olcsón te­lekhez jutni. Kétkezi munká­val, valamint az egyházmegye, a hívők, illetve magánszemé­lyek anyagi áldozathozatalával már tízmillió forintot fordítot­tak Isten házának felépítésére. Kóré Mihály elmondta: elkép­zelhető, hogy advent első va­sárnapján már itt tarthatja a misét. A kápolna teljes befeje­zéséhez még 2,5 millió forint hiányzik. ■ Gamos Adrienn Kinek a combja, kinek a melle jutott márton-nap A hagyomány szerint libát falatoztak a somogysámsoniak Gripen húzott el hétfőn Nemesvid légterében Szent Márton belovagolt Somogy- sámsonba. Pontosabban a helyi Rózsa József kötött kardot az ol­dalára, s öltötte fel Márton gú­nyáját, hogy élére álljon a lam- pionos felvonulásnak. Több mint százötvenen sétál­tak végig a falu utcáját hétfőn kora este lámpásaikkal bevilá­gítva. Incze Lászlóné szervező elmondta: Somogysámsonban nagy hagyománya van a Már- ton-napi fesztiválnak. Már ti­zenegyedik éve Wolfgang Bo- ectherrel együtt hívják vendég­ségbe a gyerekeket és felnőtte­ket egyaránt. Szóban felevenítik a Márton-naphoz kötődő szoká­sokat, a vetélkedő keretében pe­dig libát sütnek és kóstolnak.- A libát amennyi kilogramm, annyi óráig kell lassan olvaszta­ni, s ha lehet, kemencében - tet­te hozzá Incze Lászlóné. A vendégseregnek három hí­zott ludat fosztottak meg tollá­tól, s ha nem is kemencében, de sütőben puhították finom omlósra. Egy-egy falat minden­kinek jutott, ki a combját, más a szárnyát kapta. A faluban egy másik Márton-napi hagyo­mányt is megtartottak. Több mint tíz borosgazda az idei év terméséből egy-egy üveg ne- | mes nedűt vitt a templomba, \ ahol a borokat Orvos Levente I , , '< plébános szentelte meg. A liba- J sülthöz pedig jól csúszott az 1 újbor. ■ Vigmond Erika Szent Mártont libasülttel és kivilágított lampionokkal várták a sámsoniak A nemesvidi iskola és a település rendszeres kapcsolatot ápol a Hóy családdal, valamint a kecskeméti Puma századdal, akiknek a köte­lékéhez tartozott a püóta - tudtuk meg Árvái Tibor polgármestertől. A kapcsolat kialakításában je­lentős szerepe volt az ősszel tra­gikus hirtelenséggel elhunyt He­gedűs Ernő alezredesnek, a Pu­ma század egykori parancsnoká­nak. Lánya, Hegedűs Adrienn ar­ról beszélt: édesapja igazi hagyo­mányőrző, -ápoló pilóta és katona volt. A Pumák történetét kutatva jutott el a faluba. Az emlékezés és tisztelgés része volt, hogy a pu- más pilóták kiképzési útvonala évente egyszer Nemesvidre veze­tett. Asztalos István, a Puma Szá­zad Hadműveleti Központ pa­rancsnoka elmondta: Hegedűs Ernő halálával nem szakadt meg az egyedülálló hagyomány. En­nek bizonyítéka, hogy hétfőn is­mét vadászpilótának integethet­tek a nemesvidiek. A névadó vadászpilóta hóy tibor 1943-ban került a Pumákhoz. 1944. november 5- én szállt fel utoljára. Nagykani­zsa térségében egy óriási túlerő­ben lévő amerikai légikötelék­kel vívott harcban lelőtték. Ne­mesvid határában találták meg a falusiak, s a település temető­jében temették el. Sírját azóta is gondozzák. vigmond e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom