Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-11 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 45. szám

6 2007. NOVEMBER 11., VASÁRNAP SZTORI Repülős Gizi 81 évesen nyugdíjba megy a tolvajok királynője Több mint tizenhat évet ült Európa börtöneiben, és egyszer őt is meglopták Repülősnek hívják, pedig még életében nem ült re­pülőn. Huszonkét börtön­ben viszont igen. Mind­annyiszor azért ítélték el, mert aranyat lopott, pedig életében nem viselt ék­szert. Repülős Gizi szabad­lábon van és könyvet írt. Fábos Erika Repülős Gizinek a héten a kedd volt a legjobb napja, pedig a szombathelyi bíróságon kezdő­dött. Felmentették. Ezúttal egy csepregi betörést próbáltak rá­bizonyítani, de csak pénzbünte­tést kapott. „Megmondom, a hírnevem az én legnagyobb bajom - kezdte Bodnár Gizella, azaz Repülős Gizi. - A rendőrök ugyanis már csak olyanok ebben az ország­ban, hogy ha elkapnak egy bün­tetett előéletű embert, akkor an­nak igyekeznek mindent a nya­kába varrni. így javul legjobban a felderítési statisztikájuk. Az sem igaz, hogy repülővel jártam lopni az ötvenes években a bel­földi járatokon. A férjem repülő­jegyét találták meg a táskám­ban. Amikor lebuktam, elnevez­tek Repülősnek, és azóta mindig gyanúsítgatnak mindennel.” A tolvajok királynőjének is ne­vezett asszony, aki egyébként apácáknál tanult és takarítónő, ezzel persze nem azt állítja, hogy soha életében nem lopott. Amire megdönthetetlen bizonyítéka volt az igazságszolgáltatásnak, azt mindig beismerte. De csak azt, eggyel sem többet. „Hatéves voltam, amikor elő­ször loptam. Néhány kiskanalat és a nagyapám felöltőjének ezüstgombjait emeltem el. Egy évvel később loptam először ara­nyat. A szülői ház szomszédjá­ban egy bíró lakott, annak az aranyórája volt a zsákmány. Apám jól meg is vert érte, pedig már akkor beszélt arról egy or­vos, hogy inkább beteg lehetek, mint rossz gyerek. Azóta már több szakértő is megvizsgált és állítják: egy gyerekkori agy­hártyagyulladás lehet az oka, hogy kleptomániás vagyok. Ezt azonban a magyar bíróság csak az utóbbi években tekinti enyhí­tő körülménynek.” így történhetett, hogy Repülős Gizi 22 börtönben több mint 16 Repülős Gizi egy budapesti ékszerbolt előtt. Azt állítja, mindig az izgalomért lopott. Nem tett szert vagyonra, szinte semmije nincs. évet töltött el. Az általa írt könyv­ből kiderül, hogy gyakorlatilag végigjárta Európa nyugati felé­nek börtöneit. Magyarországon először 1954-ben ült Kalocsán. „Már akkor is az aranyért zár­tak be, de egy osztályidegenek­nek fenntartott cellába. Grófnők, egy belga óragyáros felesége, egy olasz diplomatafeleség volt a rabtársam. Rájuk jobban figyel­tek, mint rám, ezért sokat segít­hettem nekik. A börtön fogorvo­sának segítségével rajtam ke­resztül leveleztek a férjeikkel. Később Európa sok nagyvárosá­ban segítettek nekem. Párizsban például sokáig egy Eszterházy lánynál laktam.” Repülős Gizi úgy került Pá­rizsba, hogy disszidált. 1956-ban amnesztiával kiszabadult a bör­tönből, ahol 14 éves büntetését töltötte. Persze már aznap vonat­ra ült és Ausztriáig meg sem állt. Onnan Németországba, majd Franciaországba ment. Leg­tovább ott élt, de lakott és lopott Svájcban is. „Lopásokon kívül soha mást nem követtem el. Az ötvenes években azonban idehaza az aranytolyajokat duplán büntet­ték a lopás és a nemesfémbirtok­lás miatt. Ezért kaptam akkor nagy büntetést, különben egy­két évvel mindig megúsztam. Soha nem törtem zárat, csak ki­használtam, ha adódott az alka­lom. A kísértésnek nem tudtam ellenállni.” A legnagyobb zsákmányt hozó kísértés Londonban tört rá Repülős Gizire. Ott három kicsi zacskó briliánshoz jutott hozzá egy kastélyban. A köveket azok­nak a magyar ruhába öltöztetett babáknak a ruhájára varrta rá, amelyeket a gyerekeinek készí­tett. Postán küldte haza. A férje szeretője szedegette le az érté­kes díszeket a babákról és lépett le velük. Meg a férjével. Giziké azóta él egyedül, nem tudta meg­bocsátani, hogy meglopták. „Most két hónapja vagyok sza­badlábon, de többet nem me­gyek börtönbe. Pszichiáterhez járok, és nem akarok több bal­hét. Elég volt, kiöregedtem belő­le, pedig azt tartom, hogy engem ez tartott fiatalon. Mindenki azt mondja, legalább tíz évet leta­gadhatok a 81 évemből. Végül is igen. Egy kis csontbetegséget le­számítva nagyon jól tartom ma­gam. Mindenkinek azt ajánlom: éljen izgalmasan és egyen sok fokhagymát. Én ennek köszön­hetem, hogy tartom magam.” Hírhedt magyar bűnözők Kiss BÉLA az akkoriban világ­szerte ismert cinkotai sorozat- gyilkos. 1916-ban egy cinkotai férfi hét nagy fémtartályt fede­zettfel. Ezekben megtalálták Kiss Béla felesége, a felesége szeretője, valamint huszonkét további nő alkoholban tartósí­tott földi maradványait. Kiss Béla elesett a háborúban, így nem tudták elfogni. MATUSKA SZILVESZTER a biator- bágyi viadukt felrobbantója. A tragédiának 22 halálos áldo­zata és 17 sebesültje volt. Az őrült bécsi kereskedő és gyá­ros egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantást is elkövetett. 1944-ben megszö­kött a váci börtönből és eltűnt. Ambrus attila, a viszkis rabló 1993. január 22. és 1999. ja­nuár 15. között 27 pénzintéze­tet rabolt ki, és ezzel mintegy 142 millió forintot zsákmá­nyolt. Gyakran előfordult, hogy Ambrus különböző ajándéka- . kát, virágot, üzeneteket hagyott tettének színhelyén. Ambrust 17 évfegyházra ítélték, leghama­rabb 2014 körül szabadulhat. faludi TÍMEA, a Fekete Angyal. A Nyíró Gyula Kórház volt ápa lónője nem csak a vádban sze­replő nyolc halálesetért vállalta a felelősséget. Azzal védekezett, hogy mindig segíteni akart a szenvedőkön, a halált okozó in­jekciókat pedig kizárólag fájda­lomcsillapítás miatt adta be. szabó Zoltán, a balástyai rém. Szabó Zoltán 1998 áprilisa és 2001 augusztusa között négy nőt ölt meg. Jogerősen élet- fogytiglanra ítélték 2004 szep­temberében. K. Sándorné Bodnár Gizella (81 éves) CSALÁD: két férje volt, három gyereket szült. munkássága: eddig csak Magyarországon 21 bűncselek­ményt bizonyítottak rá. Közel negyven év börtönre ítélték összesen, ebből tizenhatot le is ült. terepei: nincs olyan megye az országban, ahol ne követett volna el bűncselekményt. Emellett egész Nyugat-Európát végiglopta. híre az alvilágban: a rend­őrök idős kora ellenére is „ab­szolút profinak” jellemzik. specialitása: besurranás csa­ládi házakba. Parókával, öltö­zékének változtatásával, a bi­zonyítékok eltüntetésével és bűncselekményből származó értékek leleményes elrejtésével teszi próbára a nyomozókat. LEGUTÓBBI LEBUKÁSA: tavaly novemberben Csepregen meg­harapta a házőrző kutya. A kórházban bukott le, de nem bizonyítottak rá semmit. Hírességek új néven, avagy ki is az a Rokobauer Henrik? váltottak Van, akit csúfoltak, akadt, akit a főnöke nevezett át a tudta nélkül, és volt, akinek apját a pártutasítás kötelezte Ismerik önök Kupsát, a fantasz­tikus hangú táncdalénekest? És Kurdics Juditot, a széles körben népszerű televíziós műsorveze­tőt? Ne törjék a fejüket: a kérdé­ses személyek azon hírességek közé tartoznak, akik nem az ere­deti nevükkel csináltak karriert. A névváltoztatás indítéka per­sze mindenkinél más. Budai Bernadett kormányszóvivő pél­dául sokáig Bugyik volt, s emiatt már gyermekkorában sokat csú­folták. Ő már felnőttként, két év­vel ezelőtt intett búcsút a kelle­metlen emlékeket ébresztő veze­téknévnek. Havas Henriknek viszont nem a saját döntése volt, hogy az anyakönyvi kivonatá­ban szereplő Rokobauert átírják: „Bugyik” Bernadett kormányszóvivő MÁV-nál dolgozó édesapjának javasolták az 50-es évek köze­pén, hogy jobb elvtárs lenne, ha magyar nevet választana. Akkor változott meg a kis Henrik neve is, ám mint mondta, ebből még adódtak bonyodalmak. „Emlék­szem, amikor Soroksáron, a Kos­suth Gimnáziumban bemutat­koztunk, s a Pulczerek és Hart­„Kupsa” János táncdalénekes mannok között azt mondtam, hogy Havas, az irodalomtaná­runk felkapta a fejét, elkezdett ciccegni, majd azt mondta: »na- na, kicsi sváb!« Akkor vállat von­tam és azt mondtam: akkor Rokobauer. Borzasztóan meg­alázó helyzet volt.” Koós János eredetileg Kupsa Jánosként nőtt fel. Állítja: ha „Kurdics” Judit műsorvezető nem a szórakoztatóiparban köt ki, nem változtat nevet. „Az első fellépésem a Zeneakadémián volt, olyan hírességek társaságá­ban, mint Honthy Hanna, Bilicsi Tivadar, Márkus László és Psota Irén - emlékezett vissza. - Már előre büszke voltam, milyen il­lusztris társaságban szerepelek a plakáton. Ám amikor átbön­„Rokobauer” Henrik televíziós gésztem, nem láttam a nevemet sehol. Felrohantam Marton Fri­gyeshez, aki megnyugtatott, hogy nézzem meg jobban a lis­tát, ott van a nevem legalul. Visz- szamentem, de ott csak azt lát­tam: Koós János. Fel voltam há­borodva, de Marton azt mondta, hogy Kupsa névvel senki nem lehet táncdalénekes.” Hasonló a története Endrei Ju­ditnak is, aki még Kurdicsként került 1976-ban a Magyar Televí­zióhoz. Neki a főnöke vetette fel, hogy változtatnia kellene. So­káig kerestem egy szép magyar nevet, de nem találtam. Végül eszembe-jutott, hogy Szentend­rén élek, legyek hát Szentend­rei. Amikor ezt elmondtam Fischer Sándor beszédtechnika­tanárunknak, ő rám nézett és csak annyit mondott: »elég lesz az Endrék.” A műsorvezető egyébként édesapja érzékenysé­ge miatt sokáig nem változtatta meg hivatalosan a nevét, és később sem dobta el a régit, így most az igazolványában Endrei- Kurdics Judit szerepel. ■ D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom