Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-11 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 45. szám

4 2007. NOVEMBER 11., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA A világörökség magyar helyszínei. A paletta még bővülhet, de csak ha jól bánunk értékeinkkel Pannonhalmi Bencés Főapátság Fertő kultúrtáj Aggteleki-karsztbarlangok] Pécsi ókeresztény sírkamfpl Andrássy út és történelmi j^laa^környezete Tokaji történelmi borvidék Hortobágyi Nemzeti Park Budai várnegyed FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA Ez a cím az egyik legjobb reklám a világban 1972. NOVEMBER 16-ÁN Szüle­tett meg a mostanáig legjelen­tősebb eszköz a világ egyete­mes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére: ez az UNESCO Világörökség Egyezménye. A világörökségi listára 1978-ban vették fel az első helyszíneket: az elsők Közön Karthágó rom­jait, Damaszkuszt, Valcamonica barlangrajzait, valamint krakkó és riga belvárosát A Világörökség Egyezmény azóta - tagállamai számát tekintve - a világ egyik legna­gyobb és legsikeresebb szerve­zetévé nőtte ki magát: 1972 óta már 184 állam csatlako­zott hozzá, többen, mint az UNESCO bármely más akció­jához. A világörökség érték­körébe tartozni több szem­pontból is előnyös. Pénzt ugyan nem ad e különleges te­rületek, városrészek, épületek gazdáinak az UNESCO, de védjegye garancia arra, hogy fokozott védelmet élvezhesse­nek. Ráadásul a világöröksé­gi rang - a turisztikai szak­emberek szerint - özvegyik legjobb „márkanév”. Nagy publicitást jelent és jelentős világreklámmal jár. A világ örökség helyszíneket általá­ban a legigényesebb turisták keresik. Ehető örökségeket is javasoltak már a listára az elmúlt években több érdé kés ötlet is felmerült, mi érdé melne világörökségi védettsé­get Magyarországon. Egy szol­noki egyesület például azt kez­deményezte, hogy az egyik lég elterjedtebb magyar étel, a gu­lyás is kerüljön a világöröksé­gek közé. Arra hivatkoztak, hogy az olaszok már kezdemé­nyezték a pizza felvételét ugyan­erre a listára. Előfordult már, hogy a gulyás a gasztronómiai értékén túl is jelentőséggel bírt: az 1800as évek elején az oszt­rákokkal szembeni ellenállás jelképének számított a szomolyai önkormányzat a faluban termő cseresznye miatt kampányon Az 1700 la­kosú, Borsod Abaúj-Zemplén megyei település önkormány­zata azzal indokolt, hogy a vulkanikus talaj és a helyi ■ mikroklíma együttes hatása a szomolyai cseresznyének olyan égyedi zamatot ad, amely egyedülálló a világon. értékek Az elismerés kötelezettségekkel is jár. Érdemes megfelelni a világhírnévnek, mert az nagyon komoly turisztikai vonzerőt jelent, ami pénzre váltható. Hazánkban több helyszínen is féltik a jövőt. VILÁGÖRÖKSÉG: A RANG NEM VÉD A BAITÓL Tokajon a kamionok és az erőművek, Pécsett a van­dálok, Pest belvárosában az ingatlanspekulációk, Hollókőn pedig az veszé­lyeztetheti a világöröksé­get, hogy üdülőfalu lesz a máig élő népművészeté­ről híres településből. Fábos Erika tokaj-hegyalja. A csaknem öt­száz éves történelmi borvidék hazánk legismertebb világörök­ségi helyszíne. Úgy tűnik, most a legveszélyeztetettebb is. Világ­örökségi védelem alatt áll, de ál­lami védelmet nem élvez. Ah­hoz új törvény kell, ami legha­marabb fél év múlva születhet meg. De kellene még 80 kilomé­ter út és egy új Tisza-híd is, az erőműtervektől függetlenül is. Románia és Bulgária uniós csat­lakozása óta ugyanis napi több­ezres kamionforgalom zúdul To­kajra. A Szerencsen készülő hő­erőmű ezt a forgalmat tovább növelné, és ott van még a több ezer tonna szennyezőanyag, amelyet a két tervezett erőmű - a másikat a szlovák Tőketere- besre tervezik - működése je­lent. A szerencsi 2009-re épül meg 32 milliárd forintból, éven­te 270 ezer tonnányi repce- és gabonaszalmát, energiafüvet, valamint kukoricaszárat tüzel­nének el benne. A szlovákot szénnel fűtenék. Hát ezek tüze­lik a kedélyeket Tokajban. A szerencsi beruházó, a BHD Hőerőmű Kft. honlapján az ol­vasható: az Európában fellelhető legkorszerűbb technikát alkal­maznák, a károsanyag-kibocsá­tás a határértékek alatt lesz. Ró­navölgyi Endréné, Szerencs pol­gármestere úgy nyilatkozott: ő is felelősséget érez a világöröksé­gért, de nyugodt a lelkiismerete. 130 munkahelyet és évi kétszáz- millió forintos iparűzésiadó-be- vételt remélnek. Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok vezérigazgatója a bo­rászok képviseletében azt mond­ta: a már így is elviselhetetlen kamionforgalom évi 20 ezer te­herautónyival növekedne. Ennél prága belvárosa (Csehország) Vatikán (Olaszország) Isztambul történelmi negyedei (Törökország) TRÓJA régészeti lelőhelye (Törökország) tádzs mahal (India) Dubrovnik óvárosa (Horvátor­szág) Damaszkusz ősi városa (Szíria) is nagyobb baj azonban, hogy az erőmű megváltoztathatja a tér­ség klimatikus körülményeit, ez­zel veszélyeztetheti a reggeli pá­raképződést, ami az aszúsodás feltétele. Mészáros László, aki a Tokaj Reneszánsz Egyesület el­nöke is, hangsúlyozta: bár nem a tokaji bor a világörökség, de értelmezhetetlen nélküle a világ­örökségi cím, mivel bor nélkül Tokaj csak egy gyönyörű vidék. Ráadásul a bor nem 130 munka­helyet jelent, hanem több ezer az altamirai barlang (Spa­nyolország) bibliai lelőhelyek (Izrael) A duna deltája (Románia) MACHU PICCHU történelmi terü­lete (Peru) A kreml és a Vörös tér, Moszk­va (Orosz Föderáció) kínai nagy fal (Kína) petra (Jordánia) ottani ember megélhetését. A bo­rászok szerint Tokaj-Hegyalja számára nem az iparosítás, ha­nem a magas szintű turizmus és gasztronómia a jó fejlődési irány. Az UNESCO párizsi igazgatója helyszíni szemlét, a borászok jogi lépéseket ígérgetnek a vég­sőkig. Hortobágy. A pusztának a ti­szai ciánszennyezés jelentette eddig a legnagyobb veszélyt, és két komolyabb tűz is pusztított a területen. Öt éve leégett a fo­Pénz és türelem kell a cím elnyeréséhez jelenleg 137 országban 830 helyszín minősül a világörök­ségrészének. Ahhoz, hogy egy helyszínt ide felvegyenek, azt kell bebizonyítani, hogy az egész emberiség számára megőrzendő érték, amit a lis­tára szeretnének feljegyeztet­ni. Ez a procedúra sokáig tart: volt olyan jelentkező, aki több mint tíz évet várt, de a hat-nyolc éves várományosi pozíció nem számít ritkaság­nak. A pályázat nemcsak tü­relmet, de rengeteg adminiszt­rációt, energiát és tekintélyes anyagi ráfordítást igénylő fo­lyamat. Először is egy szerve­zetnek, intézménynek vagy akár magánszemélynek javas­latot kell tennie a kulturális vagy természeti örökségnek a listára való felvételére. A ja­vaslatot először a Világörök­ség Magyar Nemzeti Bizottság bírálja el, majd a kormány terjeszti elő a nemzetközi vi­lágörökség bizottságnak. kozottan védett pentezugi arbo­rétum területe, veszélybe ke­rültek a Hortobágy ritkaságai: a vadlovak és az Európában egyedülálló kékvércsetelep is. A világörökségi helyszín azóta sokat fejlődött az Alföldön. El­készült a Hortobágyi Nemzeti Park új látogatóközpontja, er­dei iskolája, és felépítették az ország legnagyobb kézmű­vesudvarát is. Pécs. A pécsi ókeresztény emlé­kek kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultuszának, egy új vallás éb­redésének. Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresz­tény emlék máshol nem került elő. A baranyai megyeszékhe­lyen 1,5 milliárd forintot költöt­tek el arra, hogy a turisták is megnézhessék, és évről évre többen látogatnak ezért Pécs­re. A fenntartók öröme még­sem felhőtlen. Évente több mil­lió forintos kárt okoznak ugyanis a vandálok. Budapest. Az Andrássy úton az elmúlt években több tucat épületrehabilitációt célzó épít­kezés kezdődött. A világörök­ségi cím elnyerése az ingatlan- piacon is felvitte a lakásárakat. A megújulás jelei azonban csak az örökségi terület magjában láthatók egyértelműen. A kör­nyéken sok helyen lehangoló a kép, és az ingatlanspekulánsok is megjelentek itt, valamint a VII. kerületben is. pannonhalma. A világöröksé­gi címet leginkább Pannon­halmán tudták kihasználni. Az ezeréves történelem tanúi­ként álló falak között ma is zaj­lik az élet. Évente csaknem százezer látogatót vonz a fő­apátság, és sajátmárkás ter­mékekük is van. hollókő . Hazánk népművésze­ti értékeiről híres települései közül Hollókő az egyik legnép­szerűbb. Évente 120 ezer turis­ta keresi fel. A műemlékvéde­lem és az UNESCO a régi falu helyreállításával fontos értéket mentett meg. A gödöllői egye­tem átfogó tanulmányából azonban az derül ki, hogy a koncepció nem épített a helyi lakosság részvételére, figyelem­be se vette a jelen generációk életét, értékeiket, problémáikat, pedig a védendőnek ajánlott né­pi műemlékegyüttesnek, nagy- és dédszüleik kulturális telje­sítményének ők a valódi tulaj­donosai. Ezzel szemben a védett értékek nagy része művészek és külföldiek tulajdonába ke­rült, akik csak hétvégi háznak használják az épületeket, és „idegenek” fölözik le a haszon nagy részét is. A morális gondo­kon kívül probléma az is, hogy a község az itt élő ötszáz lakos normatív támogatásából próbál megfelelni a világvédettség kö­vetelményeinek. A falu olyan helyzetbe kerülhet, hogy fenn­áll az ófalu üdülőfaluvá válásá­nak veszélye. A gondok ellenére azonban vonzó a világörökségi listára ke­rülni. Ezt jelzi, hogy többen is tö­rekszenek erre. Hazánkban je­lenleg tízen vannak a váromá­nyosi listán, köztük az Ipoly- tarnóc ősélőhely, a komárom- komarnói erődrendszer, a „Du­nakanyar kultúrtáj”, a Tihanyi­félsziget, a Tapolcai-medence ta­núhegyei és a Hévízi-tó, vala­mint a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok. A Tádzs Mahal Indiában. Évente több mint tízmillió látogatója van. Mindannyiunk örökségei a nagyvilágban

Next

/
Oldalképek
Tartalom