Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-06 / 234. szám
2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT Miért fizetek többet a távfűtésért, mint a szomszédom? hőenergia Olvasónk fel van háborodva, mert a társasházban, ahol lakik, szerinte aránytalanul többet fizet a távhőért, mint a szomszédja. A megoldást a fogyasztó- védelemtől várja. Hiába bombázzák a kedves olvasók a fogyasztóvédelmi hatóságot olyan panaszokkal, hogy szerintük ők igazságtalanul többet fizetnek a távfűtésért, mint mondjuk a szomszédjuk. Erre Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Felügyelőségének osztályvezetője hívta fel a figyelmet. Az ugyan tény és való, hogy a távhőszolgáltatókkal kapcsolatos problémák a területileg illetékes fogyasztó- védelemhez tartoznak. De itt olyan panaszokra kell gondolni, hogy mondjuk a szolgáltató indokolatlanul többet számlázott egy egész társasháznak. A levélíró problémája azonban a társasházon belül megoldandó gondok, félreértések közé tartózik. Ez tehát a társasház belügye. Hogy a tulajdonostársak közül ki mennyit fizet a távhőért - például a lakása mérete alapján - azt maga a társasház elönti el a közgyűlésen. Ez általában úgy zajlik, hogy elkészül a tervezet, amely azt tartalmazza, hogy a társasház által használt energiamennyiség a lakók között hogyan oszlik meg. Ezt a közgyűlés szavazással elfogadja. Ha valaki utólag elégedetlen a rászabott mértékkel, akkor a közös képviselőhöz fordulhat. Ő összehívhatja a közgyűlést a megjelölt napirendi ponttal. De a panaszos megvárhatja a soron következő rendes közgyűlést is. Előtte kérheti a közös képviselőt: a napirendi pontok közé vegye fel az ő ügyét is. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu KOZELET 7 Pályázhatnak egyházak is adófelajánlás Fehér holló: azonos nevezőn a KDNP és az SZDSZ Az állam-egyház pénzügyi vitájára korábban utcai demonstrációkkal is megpróbáltak hatni. Még nem dőlt el, mekkora lesz jövőre az állami támogatás. Ha jól pályáznak, akkor az egyházi iskolák is bővülhetnek az uniós forrásokból. Az még nem dőlt el, nőé az egyházi iskolák állami támogatása. Vég Márton „Megnyílnak az európai uniós pályázati lehetőségek az egyházi iskolák előtt, főleg az infrastruktúra-informatika terén várható gyors fejlődés” - mondta az evangélikus egyházi fenntartású iskolák pénteki konferenciáján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető programmenedzsere. Szabó Zoltán az Egyházak és egyházi iskolák lehetőségei 2007-2013 között című előadásában hozzátette: egy éven belül mintegy 200 pályázatot hirdet meg az ügynökség. Ezek közül több mint százban lehetnek érdekeltek az egyházi intézmények. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával kiírt pályázatok többek között a Regionális Operatív Programmal (ROP) valósulnak meg. „Ennek keretében digitális tábla vásárlására, tetőtér-beépítésre, közösségi helyiségek kialakítására nyílik majd lehetőség. Az iskolák önrészhányadát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kormány és különböző hitelek segítségével igyekszik segiteni.” Előadásában annak is hangot adott, hogy az európai uniós pályázatokkal az elöregedés és a migráció okozta népességproblémák egy részét is orvosolhatják és a kontinens munkaerőigénye is jobban kiszolgálható. A szakminisztérium október közepéig konzultatív jelleggel várja az evangélikus egyház véleményét a tenderekről. Az NFÜ pedig a honlapján elindított egy infovonalat, amelynek segítségével az egyházak is tájékozódhatnak az új pályázati lehetőségekről. A püspöki konferencia érdemi egyeztetésére kevés az esély. Közben szokatlan egyetértés alakult ki a pártok között az SZDSZ javaslatáról, amely arról szól, hogy a személyi jövedelem- adó 3 százalékát lehessen felajánlani az egyházaknak és a ci- vü szervezeteknek. A liberális párt szerint a támogatott szervezeteknek nem kell tartaniuk attól, hogy kevesebb lesz a pénzük. „Elkényelmesednek a civilek és az egyházak. Nem abban érdekelt a civil szervezet, hogy elérjen engem, állampolgárt, hanem abban érdekelt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramban jó kapcsolatai legyenek és oda jó pályázatokat nyújtson be” Átvettek több önkormányzati intézményt A HELYZET BONYOLULTSÁGÁT az 1999-es Vatikáni Szerződés adja. Ez az egyházi intézmények finanszírozását úgy állapította meg, hogy ugyanannyi támogatásban részesülhetnek, mint az állami, ön- kormányzati és alapítványi iskolák. Hazánkban az állami közoktatási intézmények az államtól mindössze alaptámogatást vagy alapnormatívát kapnak. Az önkormányzatok és alapítványok ehhez hozzátehetnek különböző jogcímeken további összegeket, amelyek a fenntartáshoz kellenek. Az egyházi iskolák száma évről évre nő, és a szerepük fontos, hiszen sok megszűnésre kényszerült önkormányzati intézmény helyét vette át az egyház. mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Az egyházak nem akartak nyilatkozni, mert még nem kapták meg a javaslatot. A KDNP elnöke viszont - sokak meglepetésére - azt mondta: részben tetszik nekik az SZDSZ ötlete, például az, hogy azok helyett, akik nem tudnak adót fizetni, az állam pótolja a felajánlásokat. „Örülünk, hogy az SZDSZ belátta azt, amit tíz éve mondunk, hogy ne csak az szja- val rendelkezők véleménye legyen figyelembe véve, hanem hárommillió nyugdíjasé is” - mondta Semjén Zsolt. A KDNP ugyanakkor ellenzi a Civil Alapprogram megszüntetését, mert attól tartanak, hogy ha egyben is odaadható lesz egyetlen szervezetnek az adó 3 százaléka, akkor annak az egyházak és a civilek is vesztesei lesznek. Ugyanakkor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és az oktatási tárca a héten arról vitázott, hogy vajon jövőre csökken vagy nő-e az egyházi iskolák finanszírozása. Az MKPK szerint az állammal történő érdemi egyeztetésre nem sok esély maradt, mert az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy kész tények elé állítják az egyházat. Nem ért egyet a kormány és az MNB a forintsávról továbbra is zsákutcában vannak a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti szakmai tárgyalások a forint árfolyam-ingadozási sávjának eltörléséről. Simor András jegybankelnök véleménye szerint a sáv felszámolása aktuális és ésszerű lenne. Ugyanakkor a kormány okkal tart egy esetleges komolyabb forinterősödéstől. Ez nem keveset ártana a hazai gazdasági növekedés egyetlen hajtóerejének, az exportnak. 27 795 -0,02 9779 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. október 5-én. Nincs még influenzajárvány védőoltás Az enyhe ősz kedvez a vírusok terjedésének Az utóbbi napokban egyre többen estek ágynak influenzaszerű tünetekkel. Ritoók Emese, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szóvivője lapunknak elmondta: nincs járvány, csupán kóbor vírusok szedik áldozataikat. Az igazi influenzajárvány csúcspontja általában december és január környékén van - tette hozzá a szóvivő. Ettől függetlenül október elsejétől kétezer háziorvos kapcsolódott be az influenzafigyelő szolgálatba, hogy a vírus megjelenésekor időben megkezdhessék az adatgyűjtést. Az állami kasszából finanszírozott 1,3 millió védőoltást október 22. és november 6. között szállítják ki az ÁNTSZ területi kirendeltségeihez, és onnan juttatják el a háziorvosokhoz. Mint mindig, most is a gyerekek és az idősebb korosztály tartozik a legveszélyeztetettebb csoportba. Idén is kaphatnak térítésmentesen védőoltást a 6-36 hónapos veszélyeztetett kicsik. E célra 25 ezer vakcinát különítettek el, ezzel 12,5 ezer gyerek menthető meg az influenzától. Az ingyenes védőoltás mellett többféle külföldi oltóanyag kapható receptre a patikákban. A szakemberek azt ajánlják, ha mód van rá, az egészséges felnőttek és gyermekek is oltassák be magukat. ■ D. Á. Beteg van, járvány nincs Bérekről csak a jövő héten érdekegyeztető Kisadóról hallani sem akar a két oldal Nem közeledett a kormány, a munkáltatók és a munkavállalókat képviselők álláspontja az Országos Érdekegyeztető Tanács (OET) pénteki ülésén. A szak- szervezetek érezhető reálbér-növekedést akarnak elérni, a munkaadók viszont csak a reálbérek szinten tartását látják reálisnak. De ez a kérdés a jövő heti ülés napirendje lesz. A munkáltatói és a munkavállalói oldal is megerősítette: jelen formájában is elvetik a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás, és az innovációs járulék - magyarán a kisadók - egységesítését, mert nem tartják szá■ A dolgozók érezhető béremelést akarnak. mukra kedvezőnek. Bár a kormány korábban jelezte: elutasítás esetén kész kivenni ezt az elemet az Országgyűlés előtt lévő adócsomagból, Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár az OÉT- ülésen világossá tette: a kormány hivatalos véleményét a törvényjavaslat jelenlegi formája tükrözi, vagyis egyelőre tervezik a kisadók összevonását. Igaz, hozzátette: október végén, november elején még sor kerülhet módosításokra. A munkáltatók szerint a három járulék összevonása több tízmilliárd forinttal növeli főleg a kisvállalkozások terheit. ■ F. K. Munkásokat a Házba! munkáskvótát vezetne be a parlamenti képviselők között Filó Pál szocialista képviselő. Olyan emberek kerülnének így be a T. Házba, akik tudják, mit jelent több műszakban dolgozni - mondta. A szakszervezetek megerősödése is kívánatos. Azon cégek részesülnének állami támogatásban, ahol „rendezettek a munkaügyi viszonyok, s van szakszervezet”. Kontúr Pál fldeszes képviselő szerint pártja nem ötleteket, hanem megoldásokat vár a kormánytól, mivel erre a kormány- koalíció eddigi regnálása során még nem volt példa. A BUX-index 2007. október 5-én ?g 200 Nyitóérték: ................Záróérték: 27 963 27963 28100 'i .............. 28 000 27 900 I.................I 27 800: Változás: 0.42% j 27700 E|őz(jnapj........................|....... 27 600 záróérték: 15.30,-a Ne*Yorki í ?7VJ 27845 _ tőzsde nyiöbi [___ po rt/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /Óra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007. 10.05. i®Én, u**óárfm mrnmmm Phylaxla 38 +5,56 76 Pannonplast 8510 +1,45 95 OTP 9480 +0,88 7381 Richter 37995 +0,77 4247 TVK 8170 +0,43 187 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Genesls 2 520 -1,18 15 Un—int Hűmet p 98-1,01 13 MTelekom 935-0,32 1792 Fotex 1011-0,30 76 Mól 27 795-0,02 9779
