Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-06 / 234. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Mihály Mihályról A NAPTÁRAMRA PILLANTOK: egy hete volt Mihály napja. Nyolc napon belül vagyunk! Köszöntőnek íme egy „kis történet” egyszerre két Mihályról. Babits Mihály - a magyar irodalom meghatározó alakja, a „poéta doctus”, a Nyugat szerkesztője - 1929-ben Debrecenbe látogatott. Vele tartott a felesége, az ugyancsak költő Tanner Ilona is, aki Kazinczy iránti tisztelete jeléül felvette a széphalmi mester feleségének, Török Sophie-nak a nevét, és e néven írta verseit. Debrecenben a házaspár hová is látogathatott volna el elsőként, ha nem a híres református kollégiumba? Hány neves költőnk és írónk tanult valaha e kollégium falai között! Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond... és hogy a Mihá- lyoknál maradjunk, ott tanult Móricz regényének a hőse, Nyilas Mihály, Misi is. A babus házaspár megtekintette a kollégium féltett kincseit: a százados kéziratokat, a könyvritkaságokat, a nagy becsben tartott képeket. A képek közt Zichy Mihály azon festményét is, amely pápaellenessége miatt vált hírhedtté. babitsék sokáig nézegették Zichy alkotását; egyszer csak a feleség kifakadt: - Mondd csak, Mihály, miért bántják mindig a mi vallásunkat? Mire Babits, a szája szögletében egy kis mosollyal, a rá jellemző türelmesen oktató hangon így válaszolt: - Dehogy bántják, Ilonkám, éppen hogy nem a mi vallásunkat bántják; hanem az arra „érdemes” pápák hibáit bírálják. Ilona megértette, és a jelenlévők között sem akadt senki, aki valamit is hozzá kívánt volna tenni a nagy költő szavaihoz. Öszvérmegoldások Sárdon ménes Más négylábú híján Benji a médiasztár a volt lovasbázisor Mátrai Márta, Gelencsér Attila és a somogysárdi vegyes. Megnyíltak tegnap a hajdani rendőr-lovasbázis kapui. Mindenki mentené a telepet Az egykori somogysárdi ménes ma már csak sajtó- tájékoztatók helyszíne. Politikusok próbálják menteni a menthetőt, ha már a lovasbázist nem sikerült megtartani. Balassa Tamás- Kapássá' le, édes fiam! - szól le a bakról ízesen az öreg, és addig tapodtat sem mozdul lovas kocsijával az út közepéről, amíg a fotó el nem készül. Asszonyát is csi- tító nyakassága nem okoz különösebb fennakadást a forgalomban, a somogysárdi lovasbázis környéke kihalt. Odabent a bázis immár egyetlen négylábúja, Benji kutya fogad.- Somogysárdi vegyes - bök az egzotikus eb nehezen megfejthető fajtájára az objektum egyik őrzője. - Ő itt az új médiasztár - teszi hozzá, miközben a keverék büszkén nyargalászik a hatalmas parkban. A kétszázötven éves lótenyészetben Benji nemrég még fülét-farkát behúzva járkált volna, hiszen a jókora hátasokkal nyilván jó volt vigyázni. Vendéglátóink érkezése után a tizenhat hektáros ősparkban sétálunk. A néhány különlegesen nagy fával is büszkélkedő arborétumban ipari műemlékek sora áll. Vagy inkább düledezik. Odébb szakadt lószállító, jó ideje feladat nélkül. Egy szép kerekes kút megpihent: gazkoszorúban, félig eldőlve támasztja a főidet.- Ilyen gazda volt a rendőrség - fakad ki Csikós-Nagy Márton, So- mogysárd polgármestere. Az ORFK 1993-ban vásárolta meg az egykori Somssich-bir- tokon negyven éve alapított bázist. Idővel kiderült, a szükséges utánpótlás nevelését 5-8 millió forintért meg tudják oldani. A kétszázmilliós veszteséget már nem bírták el. A gyönyörű istállók a kedvünkért nyílnak meg. A lóállások fölött a néhai híres lakók nevei: Melody, Merengő és Jegyes nászából, 1994... A Zsaru kihúzza a bajból - ez egy ma rosszul csengő szlogen az ott felejtett „szakmagazin'' poszteréről. De ez a hajó már elment. Kérdés: mi lesz a 70 munkanélkülivel, s mi az ingatlannal? Mátrai Márta, a térség fide- szes országgyűlési képviselője ezeket a kérdéseket tette föl a napokban az igazságügyi tárca vezetőjének. A tegnapi sajtótájékoztatón megrázónak nevezte a lakat alatt álló bázis történetét.- Jóvátehetetlen hibát követtek el, akik hagyták ezt a hatalmas értéket bezárni - mondta a képviselő, kormánypárti kollégáira utalva. Gelencsér Attila megyei elnök ehhez csatlakozva a nemtörődömségről, majd az állás nélkül maradiakról beszélt. Elmondta: a következő közgyűlés elé viszi azt a javaslatot, amely 23 közmunkás foglalkoztatásának önerő-felvállalásáról szól.- A somogysárdi ménesbirtok tulajdonjog-átadása ügyében pedig hamarosan levelet írunk az illetékes minisztériumnak. Csak tulajdonosként lehet a településnek esélye arra, hogy befektetőt találjon - teszi hozzá. A polgármester azt mondja, nem adja föl. - Ha nem nyitom ki a számat, még itt sem tartanánk. Ide lótenyészet kell, mese nincs. Az emberek is ezt akarják. Múltkor öt embert Viszre akartak vinni öszvérek gondozásához. „Minket? De mi a lovakhoz értünk!" - kérték ki maguknak. Közhasznú munka huszonhárom dolgozónak kolber István országgyűlési képviselő közleményben tájékoztatott: a megyei közgyűlési ülésen hárommilliós hozzájárulást javasolt a bázis volt dolgozóinak közhasznú foglalkoztatására. Huszonhárom dolgozó felvétele 35 millióforintba kerülne, ebből a kormányzat 30 milliót vállal. A képviselő a jövő héten egyeztet az érintettekkel. Tizenhat hektáros az őspark, különleges nagy fákkal Csak Siófokon nem engedték a városközpontba a teheneket Siófokról indult a nyáron és a hét elején jótékonysági árveréssel ért véget a 2007-es Tehénparádé. A különös köztéri kiállítás tehénszobrai idén a Balaton-part mellett több nagyvárosba is elvándoroltak. Az alkotásokat Siófok kivételével valamennyi település központi terén állították ki. A tárlat bírálói közül akadt, aki a siófoki polgármestert az egyetlen normális embernek titulálta azért, hogy nem engedte be a teheneket a belvárosba. Megkérdeztük Balázs Árpád polgármestert, valóban ő „tiltotta-e ki” a különös műalkotásokat a belvárosból.- Jópofa gegnek tartom a Tehénparádét, de a csúcsszezonban parkolóhelyeket foglaltak volna el a szobrok - válaszolta a polgármester. - A városközpont arculatát tudatosan alakítottuk ki Varga Imre szobraival, amelyek mellett a tehenek nem fértek volna meg. így aztán Siófokon speciális helyszínen, a Nagystrandon lehetett megcsodálni a tarka bocikat. ‘ ■ Kolumbán Tünde Zöld jelzést kapott a kaposvári labor Átment a vizsgán a kaposvári laboratórium. A kétévente esedékes GLP-akkreditációs ellenőrzést az Országos Gyógyszerészeti Intézet két munkatársa végezte el szerdán és csütörtökön.- A laboratóriumnak minőségbiztosítással kell rendelkeznie, ezt a jogosítványt most meghosszabbították - közölte Tóth István igazgató. - így megrendelésre vagy hatósági felkérésre hazai és külföldi vizsgálatokat is lefolytathatunk. A dolgozók személyi felkészültségét, s a napi munka során használt eszközök, műszerek minőségét is ellenőrizték a szakemberek. Az igazgató kitért rá; évente 3-4 ezer vizsgálatot hajtanak végre az analati- kiai laborban. Emlékezetes: nagy port vert fel egy tavaszi ügy, amikor a spanyol paprikában rovarölő szert mutattak ki a kaposvári szakértők. ■ Harsányi Miklós Utolsó balatoni teraszozás a vénasszonyok nyarában étlapozó Érződött az utószezon hangulata a fonyódi Port Caféban, az étlap igencsak hiányosnak bizonyult Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánná Már régóta szemeztünk a hellyel, végül nem bírtunk ellenállni neki. Persze a vénasz- szonyok nyara is megtette hatását, az októberi napsütés a szabadba csalogatott, s ha már a Balaton felé vetődtünk, adta magát a fonyódi terasz. És hát valljuk be, sok más lehetőségünk nem is nagyon volt, érződött az idényvég, a Port Caféra keresztelt pizzérián - kávézón, steak house-on - túl közel s távol nem leltünk valamirevaló szabad placcos helyet. Persze az ősz már itt is éreztette hatását, a frontot egyetlen pincér próbálta tartani, aki ráadásul szabadkozó-zavart mosollyal tudatta, hogy bár az étlapon helyet kaptak a marhából készült különböző steakek, sajnos kifogytak belőlük. Mint ahogyan a sertés- és szárnyaskínálat is csak papíron volt bőséges, a rendeléskor kiderült, bizonyos ételfajtákat már nem kíván elkészíteni a szakács. Levesből például, miután a krémleveseket képzeletben félretoltuk, egyéb híján mindenki a májgombócot választotta - felemás sikerrel. Akadt, akinek kifejezetten ízlett a mirelit betéttel tálalt, erősen ételízesí- tős lé, mások viszont porlevesre gyanakodtak. Viszont a hőfok és a mennyiség megfelelőnek bizonyult, azaz végül nem ment el a kedvünk a további falatozástól. Jól döntöttünk, hogy maradtunk, ugyanis kiderült - mint azt a hely jellegéből is sejteni lehetett -, a második fogások jobban a séf kezére álltak. Persze a bécsi szeletet nehéz elrontani, ám ez a veszély ezúttal nem fenyegetett: a hús puha, a panír ropogós és elválós, ráadásul valamiben megáztatták a karajt, ugyanis némi kellemes mellékízt is felfedezni véltünk. Igaz, ettől a valamitől - fokhagymás tejre gyanakodtunk - kissé túl sós lett a hús, de ezt néhány palack pluszfolyadékkal kompenzálni lehetett. Nem okozott csalódást a paradicsomos, mozzarellás steak Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Egy, csak egy legény KÖRNYEZET (1-10 pont): Kikötői panoráma étel (1-20 pont): Olajozott gépezet 8 8 18 sem, bár első blikkre az adag meglehetősen szerénynek tűnt a többihez képest. Aztán viszont kiderült, laktató, persze ebben szerepe lehetett a hozzá- passzintott fél tucat - amúgy szintén fagyasztott - hagymás rösztinek is. S ha már gar- nérung: a rántott hús mellé tálalt steakburgonya az elmúlt fél esztendő egyik legjobb választásának bizonyult. Kívül ropogósán piros, belül omlós, s nem mellékesen kellemesen fűszeres - és elképesztő mennyiséget pakolt a jószívű szakács. Mint ahogyan a hagymát sem sajnálta a paradicsomsalátáról: sőt, nem is aprózta el, illetve fel - a hatalmas halom hagymakarikától szinte nem is látszott az eredeti alapanyag. Szintén bőkezűen bánt a lecsóval, melynek köszönhetően kiérdemelte a parasztos előnevet a sertésborda. Az őszi csemegével nem is lett volna baj, ha mérsékeltebben olajoz séfünk, ám így erősen tocsogott a tányér aljára szorult hús és a kísérő krumpli. Utóbbi mint a szivacs kebelezte be a bő lét, így viszont jelentősen csökkent élvezeti értéke. Megoldást a bécsi szelethez bő kézzel porciózott köret jelentett, így végül senki sem maradt éhen, s kedvünket sem vesztettük. Még a számla miatt sem. No persze, ebben azért az időjárás is közrejátszott...
