Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-05 / 233. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 5., PÉNTEK 13 TASZÁR Végeláthatatlan repülőtér-história taszár Mindenki befektetőkre vár, ám ahogyan telik az idő, egyre jobban lepusztul a bázis A közelmúltban írták alá azt a határozatot, mely sze­rint a taszári repülőtér va­gyonkezelői joga a Honvé­delmi Minisztériumtól a Kincstári Vagyonigazgató­sághoz kerül. Ezzel ismét reflektorfénybe került a hajdani légibázis ügye, hi­szen megnyílik a lehetőség a repülőtér hasznosítását célzó nemzetközi pályázat kiírására. Vas András Leparkolunk a taszári reptér be­járata előtt, s mire kiszállunk a kocsiból, két biztonsági őr siet elénk. Belépési engedélyt kér­nek, ennek hiányában még kí­vülről sem engednek fotózni. Ám keressük fel bátran a kapos­vári laktanyát, tanácsolják, ott biztosan megkapjuk a szüksé­ges felhatalmazást Alig egy óra múlva kiderül, g nem Uyen egyszerű a helyzet: | Tamási Béla alezredes üzenete | szerint senki sem léphet be a g reptér területére. Marad a polgá- s ri terminál, ahol már szerencsé­sebbek vagyunk: a biztonsági őr némi telefonálgatás után kitárja előttünk a kaput Nagy meglepe­tés persze nem ér bennünket, semmi sem változott, amióta két éve utoljára erre jártunk. Tévely- günk az üres épületben, bené­zünk az érkezési és indulási vá­róba, az irányítási helyiségekbe, ahol a falakból továbbra is sem­mibe vezető kábelek, vezetékek, csövek lógnak ki. Csak az emele­ti plafonon tűnik jóval nagyobb­nak a penészes beázási folt...- Nagy ritkán összehoznak valamilyen rendezvényt, ám jó­részt csak mi vagyunk itt a kol­légámmal - mondja az épület karbantartója. - Takarítunk, fel­töröljük a vizet, az udvaron le­nyírjuk a füvet. A polgári terminál környéke tényleg gondozottnak tűnik, fő­ként, ha a szomszédos, szöges­dróttal, betonakadállyal elzárt hajdani reptérhez hasonlítjuk. Ott ugyanis néhol derékig ér a gaz, a betonlapok között fű nő, az épületek vakolata omladozik, ablakaik betörve, néhol már a nyílászárók is hiányoznak - szinte hiheteüen, hogy Taszár alig fél évtizede még Magyaror­szág második legnagyobb és leg­korszerűbb repülőterének szá­mított Csak aztán előbb a dél­szláv háború miatt idetelepedő amerikaiak csomagoltak össze 2004 júniusában, majd másfél esztendővel később a honvédség is levonta a zászlót. Pedig a küencvenes évek kö­zepén még arról ment a vita, a katonai bázis mellett - a remek adottságokat kihasználandó - létesüljön itt polgári reptér is. Az ötletet az akkor a Somogy Me­gyei Közgyűlés elnökeként, ma államtitkárként a reptér minisz­terelnöki megbízottjaként tevé­kenykedő Kolber István dobta be a köztudatba, s az idea, ha nehe­zen, de végül elfogadtatásra ta­lált honvédelmi körökben is.- Még az amerikaiak idejötte előtt született az ötlet, s az érke­zésükkel még inkább megvaló­síthatónak tűnt a vegyes üze­meltetés - emlékszik vissza Kolber István. - Mint a megyei közgyűlés vezetője, 1998-ig fog­lalkoztam Taszárral, aztán kies­A polgári terminált betonakadályok és szögesdrót választja el Magyarország hajdan második legnagyobb és legkorszerűbb repterétől, melyet manapság felver a gaz tem a körforgásból, s csak tavaly kért fel Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök, hogy mint a térség országgyűlési képviselője, ve­gyem át az ügy irányítását. Az államtitkár szerint a köztes nyolc év alatt megváltozott a tosítottam több mint százmillió forintot - teszi hozzá Kolber Ist­ván. - Emellett magyar és angol nyelven elkészült egy megvaló­síthatósági tanulmány is, amivel végre ki lehet lépni a nemzetkö­zi porondra, meg lehet szóh'tani helyzet. A dél-dunántúli régió­ban a taszári mellett a pécs- pogányi és az őcsényi reptér is különböző támogatásokat ka­pott, mindenütt történt fejlesz­tés, de nem akkora, mely ko­moly előrelépést jelentett volna.- Taszáron például felépült a polgári terminál, ám nem tu­dom, nülyen koncepció alapján - mondja Kolber István. - Meg­szűnt a NATO-tartalékreptér-stá- tus is, a Fidesz-kormány ugyan­is átvitte Pápára, pedig az ottani bázist akkor nem is használta a Honvédelmi Minisztérium, így sokkal többet kellett rákölteni. S nem utolsósorban elmentek az amerikaiak, s távozásukban a kaposvári vezetőknek is nagy szerepe volt az állandó terrorfe­nyegetettség hangsúlyozásával. A katonaság tehát az egyik napról a másikra kivonult, így új helyzet állt elő: már csak a pol­gári hasznosításban lehetett gondolkodni. A megyei, a kapos­vári és a taszári önkormányzat által megalakított - előbbiek 45- 45, míg a község 10 százalékban tulajdonos - Taszár Airport KhL önállóan azonban nem volt ké­pes lépni: már az őrzés és állag- megóvás is akkora összeget emésztett fel - éves szinten kö­rülbelül húszmillió forintot -, hogy Taszár fontolgatta, eladja a részét Ráadásul az addig meg­közelíthetetlenül a puszta köze­pén álló polgári terminálhoz is csak 2005-ben épült meg az út.- A miniszteri keretemből biz­■ Előbb üzleti szem­pontból vonzóvá kell tenni e terüle­tet, s csak utána indulhat be újra a légi közlekedés. KOLBER ISTVÁN wtm az eseüeges befektetőket. A tájé­koztató anyag elkészítéséhez a szakemberek áttekintették a re­pülőtér fizikai, műszaki állapo­tát, az érintett terület tulajdonjo­gi viszonyait, felmérték a kör­nyék zajszintjét és elkészítették a gazdaságossági elemzést is. Az azóta eltelt időszakban in­formációink szerint spanyol, né­met, orosz, angol, kínai és hong­kongi befektetőjelöltek is érdek­lődtek a reptér iránt. A legismer­tebbnek a távol-keleti vonal szá­mít, hiszen Gyurcsány Ferenc 2005-ös kínai látogatása során javaslatot tett, hogy Magyaror­szág legyen Kína európai gazda­sági hídfőállása.- Jómagam is tagja voltam a küldöttségnek - folytatja az ál­lamtitkár -, s egyből szóba hoz­tam Taszárt Azóta már járt is kí­nai delegáció a reptéren, s akadt olyan érdeklődő, aki komoly ta­nulmánytervet készített. Szita Károly, a taszári reptér újbóli beindításában erősen ér­dekelt Kaposvár polgármestere viszont úgy véli, bármennyire is szeretné jobbnak láttatni a kor­mány a taszári helyzetet, az el­múlt öt esztendőben valójában nem történt érdemi előrelépés az ügyben.- Aki járt a területen manap­ság, láthatja, egyre rosszabb a helyzet - jelenti ki a polgármes­ter. - A honvédség elszállította a légi forgalomhoz szükséges inf­rastruktúrát, térdig ér a gaz: egyszerűen érthetetlen, miért te- hetetlenkedik a kormány. Egyér­telmű a helyzet, egy cargobázist kell létrehozni, hiszen ehhez minden feltétel adott. Itt megy el az M9-es gyorsforgalmi út, van iparvágány, közel a kaposvári keleti ipari park. A cargo kiépíté­sével közel háromezer új mun­kahely létesülhetne. Éppen ezért nem véletlen, hogy a somogyi megyeszékhely városfejlesztési programjában is ■ A honvédség el­szállította a berendezéseket. Érthetetlen, miért tehetetlenkedik a kormány. SZÍTA KÁROLY kiemelt helyen szerepel a ta­szári bázis kérdése.- Aki ránéz a térképre, láthat­ja: Kaposvár fekvése alapján ki­tűnő logisztikai központ lehetne nem is olyan régen még a máso­dik legnagyobb és legkorsze­rűbb hazai repülőtér volt, jelen­leg egy gazzal felvert betonplacc. Minél előbb meg kell szüntetni ezt az állapotot! Ezért ajánlottuk fel bő esztendeje, hogy egymilli- árd forintot fordítunk egy cargo- bázis kialakítására, ha megkap­juk a terület tulajdonjogát. No és természetesen az állam visszaszállítja a korábban lesze­relt légi irányítási technikát. Szi­ta Károly szerint ugyanis a város csak egy működőképes repülő­térrel tudna mit kezdeni. Kolber István viszont úgy véli, Kaposvárnak és a megyének együtt sincs annyi pénze, hogy üzemeltesse a bázist. Az eddigi tanulmányok szerint ugyanis legalább 30-40 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne szükség.- Az alapvető nézetkülönbség köztünk a várossal - állítja az ál­lamtitkár -, hogy szerintük előbb a repteret kell rendbe ten­ni, s majd jönnek a befektetők. Szerintem előbb üzleti szem­pontból vonzóvá kell tenni a te­rületet, munkahelyeket kell te­remteni, s ha majd megteleped­tek a különböző cégek, s igény lesz rá, ismét beindulhat a repü­lőtér. Persze Kaposvár is indul­hat a pályázaton, ám idehaza még nem volt példa rá, hogy egy önkormányzat sikeresen mű­ködtessen egy repülőteret. Deb­recen éppen most akar megsza­badulni a sajátjától... ■ Eddig csak költ­ségeink voltak. Minden befektetőt tárt karokkal várunk, csak jöj­jenek végre. PATAKI SÁNDOR- teszi hozzá Szita Károly. - Eh­hez három dolog szükséges. Az M67-es, négysávos gyorsforgal­mi út, mely összeköt bennünket az autópályával, a Budapest- Gyékényes vasútvonal gyorsvas- úttá alakítása és természetesen a taszári reptér. Utóbbi, mely- Tudjuk, mit akarunk csinál­ni - mondja Szita Károly -, ám amíg nem a mienk, nincs értel­me pénzt ölni a projektbe. Egy­előre az állam a tulajdonos, ha nem tud vele mit kezdem, ránk számíthat. Mint ahogyan a taszáriak is A reptér története A TASZÁRI REPÜLŐTÉR építési munkálatai 1928-ban kez­dődtek, a megnyitóünnepsé­get 1929. szeptember l-jén tartották 1944 végén a né­met csapatok megsemmisítet­ték a hangárokat. A jelenlegi repülőtér 1949-50-ben épült az ORSZÁGGYŰLÉS 1995. no­vember 28-án hozzájárult, hogy a délszláv válság rende­zésében közreműködő IFOR- erők Magyarország területén átvonulhassanak és állomá­sozhassanak A Magyar Hon­védség az IFOR-erők tevő kenységét a taszári repülőtér létesítményeinek igény sze­rinti átadásával segítette. Az első amerikai katona 1995. december 6-án érkezett meg, két nap múlva megkezdődött az ezred repülőgépeinek átte­lepítése Pápára. 2004. június 30-án az ameri­kaiak kivonultak a bázisról. A magyar kormány anyagi okokból a reptér bezárása mellett döntött: a honvédség 2005. december 31-én végleg elhagyta Taszárt állítják, bárki számíthat rájuk, aki megoldást hoz problémájuk­ra. A lényeg, hogy megoldódja­nak a dolgok, hiszen a legtöbb veszteség a települést érte az el­múlt években: elmentek a mun­kát adó amerikaiak, majd a ma­gyar honvédség vonult ki, végül bezárt a bázis.- Eddig csak költségeink vol­tak - állítja Pataki Sándor pol­gármester. - Nagyjából 15-20 millió forint esett ránk a polgári terminál őrzési és állagmegóvá­si költségeiből. A logika szerint vélhetően valóban előbb cargo­bázist kellene létrehozni a közel 540 hektáros területen, s a ké­sőbbiekben lehetne szó a repülő­tér újrabeüzemeléséről, ám ha a sorrend változik, azt is támo­gatjuk. Csak jöjjenek végre a be­fektetők! S ez talán az egyetlen, amiben mindenki egyetért...

Next

/
Oldalképek
Tartalom