Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 43. szám

A^^RNAP REGGEL SZÍNHÁZI MELLÉKLETE ^ ______________ bo hóctréfa Tasnádi István a vásári komédia eszközeit használja a sokkoló témák kifejtésére Mindenki bevihető az erdőbe Tasnádi István drámaíró kapta az idén a színikriti­kusok díját az Örkény Színházban tavaly bemu­tatott Finito című darabjá­ért. Az egyik legtöbbet ját­szott szerző szerint a drá­maíráshoz éppúgy végig kell szenvedni a tanuló­éveket, mintha szobafestő­nek készülne az ember. Bóta Gábor- Nagyon kötődik a Krétakör Színházhoz. A társulat tagjai­ra írja a próbák alatt formá­lódó darabjait, vagy otthon ücsörög, és alkotói magány­ban eszeli ki a műveket?- Úgy tanultam meg írni, hogy társulatoknak dolgoztam, de kedvelem az alkotói ma­gányt is. Gyerekkorom óta köl­tő akartam lenni, az egész szín­házi vircsaftot lenéztem. A bá­tyám, Csaba által vezetett gim­náziumi színkörbe csupa lány járt. Lehívott engem, hogy le­gyen legalább egy fiú. Gyönyö­rű lányokról volt szó, úgyhogy mentem, vittem néhány bará­tomat is. Felvettük videóra az előadásokat, így láttam, hogy színésznek csapnivaló vagyok. Nem hord el a személyiségem egy méteren túlra.- Azért élményt jelentett a színház?- Igen. Amikor a bátyámat fölvették az egyetemre, én vit­tem tovább a színjátszó kört. ír­ni kezdtem neki verses darabo­kat. Például egy Szophoklész- parafrázist arról, hogy szerin­tem miként történt meg valójá­ban az Antigoné. Később meg­nyertem az Egyetemi Színpad drámapályázatát, egy abszurd agymenéssel, Fél nap Ferdi- nánddal volt a címe. Be is mu­tatták, profi színészekkel. Szép nagy bukás volt, mert rossz volt a darab. Nagyképű, szétzu­hant, posztmodern, tűzijáték jellegű szöveg volt.- A Finito is sziporkák tű­zijátékszerű halmaza.- Igen, nyelvi szempont­ból megpróbálok szélsőséges és játékos lenni, miközben több száz éves komédiákban hasz­nált dramaturgiát működtetek. Éppen az egyetemi színpadi elő­adás volt számomra az első po­fon: megtanultam, hogy nem elég, ha az ember elszáll. Mi­előtt meg akarjuk szegni a sza­bályokat, meg kell ismerni őket.- A komikus színészek gyak­ran az életben nem viccesek. Ön sem szokott a társaság középpontja lenni. A darab­jaiban mégis meghatározó a humor. Ez honnan ered?- Nem én vagyok mulatságos, hanem az emberi játszmák, amelyeket megfigyelek és le­írok. Általában a peremvidéken, egy olyan megfigyelői helyzet­ben szeretek lenni, amelyből rá­láthatok a különböző karakte­rekre és szituációkra.- A darabjai látszólag köny- nyedek, szokták is felszínes­séggel vádolni, miközben van más rétegük is.- Attól függ, melyikről van szó. A Malacbefőtt például ab­szurdba hajló bohózat, ami nem lehet nagyon mély, mert akkor összeomlik. Más típusú a Hazámhazám vagy a Finito.- A Hazámhazám a szituáci­óhoz, az országhoz kötődő kabaré, mégis megértették külföldön is. Eleve Párizsban volt a bemutatója. Tasnádi István forgatókönyv­írást tanul. Azt mondja, új utakra vágyik.- A formáját tekintve allego­rikus bohóctréfák sorozata. Az első képben jött a medve, a Mi­ki Mouse, megerőszakolták a Lovat, aztán szétfűrészelték. Trianont ezzel a pofátlanul pri­mitív jelképiséggel játszottuk el. Formai szempontból a vásá­ri komédia eszközeit használ­juk, miközben a témáink gyak­ran sokkolók, borzalmasak.- A Krétakörnek valószínűleg jót tett volna, ha ezt a populá- risabb vonulatot is folytatja, nagy létszámú közönségnek is játszik. Miért maradt ez * abba? Miért vonult vissza job­bára értelmiségi közegekbe?- Sok múlt azon, hogy ScWl- ling Árpád, a társulat vezetője, milyen utakat akart kipróbálni. A Hazámhazám és a Fekete­ország kísérlet volt: képes-e erős hatást elérni sok ember előtt, úgy, hogy a közéletről beszé­lünk. Ebből a végére elege lett. Én jobban szerettem a Hazám- hazámot, mint ő. De az együtte­sen belül sem kezelte ezt a pro­dukciót mindenki valódi érték­nek. Néhányan vagyunk, akik szeretjük a plebejusabb színját­szást Ezért csináltunk a Kréta­kör peremén olyan előadást, mint a Nézőművészeti főiskola. Most fogjuk bemutatni a Ma­gyar a Holdon című produkciót, ezek egyértelműen nem illenek bele abba a vonulatba, amelyet a Krétakör mostanában játszik.- A Nexxtet sokan felszínes­nek tartották. Azt mondták, hogy ugyanazokkal az eszkö­zökkel dolgozik, mint ame­lyeket kritizál.- Ez is kísérlet volt, ami visz- szafelé sült el! Azzal játszottunk, hogyan lehet nagy hírverést kel­teni az előadás körül. Egy kita­lált show-műsort konferáltunk fel a sajtótájékoztatón, amiben egy gyilkost követnek nyomon élőben a kamerák. Megpróbál­niuk úgy felvezetni, mintha ez külföldön már sokfelé létezne, Mielőtt szegni meg kell ismerni őket Névjegy 1970-BEN született Budapes­ten. Költő, drámaíró. 1992-től publikál rendszeresen különböző folyóiratokban. 1996- től a Bárka Színház, majd a Krétakör Színház dramaturgja. 1997- ben Szép Ernődíjjal és a magyar drá ma napja alkalmából kiírt drámaíróverseny szakmai és közönségdíjával jutalmazták. 1998- ban Örkény István-ösztöndíjat kapott. fontosabb művei: Egon válogatott búcsúlevelei, Ko­kainfutár, Bábelna, Titanic vízirevü, Közellenség, Nexxt, Világjobbítók, Hazámhazám, Nézőművészeti főiskola, Finito. és amellyel Schilling kizáróla­gos szerződést kötött volna. Vinnai András barátunkat pe­dig beültettük az újságírók közé, és onnan kérdezte a darab fő­szereplőjét, Udvaros Dorottyát, igaz-e, hogy elválik Széles Laci­tól meg ilyenek, mire két bizton­sági ember, akik játszottak a Nexxtben, kirángatták őt az új­ságírók közül, és megcsapkod­ták. Odáig fajult a dolog, hogy egy kereskedelmi rádióval közö­sen hecckampányt folytattunk, hogy egy város keresse a gyil­kost. Bodó Viktor plüssmalaccal és láncfűrésszel sétált a Liszt Fe­renc téren. Voltak is valóságos, kétségbeesett női betelefonálok. Még ekkor sem mondtuk azt, hogy ez vicc. Olyannal játszot­tunk, amihez nem értettünk. Meg akartuk mutatni, hogy ma­nipulációval szinte bárki bevi­hető az erdőbe, és végül már an­nak tapsol, hogy a sorozatgyil­kos megnyerte a zsákfutóver­senyt. Minden, amit látunk, ezen a manipuláción alapszik.- A Finito is erről szól.- A szándékaim szerint nem, de az előadásban ez az értelme­zés lett a legerősebb. A médiát csak egy színfoltnak szántam ahhoz, hogy az öngyilkosságról beszéljek. Arról, hogyan kezde­nek azon gondolkodni az em­berek, miként tudnák ezt a tra­gédiát kihasználni.- Ember embernek farkasa?- Legalábbis próbál úgy ten­ni. Arra vagyunk kondicionál­va, hogy gyengeségnek érez­zük a szolidaritást, a részvétet- Egressy Zoltán, Spiró György, Hamvai Kornél és az ön műveit is gyakran játsz- szák, míg mások panaszkod­ni szoktak, hogy sanyarú ná­lunk a drámaírók sorsa. Mi­ért alakult ez így?- Nem szégyelljük kimon­dani, hogy ez egy szakma, meg kell tanulni, mint a szobafestést.- Vagyis, ha kéthetes határidőre darabot kérnek öntől, leszál­lítja?- A műfaját is meg­mondhatja. Abból nem élnék meg, hogy meg­írom az évi egy darabo­mat. Nemrég például a Budapesti Kamaraszín­házból odaadtak egy Berlin blues című regényt, és nyolcszereplős darabot kér­tek belőle. Megoldottam. A ze­nés színházat is kedvelem, sze­retek librettót írni.- Ez teljesen kitölti az életét?- Igen, de most tanulok for­gatókönyvet írni. Ez eddig ki­maradt. A drámaírás területén is szeretnék olyan utakat talál­ni, amelyeken még nem jártam. Mucsi Zoltánnak adták a Jászai-gyűrűt mucsi Zoltán vehette át a tatabányai Jászai Mari Szín­ház elismerését, a Jászai- gyűrűt. A díjat minden évad elején annak a színésznek adják, aki a közönség meg­ítélése szerint a legemléke­zetesebb alakítást nyújtotta az előző évadban. Az elis­merést eddig többek közt Tóth Ildikó, Margitai Ági és Honti György kapta meg. Az egri színház vezetője kapta a Bezerédj-díjat csizmadia tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője kapta az idén a Bezerédj-díjat. Az indoklás szerint az elisme­rést - amelyet kedden ad­tak át - az elmúlt évek színházi tevékenységéért, az alkotó közösség kialakí­tásáért, a színházban folyó műhelymunka elismerésé­ért ítélte oda az alapítvány kuratóriuma. Csizmadia Tibort díjazták Tizenhárom koreográfus Muszorgszkij zenéjére a Budapest balett novem­ber 6-án mutatja be Mu­szorgszkij Egy kiállítás ké­pei című zeneművére készí­tett előadását a Nemzeti Táncszínházban. A darab­nak 13 koreográfusa van, minden egyes „képet” más művész álmodott színpadra. Román vendégjáték a Katonában A MIHAIL BULGAKOV Kutya- szív című kisregényéből ké­szülő előadást adja elő a Ro­mán Nemzeti Színház no­vember 3-án és 4-én a bu­dapesti Katona József Szín­házban. A darabot az orosz Jurij Kordonszkij rendezte, aki visszatérő vendég a te­átrumban: korábban a Ványa bácsit és Háztűzné- zőt állította színpadra. Chaplin-darabot mutat be a Győri Balett Chaplint idézi meg a Győri Balett a Keep Smiling (Mo­solyogj!) című produkciójá­ban. A táncjáték két világ­hírű táncművész, Ben van Cauwenbergh és Dmitrij Simkin koreográfiája; a be­mutatót tegnap este tartot­ták a vizek városában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom