Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-25 / 249. szám

4 wzmmmm Hogyan tud pénzt szerezni handó János patcai polgár- mester: - Azon töröm a fe­jem, hogy miként tudnék forrást szerezni a katasztro­fális utak és járdák felújítá­sára, illetve hogyan lehetne a patcai lakók életkörülmé­nyein javítani. Mint a Kati­ca Tanya gazdája, illetve az Aktív Szabadidő és Környe­zeti Nevelés Dél-dunántúli Összefogás vezetője, azon gondolkodom, hogyan lehet­ne a szolgáltatásainkat az értékrendünkkel összhang­ban fejleszteni. Hiszek a falumarketingben, abban, hogy ha minél több dolog történik egy faluban, az nö­veli a falu ismertségét, ezál­tal nagyobb lobbierőt is ad. SH-PORTRÉ A patcai hagyományőr báunt Angelika patcai állat- tenyésztő, iparművész: - Ti­zenöt éve végeztem a Ka­posvári Egyetem állatte­nyésztő szakán. Bár Buda­pesten nevelkedtem, mindig olyan otthont képzeltem el magamnak és a családom­nak, mint ez a kis somogyi falu. Öt éve élek itt. Vonzó­dom a paraszti kultúrához, szinte rajongok a cserép­edényekért, a fonott és szőtt tárgyakért meg a természe­tes anyagokért. Hobbijaim a gyöngyfűzés és a szövés, szívesen megismertetem a gyerekekkel is ezt a művé­szetet. Fontosak számomra a népi hagyományok, eb­ben a szellemben nevelem a gyermekeimet Zsoltárokkal magasztalják az Urat Szóládon Nyitott bibliák, énekesköny­vek idősebbek és fiatalok előtt Szóládon. A református egy­házközség tagjai hetente hajol­nak a Szentírás fölé. A családi­as hangulatú, kötetlen alkalma­kon az igemagyarázat, a közös éneklés segíti a résztvevőket hi­tük erősítésében. Hajdú Zoltán Levente református lelkész el­mondta: hét éve tart októbertől nagycsütörtökig összejövetele­ket, és a hétközi órákra mint­egy tizenöten járnak. Hozzátet­te: ezek az alkalmak jól szolgál­ják a gyülekezet építését is. A keresztyén hívek megtanulják mind a 150 éneket, a Zsoltárok könyve egy-egy részének üze­netét is értelmezik. ■ Gamos A. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 25.. CSÜTÖRTÖK asgpasaa^iiiiiiiMWiiwiiiMiw A föld nyelte el a házaspárt téves jelzés Tizenöt szakembert csődítettek ki szerdán a kaposhomoki hegyre Kútba zuhant a bátyám és a felesége - telefonált a bejelentő a tűzoltóknak szerda délelőtt. Harsányi Miklós Kék melegítő, foltos barna szövet­nadrág s egy széttaposott strand­papucs - a télies időjárás ellené­re szemlátomást könnyelműen öltözött fel a bejelentő. A közép­korú, borostás arcú férfi néhány lépésre állt a mentőcsapattól. Né­ha egy-egy mondatot vetett felé­jük. Am ahogy a percek múltak, az elején Is alig hihető ügy egyre több kérdőjelet vetett fel.- Forrnak a homoki borok, s emiatt van az egész cirkusz - in­tézte el tömören az akciót Rigó Rudolf, aki egy népes társaság tagjaként figyelte a mentést - Ez a pasas nem tudja, hogy mit be­szél. Nyilván bepiált, és ettől tá­madtak rémálmai. Hangosan helyeselt a csapat. Egy asszony szerint az a furcsa, amikor nem tajtrészeg a rokona­it sirató férfi. Sokszor a sárga föl­dig leissza magát. A vörösbor a mindene.- Teljesen hülyére veszi a men­tősöket és a tűzoltókat ez a pali - vette át a szót egy fiatalember. - Hiába szivattyúzzák ki a vizet a kútból. A Jani összezuhant, jól kib....szott mindenkivel. Hepehupás domboldal, házi­lag kiépített ciszterna a vityilló előtt. Ez a mini-víztározó két em­A mélybe ereszkedtek. A ciszterna után a kertben is ástak a tűzoltók, de nem találták meg a házaspárt bér haláláért felelős - hallottuk újra a borzalmas szavakat a be­jelentőtől. Rendületlenül hitt iga­zában.- Másfél méter mély, öltözz be rendesen - hangzott a tűzoltók utasítása. A víztározónál szabad szemmel nem láttak semmi gya­núsat Ezért gépesítették a kuta­tást Zakatolt a szivattyú, a jéghi­deg víz percek múlva már az ut­cai lefolyóba ömlött. Ám se halot­tat, de még egy gyanús ruhafosz­lányt sem találtak a kaposvári lánglovagok, akiket épp egy szak­mai vetélkedőről riasztottak. A bejelentő ekkor újabb törté­nettel bombázta a mentőbrigádot A helybeliek erre már csak azt mondták: a Jani szerdán nagyot alakított. Nem elég, hogy tizenöt szakembert kicsődített a homoki hegyre, de mesemondásban is parádés teljesítményt nyújtott.- Tévedtem, ne a vízben keres­sék őket - dörmögött maga elé a férfi. - A föld nyelte el a testvér­bátyámat és a feleségét. Könyör­göm, ássák ki őket.- Na, mára elég volt a marha­ságból - fakadt ki Orsós Imre ka­poshomoki fakitermelő. - Oko­sabb lenne, ha valaki felhívná mobilon a testvért, a férfit meg elvinnék kivizsgálásra. A tanácsot persze nem fogad­ták meg. A tűzoltók pólóra vet­kőztek, s teljes erőbedobással kezdték feltúrni a kertet. A rend­őrök ezalatt több szálon érdek­lődtek a rokonok holléte felől.- A háztulaj azért egy köszönö- möt elrebeghetne a tűzoltóknak, ha már ilyen szépen felásták a ház környékét - oldotta a feszült­séget egy fiatalember. Gyűlt a földkupac, méteres lyuk csúfítot­ta a kertet. - Na, ennyit az egészről - vihogott egy idősebb úriember. - A rendőrök és a tűz­oltók dolga végezetlenül mehet­nek haza. Nincs itt kérem egy hulla sem, nemhogy kettő. A jövendőmondó nyugdíjas szavait a rendőrség fél óra múlva hivatalosan is megerősítette. A házaspár él és virul, a munka­helyükön dolgoznak. A testvérét kutató férfit szem­látomást nem villanyozta le a for­dulat. Ha már nem találták meg őket a kertben, hazamegyek, és talán otthon lesznek. Kicsit kör­benézek az udvarban.... A beteg érdeke mindenekfelett új kamarai vezető A patikák csendje és felszereltsége is a betegekért van Kettétört életek fába mintázva a zselizi tárlaton A patikák csendje a betegekért van. A felszereltségük is. So­mogy nyolcvan magángyógy­szertára - nyugodtan lehet ezt mondani - mindenben megfelel a törvény szigorú előírásainak és a szakma nem kevésbé szigo­rú követelményeinek.- Ez nem jelenti azt, hogy minden patika egyforma, hogy nincs közöttük különbség - mondja Gara István, a gyógy­szerészkamara megyei elnöke, akit néhány hete választottak meg erre a tisztségre. - Lehet, és persze van is különbség kö­zöttük. Például a forgalom nagyságában és intenzitásá­ban, a gyógyszerek választé­kában. Könnyű belátni, hogy egy öregedő településnek más gyógyszerpalettára van szük­sége, mint egy fiatalokkal teli, dinamikusan növekvő falunak vagy városrésznek. Egy gaz­dag településen is mások az igények a gyógyszertárak vá­lasztékát illetően. Csak az ezt szem előtt tartó eltérés bizto­síthatja, hogy jó színvonalú, az igényeknek megfelelő legyen az ellátás.- A patikák készlete, felsze­reltsége és az épületek állaga megfelel a kor követelményei­nek. Kínálja a színvonalas el­látás lehetőségét. De milye­nek a gyógyszerészek, akik a tárák előtt állnak vagy a labo­ratóriumban dolgoznak?- A megkövetelt szakértelem­ben nincs különbség közöttük. Szakképesítésüket ismereteik frissen tartását a kreditrend­szerben végzett továbbképzé­sük biztosítja. Az eredmény: mindenkinek megvan a képes­sége arra, hogy betegeit ellás­sa. Persze itt is lehet különbsé­get találni, de ez nem szakmai, sokkal inkább emberi: van, aki könnyen, más nehezen épít például kapcsolatot, de ez a munka minőségét nem befo­lyásolja. A privatizáció minden résztvevőnek nagy feladatot adott. Kollégáinknak csaknem háromnegyede ugyanis még az állami patikában kezdte pályá­ját. Akkor a patika megtanítot­ta, hogy miként bánjanak a be­teggel, ma a szakma megköve­teli a bánásmódot mindenkitől.- Mi a kamara jogosítványa s jelentősége ma?- Olyan időben választottak meg, amikor a kamarai jogosít­ványokat jelentősen megcson­kították, és nagyon nehézzé tet­ték a komoly szakmai felelős­ségvállalást a szakmai kama­rák egy része számára. Hiszen a gyógyszerészi, az orvosi, a szakdolgozói kamarákba való kötelező tagságot megszüntet­ték. Azóta nincs komoly esz­köz a kamarák kezében a szak­mai tisztesség ellen vétőkkel szemben. A klasszikus (évszá­zados) gyógyszerészértékek (a képzés, a társadalomban elfog­lalt helye, a szakmai tisztes­ség, az alaposság, a pontosság) megőrzése a gyógyszerészi es­kühöz hű magatartás (a beteg érdeke mindenekfelett!) azon­ban most, a nehezebb feltéte­lek között is elsőrendű köteles­sége a gyógyszerész-érdekvé­delemnek. A kereskedelmi fo­gyasztói versenyben is ezt kell követni. Hiába a liberalizáció, a gyógyszer akkor is különle­ges áru! Ennek a beteghez való eljuttatásában, a tájékoztatás­ban, a gyógyszerek tárolásá­ban továbbra is döntő a gyógy­szerész és a gyógyszertár sze­repe. Itt van meg az összes fel­tétel a beteg érdekében a kor­rekt ellátáshoz. Minden felelő­sen gondolkodó számára vilá­gos - bár sokfelé hangoztatnak ezzel ellentétes véleményeket -, nincs „veszélytelen gyógy­szer”. Minden alkalommal ké­miai anyagot juttatunk a szer­vezetbe azzal a céllal, hogy be­folyásoljuk annak működését. A hozzá nem értő számára va­lóban veszélytelen tevékeny­ség ez? Ezért nem vagyunk hí­vei annak, hogy a forgalom nö­vekedése érdekében rábeszél­jük a beteget egy gyógyszer al­kalmazására, hiszen mi va­gyunk az utolsó láncszem, és ha kell, inkább le kell beszél­nünk az öngyógyszerelésről, hogy kellő időben orvoshoz jusson. A gyógyszertár - és ez minden gyógyszertárra vonat­kozik - az a hely, ahol rendel­kezésre áll a szaktudás és a személyre szabott információ. Ezzel nem csak egyes gyógy­szertárak rendelkeznek. Ez nemcsak szakmai, hanem tár­sadalmi követelmény is. Maga a törvény is feltételként írja elő ezek meglétét. A gépi informá­ció igénybevétele már eleve bi­zonyos informáltságot feltéte­lez, és nem biztos, hogy ez az informáltság (vagyis az öndi­agnózis) megfelelően alátá­masztott. ▲ Nagyatádon él és dolgozik a somogyi gyógyszerészkamara új elnöke gara István vagyok, szak­gyógyszerész. Nagyatádon élek és dolgozom 1972 óta. A magánosítás után az ak­kori gyógyszertárat privati­zálta az ott dolgozó három gyógyszerész. En lettem a személyi jogos vezető-ügyve­zető. Gyógyszerészcsaládból származom, a feleségem és a lányom is gyógyszerész. A Magyar Gyógyszerész Ka­marának 1989-es megala­kulása óta alapító tagja va­gyok. A vezető testületek va­lamelyik szintjén (országos, megyei) az elmúlt időben mindig részt vettem a szer­vezőmunkában. Hét éven ke­resztül a kamara országos felügyelőbizottságának elnö­ke voltam. A Felvidékről történt kitelepíté­sek 60. évfordulója emlékére rendezett ünnepségen vettek részt a barcsiak. A zselizi műve­lődési házban kulturális est és fényképkiállítás is várta a test­vérváros 15-tagú küldöttségét, akik közül többen is 1947-ben kényszerből hagyták el a hazát. Egervári Fülöpné, a Rákóczi Szö­vetség barcsi elnöke „Szülőföl­dem” című versét szavalta el, a különös tárlaton pedig örömmel fedezte fel szülei esküvői fotóját. Kettétört fatörzset ábrázoló har­minc emlékplakettet adtak át az ott élő magyaroknak. ■ G. A. A Csárdáskirálynőt is megnézheti a tahi publikum Változatos programokat szer­vez a tabi Zichy Mihály Művelő­dési Központ. Új kezdet címmel egészségügyi és bibliai szemi­nárium indult. Október 27-én a Családsegítő Szolgálat szerve­zésében Faragó Laura népdal­énekes és Lapis Erika musical- és sanzonénekes szerepel. No­vemberben Papp Gábor termé­szetfotóiból nyílik kiállítás, itt rendezik a megyei tánc- és mozgásművészeti találkozó te­rületi bemutatóját. A Csárdás­királynő nagyoperettet a Sziget Színház mutatja be. A házban otthonra talált mások mellett a tanárok tánccsoportja, a nyug díjas énekkar és a Szedemice néptánccsoport. ■ K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom