Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-22 / 247. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Kaposvár a horgászegyesü­letek megyei szövetsége október 25-étől november 9-éig általános horgászti­lalmat rendel el a Desedán. A haltelepítés után először november 10-én lehet is­mét pecázni. (av) Kaposvár országos sze­métgyűjtési akciót szerve­zett a Magyar Közút Kht. A programban a főbb köz­utak mentén szedték ösz- sze a szemet a cég munka­társai és önkéntesek, (av) Marcali a hit és tudás sza­badegyetem újabb állomá­sán Kellermayer Miklós séjtkutató, Heidl György eszmetörténész, Csókay András idegsebész és Ved­res Csaba zeneszerző be­szélgetett az érdeklődőkkel a kulturális központban. A téma ezúttal a haza és az otthon volt. (ve) Mezőcsokonya szüreti fel­vonulást szervezett a nyugdíjas-egyesület, mely­re meghívták a népszerű előadót, Csokis Tibit is. A mulatósnóta-énekes csi­kósruhában vonult fel a jó hangulatú rendezvé­nyen. (av) Rinyaújlak befejeződött a járdafelújítás, mely közel 2,2 millió forintba került. A munkálatok során asz­faltburkolattal látták el mintegy 500 méternyi sza­kaszon a Kossuth utcát. A költségek 80 százalékát pályázaton nyerte az ön- kormányzat. (ga) Somodor kigyulladt egy családi ház tetőszerkezete vasárnap délelőtt. A hely­színre a kaposvári tűzoltó­kat riasztották. Személyi sé­rülés nem történt, és a tűz­oltóknak veszélyes tárgyat sem kellett kihozniuk a lán­gokban álló épületből, (av) Tapsony negyvenezer fo­rinttal támogatta az óvo­dát az önkormányzat. A képviselők ezenkívül di­ákonként ötezer forintot szavaztak meg az általá­nos iskolásoknak, hét­ezerötszáz forintot a kö­zépiskolásoknak és tíz­ezer forintot a felsőfokú intézményekben tanuló hallgatóknak, (ve) A költő visszatért falujába évforduló Kaposmérőben szobrot avattak Fodor András emlékére A tíz esztendeje elhunyt Kossuth-díjas költő, Fodor András szobrát avatták fel szülőfalujában, Kapós- mérőben. Vas András Vasutascsaládból származott, ám nem a mozdonyok, hanem az irodalom vonzotta már gyerek­korában is. Szerencséje is volt, hiszen Takáts Gyula, a későbbi Kossuth-díjas költő volt az osz­tályfőnöke a kaposvári gimnázi­umi évek alatt. S ezzel el is dőlt a sorsa: még középiskolás, ami­kor első verse megjelent a Sor­sunk című folyóiratban. Aztán jött a híres fővárosi elitképző, az Eötvös-kollégium, ahol pedig Fülep Lajos művészetfilozófus vette a szárnyai alá. József Attila költészete vezette rá a líra mű­helytitkaira, Illyés Gyulától ta­nulta meg a népiség összeegyez­tetését a világpolgári fesztelen­séggel. Egyetemista korában a népi írók folyóiratában, a Válaszban jelentek meg versei, amíg a kommunista hatalom 1949-ben be nem tiltotta a lapot. Beleve­tette magát a műfordításokba, majd 1954-től a Csillag folyóirat versrovatának munkatársa volt. Csak 1955-ben jelent meg első kötete, a Hazafelé, melynek köz­ponti témája a természet, a sze­relem és a humánumot tápláló kultúra - költészetének alappil­lére mindvégig a hamisítatlan magyarságtudat és a népi elkö­telezettség volt. Az ötvenhatos forradalom után szabadfoglalkozású író lett, ám második kötetét politikai bí­rálat érte, és néhány évre kiszo­rult az irodalomból. Az Orszá­gos Széchényi Könyvtár mun­katársaként dolgozott tovább, majd a Somogy folyóirat rovat­vezetője lett 1973-ban. Tíz esz­tendő múlva már a Kortárs szer­kesztőjeként tevékenykedett, s öt évig az írószövetség alelnöke- ként is dolgozott. Egy évtizede már, hogy néhány hónappal a Kossuth-díj átvétele után tragi­kus hirtelenséggel elhunyt Fo­nyódon - halálának évforduló­ja alkalmából Kaposmérőben szobrot avattak a tiszteletére.- Nem sok időt töltött itt, ám mérői évei végig meghatározták életét, erről tanúskodnak versei is - mondta az avatóünnepsé­gen Papp József, a szoborállítást megszervező Kaposmérőért Ba­ráti Kör Egyesület elnöke. A faluból elszármazott Nezdei Valéria - amellett, hogy tolmá­csolta a szobor elkészítését a mi­niszteri keretéből támogató Hiller István oktatási és kulturá­lis miniszter üdvözlő szavait - arról beszélt, hogy Fodor András megérkezett Kaposmérőbe, no­ha onnan tulajdonképpen lélek­ben sohasem ment el.- Róla mindig mindenki tud­ta, hogy hová valósi - állította Kolber István államtitkár, a kör­zet országgyűlési képviselője, mielőtt leleplezte Gera Katalin szobrászművész alkotását -, hiszen mindenütt büszkén fel­vállalta szülőfaluját. Bármerre is járt a világban, lehetett bár­hol, Fodor András mindig mé­rői maradt. Díszlövések Zsebeházi István sírjánál tengőd A Tündérképző indulót írt és betanították a katonáknak Zsebeházi Istvánra, Kossuth hu­szárkapitányára tengődi sírjánál emlékeztek vasárnap. A gránit emlékoszlopnál katonai hagyo­mányőrző alakulatok képviselői álltak díszsorfalat. Máté Endre, a Kossuth Szövetség alelnöke ar­ról a tengődi születésű Zsebeházi Istvánról beszélt, aki a szabad­ságharc bukását követő megtor­lás elől menekülve a református templom padlásán töltött hosszú hónapokat. Elmondta: Zsebeházi 1828-ban kezdte katonai pálya­futását, tízévi katonáskodás után lett őrmester. Csaknem húsz év után megelégelte a császár szol­gálatát...- A Galíciából hazavezé­nyelt Zsebeházi Bács megyébe kapott kinevezést a nemzetőr­séghez hadnagyi rendfokozatba. 1849-ben Mészáros Lázár had­ügyminiszter századossá léptet­te elő. A szabadságharc bukása után Tengőd jegyzője lett, 56 éve­sen halt meg. Sírjánál tegnap díszlövéssel is tisztelegtek. A falu központjában, a Bor­nemissza János kocsma udva­rán a „Huszárkonyhában” két üstben fortyogott a huszárgu­lyás. Tíz kiló sertéshúsból két­száz adag készült. A budapesti Tündérképző Egyesület tagjai a huszárkony­ha dekorációját készítették. Éva Ilona egyesületi elnöktől megtudtuk: a mágikus dolgokat is ápolják, és természetvéde­lemmel is foglalkoznak. - Haj­dú Petronella zeneszerző, egye­sületünk egyik tündére a mos­tani ünnepre megírta a Zsebe­házi indulót - mondta Éva Ilona. - A koszorúzás közben megle­petésként mutattuk be, este pe­dig betanítottuk a katonáknak. ■ Krutek József JEGYZET A holtak virága ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Vagy mégis? Mert még engedé­kenyebb pillanatomban se mondanám jónak, aki el­lopja a temetőből a virágo­kat. Lényegtelen, hogy sze­rettei sírját, vázáját akarja vele díszíteni, vagy csak saját virágoskertjébe ülteti a kiszedett árvácskát. Ak­kor is lop, ha virágszerető, virágos lelkülettel virágo- sít. Szeretteink elvesztése mindig fájdalmas, s emlé­keink mellett csupán annyi marad, hogy sírkővel, már­ványtáblával, virággal em­lékezünk rájuk. A fájdal­mat tetézi, ha idegen kezek ezt meggyalázzák. Régeb­ben kőgalambokat loptak - állítólag további értékesí­tésre - a temetőkből, most divatja van a viráglopás­nak. Csurgón mesélték, hogy mécsesnek, koszorú­nak kelt lába, s hol van még a mindenszentek? Ami manapság egyet jelent a rendőrség és a polgárőr­ség túlórájával, mert a te­mető előtt hagyott autók sincsenek ilyenkor bizton­ságban. Sokfelé úgy tartot­ta a néphit, hogy a Min­denszentek és a halottak napja közötti éjszakán a halottak miséznek a temp­lomban, és amíg a harang szól, a holtak hazalátogat­nak. Minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak el ne tévedje­nek. Mindehhez hozzátar­tozott a sírok körüli szépít- getés is. A lényeg, hogy az ideiglenesen felkelő holtak kedvüket leljék a hajdani és jelenlegi környezetük­ben. Alapvető szabály volt, hogy a gyertyát nem sza­bad egyik sírról a másikra áttenni, mert az ott nyugvó bűne átszáll a másikra. Meg virágot sem szabadott letépni, mert aki ilyet tesz, állítólag elviszi a halott. Mindig mondom: tudtak valamit ezek a régiek.... Doktorért kiáltó orvosi eset a csőd közeli Felsőmocsoládon nincs gyógyír Fél éve nincs jelentkező az alig nyolcszáz betegkártyát számláló körzetre, így csökken a finanszírozás- Áprilisban kezdődött a vessző­futásunk - meséli Zvekán László polgármester -, abbahagyta a munkát a nyugdíjasként dolgozó orvosunk. Szerencsénkre Rákó­czi László gamási háziorvos el­vállalta a helyettesítést. Azonnal meghirdették a körze­tet, ám nem akadt jelentkező, aki az 800 betegkártyáért hajlandó lett volna letelepedni a faluban.- Hiába tudunk szolgálati la­kást adni - folytatja a polgármes­ter -, azt mondják, legalább 1500 kártya kell, hogy egy háziorvos­nak megérje letelepedni valahol. Az önkormányzatnak eddig kö­rülbelül évi egymillió forintjába került kipótolni a kisebb kártya­szám okozta veszteségeket, ám mostantól az OEP-finanszírozás is csökken.- Ez újabb havi kétszázezer fo­rintos pluszkiadást jelent - állít­ja Zvekán László. Ami első hallásra nem egetve­rő összeg, ám a falu kasszájában néhány napja mindössze 470 fo­rint lapult. A körzethez tartozó Ecseny és Polány pedig eddig sem törte magát, hogy beszálljon a finanszírozásba. Mostantól még ennyire sem fogja, hiszen a nyá­ron bejelentették: inkább a mernyei 1. számú orvosi körzet­hez csatlakoznak. Felsőmocsolád viszont a gamási doktorral kép­zelte el jövőjét. Csakhogy...- Ecseny és Polány nehezen vergődött zöld ágra a mernyei Lekerülnek a térképről Zvekán László: évi egymillió forintba került a kis orvosi körzet a falunak megszűnt az iskola, most már orvosunk sem lesz - ke­sereg egy fejkendős néni a fő­utca egyik kerítése mögött - Amikor csődbe ment a falu, mindent elvettek az önkor­mányzattól, semmink sem maradt. Aki teheti, el akar menni innen. Ám a többség kénytelen maradni, hiszen szinte értéktelenek az ingat­lanok, nem tudja eladni a házát Harminc kilométerre vagyunk a Balatontól és Ka­posvártól, de olyan, mintha nem is lennénk a térképen... doktorral - állítja Zvekán László -, így kicsúsztunk az időből. Új körzetbe ugyanis csak akkor tu­dunk átlépni, ha a másik két falu orvosi ellátása is megoldott. Ad­dig csökkentett állami támogatás­sal kell fenntartani a jelenlegit. Ha a szükséges papírokat no­vember 5-éig sikerül beszerezni­ük, decembertől az új körzetek­hez tartoznak a falvak. Ha csúsz­nak, csak jövőre válthatnak. Ad­dig azonban a mocsoládiaknak fi­zetniük kell. Ráadásul a védőnői körzet át­alakítása során is hasonló tortú­ra vár rájuk. Mivel a három tele­pülésen mindössze 63 ellátásra- szorulót tartanak nyilván, s az or­vosi körzet is megszűnik, a védő­nőit is át kell alakítani. Ecseny és Polány ebben az esetben is Mer- nyét választják, míg Felsőmocso­lád ragaszkodik Gamáshoz.- Mindenképpen lépnünk kell, hiszen a védőnői állami finanszí­rozást is évi egymillióval kellett kipótolnunk - legyint a polgár- mester -, s ezt már nem bírjuk. A helyiek persze nem örülnek a változásnak. Nem az új doktor személye ellen van kifogásuk - Rákóczi László Mocsoládról szár­mazik, mindenki ismeri, s eddig is sokszor és önzetlenül segített -, ám megszokták, hogy heti négy alkalommal rendel az orvos a fa­luban. Ha végre sikerül Gamás­hoz csatlakozni, ez a szám meg­feleződik. ■ Vas András I9Í9-199J 9? S F C/J ' 0 - « >. ' 1 . ~ ; • Kaposmérőn szobor állít emléket a faluból elszármazott költőnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom