Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-21 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 42. szám
14 MŰVÉSZBEJÁRÓ 2007. október 21., vasarnap Otven év felett kiteljesedik az élet körmagyar Kornis Mihály szerint Kádár bűne akkora, hogy királydrámába illik Kornis Mihály befejezte a Kádár-korszakkal való foglalatoskodást, úgy érzi, elvégezte a munkát, amit még gyerekfejjel fogadott meg magának: egyszer kimondja az igazságot. Reméli, a Kádár János utolsó beszéde című könyve alapján a késó'bbi generációk megértik napjaink félelmeit. Mézes Gergely- Ismét színpadon legendás darabja, a Körmagyar. Ott volt a bemutatón a Pesti Színházban?- Ott. De nem néztem meg, csak szurkoltam nekik a színfalak mögött.- Ön szerint miért ennyire g népszerű a Körmagyar?- Mert a globális-brutális | helyzet a darab megírása óta | nem sokat változott. Nem let- I tünk őszintébbek. A darab fájdalommal beszél arról, amiről nem is szoktak. Ha mégis, akkor kukkolós kéjjel. Én meg azt mondom, hogy valójában nyelvünk, kultúránk, „anyánk a halott”, ahogy Illyés írta.- Kevéssel a Kádár-Filmek bemutatója után ellopták Kádár János csontjait. Ha folytatjuk az ön hasonlatát, miszerint Kádár 1956-os árulásával tragikai vétséget követett el, akkor ezzel egy újabb felvonás kezdődött a drámában.- Amikor bűntény történik, azt kell megvizsgálni, kinek az érdekében állhat az, ami történt. Azoknak, akik minden eszközzel azt szeretnék elérni, hogy a közvélemény leszokjon arról, hogy a kádárizmus kérdését komolyan feszegesse. Egyetlen hírt sem lehet hallani azóta se, hogy megta- lálták-e az elkövetőket. A halott- gyalázás egyébként kádárista motívum: az 1956-ban elhunytak és utána kivégzettek sírjait a kádárista belügy rendszeresen fosztogatta. 1957 elején és később is kiforgatták a tetemeket a sírból, és 1989-ig ismeretlen helyre szállították.- Elégedett a könyv hatásával? Elkezdődött ön szerint valami tisztulásféle?- Szerintem a mai morális válKornis Mihály úgy véli, komoly párbeszédre lenne szükség, hogy az is szóhoz jusson, akit sújtott és az is, akinek szívességet tett a Kádár-rendszer ság abból az össztársadalmüag elfogadott hazugságból alakult ki, hogy nálunk nem volt diktatúra. Pedig nagyon is volt. És abban mindenki részt kellett, hogy vegyen. A kádárizmus hazugságaival, képmutatásával nem néztünk szembe. Erről össztársadalmi méretekben beszélni kellene, hogy ne csak a Wittner Mária-fé- le őrjöngők jussanak szóhoz, de mindenki: azok is, akiknek szívességet tett és azok is, akikre hatalmasat sújtott a Kádár-rendszer. Az ellenkező politikai állásponton lévő embereknek szóba kellene állniuk egymással, hogy ne az ő bánatukkal, emlékükkel üzleteljenek a politikusok a fejük felett.- Az olvasók is ezt akarják?- Életemben nem állítottak meg annyian az utcán azért, hogy megszorítsák a kezem. Elégedettséget érzek olyankor is, ha - ritkábban - nekem támadnak. Indulatuk a bizonyíték, hogy az elevenükbe találtam. Új könyvem, az Egy csecsemő emlékiratai első fejezete is az 1956 utáni időkről szól. Azok a hónapok döntően meghatározták a legújabb kori magyar történelmet. Kádár nyomasztó kompromisszumot ajánlott: aki eztán úgy csinál, mintha szerinte a bolsevizmus ’56 októberében és novemberében nem Névjegy 1949-ben született Budapesten. író, rendező, dramaturg. 1973-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán. 1973-1989 között a demokratikus ellenzék egyik meghatározó alakja, a szamizdat Napló elindítója, a Demokra- tik:r Charta szóvivője. 1980-től jelennek meg kötetei 1986-ban Déry Tibor-jutal- mat, 1989-ben József Attila-dí- jat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1999-BEN pedig Szép Er- nőjutalmat kapott. bukott volna meg Magyarországon, annak nem esik bántódása. Sőt. Aki viszont ellenáll, eltűnik. Ezt a a lakosság kénytelen volt elfogadni. E gerinctörésnek máig ható következményei vannak.- Segíthet visszarakni a kifica-, modott lelkiísmeretet a könyv?- Ez most már kitörölhetetlen. Ezért tölt el őszinte boldogsággal, hogy életem második felében demokráciában élhetek. Van esély arra, hogy amikor már az unokáink sem élnek, jön majd egy tisztafejű nemzedék, akik megkérdezik, úristen, hát ez a félelem ennyire mélyen élt nagypapáinkban? Kornis könyve nyomán nem kezdődött társadalmi párbeszéd? Képtelenek voltak nyilvánosságra hozni a dokumentumokat?- Ezt nem mindenki így látja. Radics Viktória a Magyar Narancsban keményen bírálta.- Azóta megismerkedtünk és összebarátkoztunk. Meg is kérdeztem tőle, tudja-e, hogy én mit csináltam a kádárizmus alatt, ellenzékben. Egyebek közt én találtam ki az első magyar szamizdat folyóiratot, sokáig nem publikáltam, nem tettem ki magam a cenzúrának, és megfigyeltek. Radics a Vajdaságból jött, és ezt nem mondták meg neki azok, akik leközölték tudatlan sorait. Nem haragszom rá. Senkire se haragszom. E könyvvel elvégeztem, amit akartam, többet a kádárizmussal politikai tekintetben nem foglalkozom.- A tavalyi évforduló a forradalom paródiája lett. Ráadásul a parlamenti képviselők szájából is elhangzanak olyan vélemények, hogy ’56 nyilas ellenforradalom volt. Ön szerint miért kavar még mindig ilyen indulatokat a forradalom emléke?- A kádárizmus velünk él, a nagy többség hallani sem akar a megtisztulásról. Azt mondják, mindenki benne volt a mutyiban, jobb ezt nem felkavarni. De nem volt mindenki benne. Néha az az érzésem, hogy aki egyből nem értette meg 1956-ot, az már nem is fogja. Annyit hazudtak róla. Volt ez a végtelenül primitívnek tetsző Kádár, akit az oroszok bevettek a főhatalomba, abban a reményben, hogy a bábjuk lesz. Aztán kiderült, hogy a legjobb taktikai érzékű kommunista politikus volt a huszadik században. Egy ekkora bűnt így eltussolni királydrámába illő tett. Mivel igazán tehetséges volt, tudta, mekkorát vétett. Megpróbált győzelemre játszani egy vesztett partit.- Befolyásolják önt a kritikák?- A rosszindulatúak vagy a tájékozatlanok nem érdekelnek. Bizonyos vagyok néhány írásom maradandóságában. Vigasztalásképp mondom a fiataloknak: ötvenéves koromig többnyire csak szenvedtem. De ha az ember nem téveszt pályát, élettársat és egészséges marad, akkor ötvenéves kora tájt kiteljesedik'az élete. A Lehetőségek könyvében - a karácsonyi könyvvásárra jelenik meg- erről is írok. Egyetlenegyszer vagyok Kornis Mihály, most Élek a lehetőséggel. Holtai és Kern ötszázadszor játszott közösen az ÖRÖK kettős A miniszter félreléppel ünnepeltek a budapesti József Attila Színházban Ahogy Stan és Pan, úgy most már Koltai és Kern is egy párosnak számít. Koltai szinte mindig az örökmozgó, a félős, a nyughatatlan kisembert adja. Kern a kimértebb, a jól vasalt, a nyakkendős, a társadalmi hierarchiában elöl álló szerepet alakítja. Rendre közös sla- masztikába kerülnek, általában valami hazugság miatt. Aztán, hogy kimásszanak a kelepcéből, újabbakat és újabbakat kénytelenek hazudni annak reményében, hogy valaha vége lehet a hazugságáradatnak, megszűnik az ezzel járó féltékenykedés és örökös rohangáPersze az is tét, hogy melyikük búja ki röhögés nélkül. szás is, visszaáll a rend, mindenki nyugodtan élhet tovább, körülbelül ugyanúgy, ahogy előtte. Aki némi társadalmi élt vél felfedezni az előbb elmondottakban, annak igaza is van meg téved is, mert Ray Cooney, A miniszter félrelép - és még temérdek sikeres bohózat, például a Páratlan páros, Ne most, drágám, Család ellen nincs orvosság - szerzője, a világ pgyik legsikeresebb darabgyárosa mindig gyakorol csipetnyi társadalomkritikát is. De csak annyit, hogy meg ne ülje a gyomrot, inkább jólesőn bizsergető legyen. így aztán ezúttal is van némi áthallás, Kern András és Koltai Róbert de a lényeg a jutalomjáték: a két főszereplő bedobva apait-anyait parádézhat, brillírozhat. Adok-kapok alapján rögtönöznek, froclizzák a másikat, kajánul nehéz helyzetbe hozzák egymást, lesik, tud-e az is hasonló poénnal tromfolni. És persze az is a tét, ki bírja ki a színpadon röhögés nélkül. Kaszás Géza bírja a legkevésbé, amikor felbőszült férjként beszorul a két hóhányó közé. Nem győz félrefordulni, vagy a kezével próbálja eltakarni az arcát, hogy kevésbé lát- szódjon, mennyire pukkad meg éppen a nevetéstől. Van ebben persze ripacsság, de nem bántó, a két színész láthatóan inspirálja egymást. így van ez a sikeren felbuzdulva bemutatott Balfácánt vacsorára című könnyedségben is. Ez nem azt jelenti, hogy ha ezek után valaki összehozza egy szereposztásban Kottáit és Kernt, az automatikusan siker lesz. Ezt mutatja a kevésbé sikerült Léni néni előadása, ami viszonylag hamar lekerült a repertoárról. A miniszter félrelép viszont most némi pihenőidő után visszakerült. Újra él és virul, nem ártott neki az sem, hogy a filmváltozata is nézőcsúcsokat döntögetett. A közönség úgy érzi, ha Koltai és Kern a deszkákon mókázik, akkor megéri jegyet váltani, biztosan jól szórakozik majd mindenki. ■ Bóta Gábor JWi Megszűnik az állandó kiállítások ingyenessége NEM LÁTOGATHATÓK ingyen január 1-jétől az állami múzeumok állandó kiállításai, ugyanakkor számos kedvezmény lép életbe. A tárlatokra a szervezett diákcsoportok ingyen mehetnek be, az időszaki kiállításokat ötvenszázalékos kedvezménnyel látogathatják. Megmarad a pedagógusok százszázalékos kedvezménye, a 62 és 70 év közöttiek pedig fél áron látogathatják az állandó kiállításokat. Dán kulturális hónap Budapesten dánváziő 2007 - dán hónap Budapesten címmel tartanak eseménysorozatot novemberben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban; a program középpontjában a dán kultúra, dizájn és technológia áll. A dán dizájnt bemutató kiállítást hetenként tematikus tárlattal bővítik. Képzett Társítások Vámos Miklóssal palya bea énekes, Vámos Miklós és a nagybőgős Barcza József lesz a vendége Alföldi Róbertnek a Képzett Társítások - Aegon-estek a Bárkában című összművészeti programsorozatban a Bárka Színházban. Vámos Miklós felolvas Világsztárok a szegedi dzsessznapokon A szegedi Jazz Napok idei műsora november 10-én, este fél 8-kor kezdődik. A külföldi vendégek sorát a Genesis-dobos, Bili Bruford, valamint a fiatal holland zongorista, Michiel Borstlap duója nyitja. Az esten fellép a groove-dzsessz angol „királya”, a James Taylor Quartet is. A rendezvény a funk-dzsessz apostolának, Maceo Parkernek szenteli a második napot. Prince szaxofonosa kilenctagú együttesével érkezik. Tiziano-megakiállítás nyílt Bécsben csütörtöktől tekinthető meg a bécsi Kunsthisto- risches Museum megakiállításán Vecellio Tiziano, a reneszánsz legnagyobb festőjének hatvan remekműve, köztük a más múzeumoktól kölcsönkapott 45 festmény. A 650 millió eurós biztosítási költség a legnagyobb, amelyet a múzeum valaha is vállalt. A tárlat január 6-ig tart nyitva.
