Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-18 / 244. szám
13 diákoldal Uj diákokkal folytatódik a Somogyi Hírlap olvasóvá nevelési programja, a SÉTA Ezúttal három kaposvári középiskola és egy fonyódi gimnázium tanulói írnak cikkeket az oldalba BEMUTATJUK A NÉGY SÜMOGYI ISKOLÁT Rómeót is játszhatsz a Mátyásban A Táncsicsban mindenre van válasz A Mátyás Király Gimnázium több mint egy iskola a Balaton partján. Zajlik a diákélet, de tanulni is kell A Táncsics Mihály Gimnáziumban komolyan veszik a tanulást, de a diákok gondjaira is jut idő A mi sulink különleges! Hogy miért? Azért, mert szinte kivétel nélkül minden diák szeret idejárni. Mátyás Király Gimnázium, Fonyód. Bárki mondhatná, hogy ez csak egy gimnázium a Balaton partján. Egy kívülállónak talán ezt jelenti, de 600 társamnak és nekem a második otthonunk. Igen, az „otthon” szó szerint értendő, mert nálunk a Mátyásban nagyon családias a hangulat. Tanáraink „jó szülők” módjára próbálnak bennünket sok-sok okosságra nevelni. Több-kevesebb sikerrel, mert mi diákok nem mindig hagyjuk magunkat. A tanári kar nemcsak testben, de lélekben is fiatal, talán ezért is értenek meg bennünket jobban az áüagnál. Igaz, akkor már nem annyira megértőek, amikor éppen a tizedik kifogást találjuk ki, hogy miért nem készültünk az órára. Mert bármilyen toleránsak is a tanáraink, egyet minden körülmények között elvárnak: hogy tanuljon a diák. Persze nemcsak tanulásból áll nálunk az élet. Rengeteg rendezvényen, bulin szórakozhatunk. Akik szeretnek úszni, azoknak ott az uszoda, de a bátrabbak a vízi telepünkön kajakozhatnak és kenuzhatnak is. Azok a diákok, akiknek a felelések után még van kedvük énekelni, az énekkaron kiengedhetik hangjukat. Azok pedig, akik szeretnek más bőréibe bújni, a diákszínpadon mindezt megtehetik. Lehetnek Rómeók, Júliák, szépek vagy csúnyák. De a bulizós diákoknak sem kell keseregniük, mert alig kezdődik el a suli, és máris itt van a szecskaavató. Iskolánk egyik kedvenc helyszíne a büfé, ahol Saci néni titkos receptjeivel készült finomságokat kóstolhat az a diák, akinek sikerül a szünetben odaverekednie magát az ablakhoz. Nem lebecsülendő azonban a menza sem, mert még a „mama kedvencei” is megelégedéssel ehetik a finom házias ételeket. CSERI PETRA Úgy szeretném megmutatni a Táncsics Mihály Gimnáziumot, ahogy mi, diákok látjuk. Ha megkérdeznénk az embereket, mit gondolnak a Bajcsy- Zsilinszky utca 17. szám alatti épületegyüttesről, eltérő véleményeket hallanánk. Lenne olyan, aki becsmérelné a magas követélmények miatt vagy épp büszkén mesélné, hogy ő maga is táncsicsos volt. Bizony mindkét félnek igaza van. Mielőtt felvettek, én is hallottam a kósza híreket, sőt, némelyek szabályosan lebeszéltek a tervemről, mondván ez egy nagyon kemény iskola. Ezt az iskolát azok a diákok választják, akik komolyan gondolkodnak a továbbtanulásról: ügyvédek, orvosok, mérnökök szeretnének lenni, de mindenekelőtt egyetemen szeretnének tanulni. Ezért a tanulást is többnyire komolyan veszik, és így a többségünk boldogul a tananyag mennyiségével. A diákok azzal, hogy belépnek az ajtón és átsétálnak a már- ványpadlós, oszlopokkal díszített aulán, a tudás végtelen tárházába jutnak. Itt nincs olyan kérdés, amit ne lehetne megválaszolni vagy olyan állítás, amit ne lehetne bizonyítani fizikai, kémiai kísérletek, biológiaórán elkövetett boncolások vagy épp leleményes matematikai egyenletek által. Kikapcsolódásként pedig ott az énekkar és számtalan sportolási lehetőség. Iskolánkban pezsgő diákélet folyik. Az aula foteljeiben, a büfé körüli asztaloknál és a karzaton minden szünetben diákok tucatjai nyüzsögnek. Emellett tovább erősíti a közösségi szellemet az iskolarádió, meg az iskolaújság is. Az igaz, hogy a számtalan teendő és a több, mint 850 diák miatt nincs túl sok idő a személyes problémákra, talán emiatt érzik egyesek kevésbé diákcentrikusnak az iskolánkat, de ez korántsem jelenti azt, hogy ha valakinek gondja támadt, ne fordulhatna bizalommal a tanárokhoz. HAJDÚ XÉNIA Generációk büszkék a Noszlopyra A tehetség is számít a Munkácsyban Igaz, hogy az iskola épülete nem túl szép, no de ki jár azért iskolába, mert szépek az ablakok vagy márvány a padló? Már három éve idejárok, és szerintem a Noszlopy Közgazdasági Szakközép a megye egyik legjobb iskolája. Magas az oktatás színvonala, amelyre számos más iskola büszke lenne. Annak idején különböző statisztikák tanulmányozása után döntöttem úgy, hogy én is ebben az iskolában szeretném folytatni a tanulmányaimat, ahogyan szüleim és nagybátyám is ide jártak. Nem bántam meg. Szeretek ide járni. Egy vagy több szakma megszerzésének lehetősége, a könyvtárban található rengeteg szépirodalmi és szakkönyv, a sok számítógépterem, a taniroda, a nyelvi labor, az ECDL- és EBDL-vizsga-lehetőség a biztosítéka annak, hogy ide valóban érdemes járni. S akkor a szabadidős elfoglaltságokról nem is beszéltem, pedig bőven lenne mit. Sportolhatok, hiszen a szokásos focizási és röplabdázási lehetőségek mellett még konditerem is van, nem is beszélve arról, hogy a tornafolyosón pingpongasztal várja a sport kedvelőit. Én sakkozni is szeretek, arra is van lehetőség a sutiban. Az osztályunk is remek, minden évben voltunk osztálykiránduláson, fjedig nem könnyű beosztani a kevéske osztálypénzünkeL A könyvtárban filmklub is működik, számos művészfilmet láthatnak ott a diákok. Zeneművészeti vetélkedő is gazdagítja a palettát, szinte mindig fergeteges sikerrel. Havonta egy-egy kiállításon mutatjuk be a művészeti ismereteinket a Noszlopy Galériában. A Noszlopy Napok kétnapos programjai életre szóló emlékeket hagynak a diákokban, és még sorolhatnám. Kell ennél több? percze rajmond Hatodik éve járok a Munkácsy Mihály Gimnáziumba. Az itt töltött idő alatt rengeteg élményben volt részem. Szerencsésnek tartom magam, mert többnyire jó dolgok történtek itt velem. A Munkácsy olyan iskola, ahol minden diák lehetőséget kap tehetsége kibontakoztatására. A délutáni szakkörök és sportfoglalkozások közül mindenki kedve szerint válogathat. Számos olyan tanárunk van, aki szívesen foglalkozik az adott tárgy iránt komolyabban érdeklődőkkel is. Ennek köszönhető, hogy iskolánk tanulói minden évben kiemelkedő eredményeket érnek el különböző tanulmányi versenyeken. A kulturális élet is nagyon színes és mozgalmas nálunk. Hagyománynak számít a Mun- kácsy-est, ahol iskolánk diákjai mutatják be zenei és irodalmi tehetségüket. A festeni, rajzolni vagy fotózni szerető tanulók is rendszeres bemutatkozási lehetőséget kapnak. A legsikeresebb művekből gyakran láthatunk kiállítást az iskola aulájában. Népszerű hagyományunk a diákélet két meghatározó eseménye, a fecskeavató és a diákhét. Ezeken a legfiatalabb és a legkorosabb munkácsysok mutatkozhatnak be a humor, a zene, a tánc eszközeivel. A diákhét egy mindenki által várva várt őrület, egy nagy közös buti. A végzős osztályok minden lehetséges kampányeszközt bevetnek, hogy a többiek rájuk szavazzanak, és végül ők kaparintsák meg az iskola kulcsát. Ahhoz, hogy valaki átérez- ze, milyen is valójában munká- csysnak lenni, el kell tölteni legalább négy-öt vagy akár hat évet az iskola falai között. RUCZ ZSÓFIA SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK SAJTÓ ÉS TANULÁS A Munkácsyban a tanulás mellett a tehetséget is gondozzák Íme a Sétás csapat. A közgazos diákok az iskolaújságba is írnak...
