Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-14 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 41. szám
2007. OKTÓBER 14., VASARNAP elismerés A közgazdasági kivételével minden Nobel-díj gazdára talált a héten. Nem volt még év, hogy ne bírálták volna a Svéd Akadémia vagy az oslói bizottság valamelyik döntését: idén az irodalmi díj nyertese, minden idők legidősebb díjazottja került a támadások kereszttüzébe. NOBEL IDÉN A KLÍMÁÉRT ÉS A NŐKÉRT V Béke: amerikai elnökség helyett, Oscar-díj után a klímaváltozásért Irodalmi: a Svéd Akadémia ismeri a legjobban a brit írómatrónát al gore volt amerikai alelnök és az ENSZ KORMÁNYKÖZI KLÍ- MAVÁLT0ZÁS1 BIZOTTSÁGA, az IPCC veheti át Oslóban az idei Nobel-békedíjat a klímaváltozás ellen folytatott küzdelmük elismeréseként. A norvég parlament által kinevezett független bizottság indoklása szerint az egykori amerikai alelnök - többek között Oscar- díjas a klímaváltozás hatásait bemutató dokumentumfilmjével - tette a legtöbbet azért, hogy világszerte felhívják a figyelmet a veszélyekre, és hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a klímaváltozás megakadályozására. Az IPCC pedig az emberi tevékenységek és a globális felmelegedés közötti összefüggésről szóló vitákban szerzett Nobel- díj at érő érdemeket. „Nagyon örülök az idei No- bel-békedíj nyerteseinek, mivel az elismerés jobban fel tudja hívni a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire az egész világon és Magyar- országon is” - mondta lapunknak Láng István akadémikus. A globális klímaváltozás magyarországi hatásait vizsgáló VAHAVA projekt vezetője első helyre a már 1988 Orvosi: előremutató tudomány egerekkel lasával egereknel vegrehajtha- eben célirányosán ki tudtak tó genetikai módosítások terű- kapcsolni bizonyos géneket, létén elért” felfedezésekért ítél- hogy ezek hatását megfigyelte oda a Svéd Akadémia az orvosi Nobel-díjat két amerikai és egy brit tudósnak, marid ca- PECCH1. OLIVÉR SMITHIES és Martin Evans felfedezése a hivatalos indoklás szerint is „hatalmas jelentőségű technológia” kidolgozását teszi lehetővé. „Az elismerés azt mutatja, hogy a XXI. században a regeneratív medicina (azaz a szövetek helyreállítását célzó gyógyítás) fontos tudományos szerephez jut majd” - mondta el lapunknak Merhala Zoltán, a hazai sejtbankprogram vezetője. hessek az állatokon. Merhala Zoltán szerint a felismerés abban áll, hogy bebizonyosodott: az őssejtek a DNS-lánc bármely szegmensét képesek regenerálni, azaz végeredményben az őssejtekből származó szövetek képesek átvenni bármely elhalt szövet szerepét. Ez pedig új távlatokat nyithat a jövőben: a génbevitel technológiájának továbbfejlesztése számos betegség - akár a cukorbaj, neurológiai megbetegedések, daganatok - gyógyítását teheti lehetővé. Kémiai lg Nobel gerhard ERTL, a berlini Max Planck Társaság Fritz Haber Intézetének nyugalmazott professzora kapta meg a kémiai Nobelt a felületi rétegek kémiájában elért úttörő jelentőségű kutatásaiért. Az indoklás szerint azért, mert kifejlesztette a szilárd felületekben végbemenő kémiai reakciók vizsgálatának módszereit „Nagyon megérdemelt volt már a díj, és nagyon egyetértek a bizottság döntésével - mondta lapunknak Hlavathy Zoltán, az MTA Izotópkutató Intézetének munkatársa. - Érti kimagalsó eredményeket tudhat maga mögött a felületi kémia terén, ám a mai közoktatást tekintve sajnos egyre kevésbé hangsúlyos ez a terület” - tette hozzá. A pletykák szerint egy hasonló területen kutató, Amerikában élő magyar is esélyes volt a díjra. Potencianövelővel etetett hörcsögök, ágylakó atkák - csak néhány kutatási terület, amely idén Anti-Nobelt ért. Az lg Nobelt (ignoble angolul fölöslegest, alantast jelent) immár 17. alkalommal osztották ki egy amerikai egyetemi tudományos vicclap rendezvényén. A tíz kategória kutatói olyan munkákkal gazdagították az emberiséget, mint egy áliathatáfozó, amely az átlag holland ágymatracában élő apró ízeltlábúakat írja le. Az orvostudományi lg Nobel annak a kutatónak járt, aki bizonyította: a kardnyelő minél több kardot nyel, annál nagyobb a sérülés veszélye. Spanyol lángelméknek köszönhetően eldőlt: a visszafelé beszélt holland és a visszafelé beszélt japán nyelv között a patkányok nem tudnak különbséget tenni. Fizikai: a hosszú út eleje a mini komputerig óta működő IPCC-t tenné, amely 130 ország két és fél ezer szakértőjét tömöríti. AJestület már négy jelentést adott ki, és az emberi tevékenységet okolja az éghajlatváltozásokért, köztük az egyre gyakoribb hőhullámokért és árvizekért. Láng István szerint ugyanakkor Al Gore propagandatevékenységének is jelentős szerepe lehet abban, hogy a korábban a téma kerékkötőjének számító Amerikai Egyesült Államok idén a G8-as csúcson megváltoztatta álláspontját a globális felmelegedéssel és az üvegházhatással kapcsolatban. Minden idők legidősebb Nobel- díjazottja, a 87 éves doris lessing elismerése alaposan meglepte a világ közvéleményét, a ma záródó Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron például gyér taps fogadta a Svéd Akadémia bejelentését - mondta lapunknak Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének igazgatója. A világ egyik legnagyobb könyves seregszemléje hagyományosan egybeesik az irodalmi Nobel-díj bejelentésével. „Emlékszem arra, amikor Kertész Imrét jelölték: akkor szinte felrobbant az ovációtól a konferenciaterem” - tette hozzá az igazgató. Jól jeüemzi az irodalmi közvélemény meglepődését a sokak szerint szintén Nobel-várományos Um- berto Eco véleménye, aki szerint bár Lessing mindenképpen megérdemelte a díjat, mégis különös, hogy a Svéd Akadémia két éven belül másodszor adományozza az irodalmi Nobelt egyazon ország írójának. Doris Lessinget szintén meglepte az akadémia döntése, első felindultságában a póker legjobb lapkombinációjához, a royal fi ushhöz hasonlította a díjat. A Svéd Akadémia viszont a Nobel-díj története legmegfon- toltabb döntésének tartja választását; Horace Engdahl, az akadémia titkára kijelentette: „Doris Lessing munkásságának nagy jelentősége van más szerzők és az irodalom szélesen értelmezett világa számára”. A hivatalos indoklás szerint Lessing „a női tapasztalat epikusa, aki tűzzel, látnoki erővel és egészséges kétellyel vizsgálta a megosztott társadalmi rendszereket”. Magyarul alig néhány műve jelent meg, legismertebb munkája, Az aranyszínű jegyzetfüzet sem olvasható még idehaza. ALBERT FÉRT francia és PETEK grünberg német kutató kapta megosztva a fizikai Nobel-díjat az „óriás magnetorezisztencia” felfedezéséért. „Nagyon érett már az elismerés” - mondta lapunk kérdésére Bakonyi Imre, a Magyar Túdományos Akadémia Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A szakértő szerint ugyan téves az a feltételezés, miszerint a két kutató az informatikában alkalmazott merevlemezek fejlesztéséért kapta meg a díjat, ám tagadhatatlan, hogy felfedezésük óriási társadalmi hatással járt. „Az óriás mágneses ellenállás effektusának alapján jöhettek létre a mai számítógépek sok adatot tárolni képes merevlemezei” - mondta Bakonyi Imre, hozzátéve, hogy a két kutató tisztán elméleti alapkutatást végzett. A jelenséget, amely szerint egy anyag ellenállása külső mágneses tér hatására megváltozik, már 150 évvel ezelőtt ismerték. „Az 1988-ban leírt effektus annyiban különbözik a 150 éve ismerttől, hogy ez akkor csak cseppfolyós héliumban működött, gyakorlati alkalmazására a kilencvenes években találták meg azokat az anyagokat, amelyeken kimutatható volt az effektus hatása szobahőmérsékleten is” - mondta Bakonyi. 4 A HÉT TÉMÁJA iiiwwiiffl— mmmm mmmmmmMffimmmmmmmmmmmmmmmmMM
