Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-11 / 238. szám

*Az akció a 2007. augusztus 15-től november 30-ig igényelt és 2008. január 15-ig folyósított hitetekre vonatkozik. A Hitelbírálati díj kedvezmény mértéke függ a hitei típusától és összegétői. A 180 000 Ft összegű díjkedvezmény kizárólag jövedelemigazolással igényelt, 15 millió Ftot elérő vagy meghaladó, deviza alapú, ÖnerőMinimum opciós lakásvásárlási hitelek esetén érhető el. A hitel kondícióit, a kedvezmény részletes feltételeit és az akció időtartamát a bank aktuális Kondíciós Listája tartalmazza. A THM meghatározása az aktuális feltételek és hatályos jogszabályok figyelem­bevételével történt, o feltételek változása esetén mértéke módosulhat, értéke nem tükrözi a hitel komatkockázatát, valamint devizahitelek esetén a hitel árfolyamkockázatát, és mértéke a tárgynegyedévet megelőző hónap l. munkanapján érvényes devizaárfolyam alapján került megállapításra, jelen hirdetésben meghatározott THM érték az ügyfelek előzetes tájékoztatását célozza. Az egyedi kölcsön­szerződés tartalmazza a szerződéskötés napján érvényes devizaárfolyam alapján számított THMet, mely eltérhet a jelen hirdetésben meghatározott értéktől. Ez a hirdetés nem minősül ajánlattételnek. Véget érhet a népszavazás-cunami egyetértés Kérdésgyártás után ötpárti tárgyalások következnek a közbizalomról Állami cég bérelhet székházat az MSZP-nek Orbán példás büntetést, Gál J. bocsánatkérést vár Szavai visszavonására és bocsá­natkérésre vagy állítása bizonyí­tására szólította fel tegnap Gál J. Zoltán Orbán Viktort, miután az ellenzék vezére kedd este ismét az uniós források el­lopásával vádolta a kormányt. A minisz­terelnök kabinetfőnöke szerint ha Orbán legkésőbb ma kora dél­utánig nem fordul a rendőrség­hez, hogy az állítólagos bűn- cselekmények miatt feljelentést tegyen, azt hazugságai beisme­résének tekinti a kabinet. A volt miniszterelnök azt állí­totta az InfoRádióban, hogy az or­szág nyakig úszik a korrupció­ban, s az uniós forrásokat köz­pontilag irányított maffia­módszerekkel tünteti el a kor­mány, annak feje és minisztériumai. Orbán ezen vélemé­nyét először két he­te hangoztatta a Zuschlag-ügy kapcsán, amelyre válaszul Bajnai Gordon bejelen­tette: jó hírnév megsértése miatt beperli a Fidesz elnökét. Bajnai tegnap elmondta: a pá­lyázóknak csúszópénzért pozitív elbírálást ígérő Weiszenberger nem volt tagja az uniós pályáza­tokkal foglalkozó testületeknek. ■ Weiszenberger nem volt uniós pénz közelében. szociAUSTA-székház- botrányról ír csütörtökön megjelenő számában a Heti Válasz. A lap szerint a Ma­gyar Turizmus Zrt. jogcím nélkül utal ki 200 millió forint bérleti díjat azokért az irodákért, amelyekbe ideiglenesen az MSZP or­szágos központja költözött. Megszállták a kínai követséget Indiában 30 száműzetésben élő tibeti tüntető behatolt a kínai nagykövetségre, töb­ben hozzáláncolták magu­kat a zászlótartó oszlophoz. Néhányan „Szabadítsátok föl Tibetet” feliratot mázol­tak az Újdelhiben lévő követség falára. Az indiai rendőrség őrizetbe vette a behatolókat. Nobel-díjat ért Ertlnek a rozsdakutatás gerhard ertl német kutató kapta a 2007. évi kémiai Nobel-díjat a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért - jelentette be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az orvosi, a fizi­kai és a kémiai Nobel-díj bejelentése után csütörtö­kön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-bé- kedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg - utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. Gerhard Ertl német kutató Egyelőre talonban marad­hatnak az MSZP és a Fi- desz-KDNP népszavazási kezdeményezései, mert teg­nap ötpárti megállapodás született a parlamenti meg­oldásra való törekvésről. Vég Márton Gyurcsány Ferenc 7 pontos tisztasági csomagja 1. A pártoknak évente járó összeg megemelése, ellenben áj számlavezetési rend bevezetése a kampányköltségre. 2. A pártok ifjúsági szervezetei felemás helyzetének megszün­tetése, az állami támogatások juttatásának rendezése. 3. A civil szervezetek legyenek mentesek a pártpolitikai be­folyástól. Ahol politikus tag, oda ne járjon állami pénz. 4. A pályázatok kiírásával és elbírálásával kapcsolatban Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényének megalkotása. 5. A magasabb beosztású köztisztviselők számára általá­nos, rendszeres és kötelező vagyonosodási vizsgálat. 6. A főállású képviselőség intézményének visszaállítása, a polgármesterek-honatyák összeférhetetlenségének kimondása. 7. Az országgyűlési képviselői jövedelmek átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tétele. A parlamenti pártok tegnap megállapodtak arról, hogy nép­szavazás helyett ötpárti tárgyalá­sokkal próbálják a politikai köz­bizalom visszaállításához szüksé­ges javaslatokat elkészíteni. Egy­előre öt témakört jelöltek meg: a képviselők státusát, jövedel­mét, költségtérítését, a bizottsá­gok munkarendjét, valamint a képviselői hiányzásokat igyekez­nek majd kompromisszumos megoldással rendezni. „Az irány, amelyet Gyurcsány Ferenc mi- z niszterelnök hét pontban meg- s fogalmazott, az SZDSZ számára í elfogadható, de egy népszava- | zás-cunami tönkretenné az in- | tézménybe vetett alkotmányos bi- £ zalmat” - mondta Eörsi Mátyás, a párt frakcióvezetője. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ugyan­akkor azt hangsúlyozta, hogy valóban konszenzus alakult ki, de véleményük szerint a „tiszta vizet a pohárba” elv akkor műkö­dik, ha ez nemcsak a képvise­lőkre, hanem a kormánytagokra is vonatkozik. Míg Répássy Ró­bert, a Fidesz frakcióvezető-he­lyettese úgy fogalmazott: az öt parlamenti párt visszaverte Gyurcsány Ferenc zsarolási kí­sérletét, hiszen ilyen esetben két lehetőség van, diktátumokat hozni vagy megegyezni egymás közt a pártoknak. „Az MSZP nem zárja ki, hogy vannak olyan témák, amelyekben a népszava­zás lehet a megoldás” - jegyezte meg Varjú László szocialista frakcióigazgató. Még a megálla­podás előtt a Fidesz és a KDNP bejelentette, hogy 148 képviselő­je nyolc kérdésben népszavazást kezdeményez, ha az ötpárti tár­gyalások nem vezetnek ered­ményre. A kérdéseket Semjén Zkolt olvasta fel és gyűjtötte elő­zőleg össze olyan törvényjavas­latokból, amelyek közül több már szerepelt az Országgyűlés előtt, de nem került napirendre. „Nem adtuk le a dokumentumot az Országos Választási Bizott­ságnak, vagyis egyelőre nem kezdeményezünk népszavazást, mert bízunk az ötpárti megegye­zésben” - mondta az ellenzéki politikus. „A kormány egyetért a Fidesz­nek azzal a javaslatával, hogy hozzák nyilvánosságra a minisz­terek és az államtitkárok juttatá­sait, a kormánytagok és a kép­viselők adóbevallásait. Támogat­ja a kisebb parlamentet célzó ja­vaslatot is, továbbá örömmel ve­szi tudomásul, hogy az ellenzé­ki párt átvette a kötelező vagyon­Semjén Zsolt még talonba került felvetései 1. A következő választástól az országgyűlési képviselők száma a jelenlegi 386-ról 200-ra csökkenjen. 2. A miniszterelnök, a miniszterek és a képviselők személyi jövedelemadóbevallásai hozzáférhetők legyenek. 3. A törvény tiltsa meg a politikai hirdetést a sajtóban. 4. A törvény tiltsa meg a kormány az önkormányzat és a költségvetési szerv tevékenységét népszerűsítő hirdetés közzétételét a sajtóban. 5. A képviselők tiszteletdíja és költségtérítése az euró be­vezetéséig ne emelkedhessen. 6. A miniszterelnök, a miniszterek, valamint az állam­titkárok illetménye az euró bevezetéséig ne változzon. 7. A képviselők vagyongyarapodását évenként vizsgálják. 8. Legyen kötelező a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményeinek, juttatásainak nyilvánosságra hozatala. vizsgálatra vonatkozó miniszter- elnöki elképzelést” - reagált Bu­dai Bernadett kormányszóvivő. Míg az MSZP szerint jó, hogy a Fidesz is elkezdett gondolkoz­ni a közélet tisztaságát, a demok­rácia átlátható működését szol­gáló eszközökön, a nagyobbik kormánypárt ugyanakkor árul­kodónak tartja a fideszes javas­latcsomagból hiányzó elemeket. „Egy szó sem esik a civil szféra depolitizálásáról, a képviselői költségelszámolások számlához kötéséről, arról, hogy legyen tilos álcivil szervezeteket fel­használni a kampányköltségek elcsalására” - sorolta kifogásait közleményében Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Magyarországon kétszázezer ember éhezik „Európában összesen 35 millió, Magyarországon pedig 200 ezer ember éhezik, a nem megfele­lően táplálkozók száma pedig fo­lyamatosan növekszik” - mond­ta Maria Kadleciková, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) regionális vezetője szerdán. A szakértő sze­rint hazánkban elsősorban a le­szakadó térségekben, ott is a kis­településeken élő leszakadó ré­tegeket fenyegeti éhínség, ugyan­akkor a több tízezerre becsült hajléktalanról, elsősorban a váro­sokban élő népességről nincse­nek megbízható adataik. Kadle­ciková szerint a helyzet az élelmi­szerárak emelkedésével csak romlik majd a jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom