Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-08 / 235. szám
2007. OKTÓBER 8., HÉTFŐ 7 GAZDASAG Újabb szigorítás a pénzmosás ellen a Kereskedelemben, szolgáltatásban A kereskedők jövő március 15. után csak akkor fogadhatnak el 3,6 millió forintnál több készpénzt, ha a kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba vetették magukat. Egyebek között ezt tartalmazza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről, megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, amelyet a pénzügyminiszter múlt pénteken nyújtott be a parlamentnek. Ezzel a kormány eleget tesz az unió két éve hozott irányelvében foglaltaknak, amely kiterjesztette a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására és a pénzmosás megelőzésére vonatkozó kötelezettségeket. A jogszabálytervezetben további újdonság, hogy a szolgáltatók - így a bankok, biztosítók, ingatlan- forgalmazók, kereskedők, ügyvédek és közjegyzők - ellenőrzésében szerepet kapnak a felügyeletek is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett felügyeletnek minősülnek a szakmai kamarák (így például az ügyvédi és a közjegyzői kamarák) területi egységei is. ■ Z. H. Októbertől ismét drágább lett a liszt Mintegy 10 forinttal növelte a liszt kilónkénti átadási árát a malomipar októbertől. A Gabona- szövetség információi szerint a változást a sütőipari cégek és a kereskedelmi láncok is elfogadják - mondta el Lakatos Zoltán, a szövetség elnöke. A zsákos lisztet a malmok mostantól kilónként 82-88 forintért, a csomagokat 90 forint feletti áron adják. így a vásárlóknak várhatóan mindenhol több mint 100 forintot kell fizetniük egy kiló lisztért. Jövőre importra is szükség lehet, mivel addigra egyes előrejelzések szerint áruhiány is kialakulhat A sütőipar nem tudja kigazdálkodni az újabb lisztdrágulást, ezért a költségnövekedést tovább kell hárítania a fogyasztókra - mondta Werli József, a Magyar Pékszövetség (MPSZ) szakmai titkára. A vállalkozások az áremelésekről egy-két héten belül tárgyalásokat kezdenek kereskedelmi partnereikkel. ■ VG A munkahelyi stressz átka kockázat A feszültség elősegíti a betegségek kialakulását Enyhe vagy egyre erősödő nyomás gyomortájékon. A munkahelyi feszültséget oldani kell, mert támad a betegség, gyengül a munka minősége. Nem sikerült a mai határidőig elfogadni Magyar- országon a munkahelyi stressz csökkentését szolgáló megállapodást. Pedig minden tagállamban meg kell fogalmazni az erre vonatkozó irányelveket. Tóth Marcella Gyomorfekély, magas vérnyomás vagy szorongásos depresz- szió - rövid távon ezeket a tüneteket észlelhetik magukon, akik feszült légkörben vagy túlzottan pörgő ritmusban dolgoznak. Hosszabb távon pedig a munkahelyi stressz jelentősen növeli a szív- és koszorúér-, a daganatos megbetegedések kialakulását. Egy-egy szoros határidővel elvégzendő munka utáni huszonnégy órában hatszorosára nő a szívroham veszélye. Komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya, az alacsony fizetés. A munkahelyi stressz nemcsak a dolgozók problémája, hanem a munkáltatóké is. Az Európai Bizottság adatai szerint ugyanis a betegállomány igény- bevételét is ötven-hatvan százalékban a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. Ráadásul nemcsak a dolgozók hiányzásához vezethet a munkahelyi feszültség, hanem a teljesítmény csökkenéséhez is. A jelenséget nem lehet szőnyeg alá söpörni: a munkahelyi stressz évente több mint negyven- egymillió dolgozót érint az Európai Munkavédelmi Ügynökség számításai szerint. Ezért az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án keretmegállapodást írt alá. A dokumentummal szeretnék felhívni mind a munkaadók, mind a munkavállalók figyelmét a stressz által okozott problémákra, ugyanakkor javaslatokat is tesznek a megoldásra. Ennek alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég ■ A munkaadók tehetnének legtöbbet a feszültségek ellen. és a munkavállaló céljainak ösz- szehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni. A tagállamoknak három évük volt arra, hogy nemzeti szinten rendezzék a kérdést. Magyarországon is a mai napig, azaz október 8-áig kellett volna elfogadni és kihirdetni a megállapodást. Arra nincs konkrét előírás, hogy milyen eszközökkel kell csökkenteni a stresszt Az egyik lehetőség a jogszabályi rendelkezés, amelyhez a kormányzat egyetértése és közreműködése is szükséges. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) áprilisban már tárgyalt az európai keretmegállapodás hazai alkalmazásáról, de A veszélyeknek leginkább kitett csoportok ■ A 28-39 évesek m A munkahelyüket elhagyni m A fizikai dolgozók szándékozók m Az alacsonyabb iskolai m Az elégedetlenek végzettségűek m Az egészségügyi, pszichés ■ A vállalatnál régebben és viselkedési panaszokkal dolgozók küszködök mA termelés területén foglalFORRÁS: GORDIO TANÁCSADÓ CSOPORT KFT. koztatottak FELMÉRÉSE eddig még nem született egyezség. A munkavédelmi törvény tervezett módosítása szerint a jövőben a munkaadóknak fel kellene mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, s hogyan lehet azt elhárítani - mondta el érdeklődésünkre Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A törvény- módosítás mellett szükség lenne a kérdést a helyi megállapodásokban, a kollektív szerződésekben is rendezni. A törvénytervezetről még egyeztetnek az érdek- képviseletek. A kérdés szerepel az ÓÉT októberi programjában. Békés András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója érdeklődésünkre elmondta: a tárca kezdettől fogva pozitívan áll a kérdéshez. Véleménye szerint azonban a jogszabályi kötelezettségek megfogalmazása önmagában nem elég. A gyakorlatban leginkább a munkaadókon múlik, valóban javítani tudnak-e a helyzeten. A munkáltatók egyik legfontosabb munkavédelmi kötelezettségének, a kockázatértékelésnek ki kell terjednie a munkahelyi stressz tényezőire is. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy a stressz fizikai jellemzői objektíven mérhetők, míg a pszichés tényezőkről már nem mondható el ugyanez. Jövőre bormarketingfinanszírozás A közösségi bormarketing tényleges finanszírozása jövőre indulhat, mivel várhatóan 2008 elején állnak majd rendelkezésre a szükséges források - jelentette be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Horváth Csaba közölte: megjelent az idevágó rendelet. A jövedéki adót felváltó, literenkénti 8 forintos járulékot a minőség-ellenőrzés fejlesztésére és közösségi bor- marketingre fordíthatják. Elégedetlen Baumag-és DunaProfit-károsultak Még mindig nem juthattak hozzá korábbi befektetéseikhez, így ismét demonstrálnak a Baumag és a DunaProfit befektetési szövetkezetek károsultjai. A keddre tervezett tüntetéssel szeretnék elérni, hogy az állam tegyen valamit a kisbefektetők ezreiért. Szerintük nem volt korrekt az igazságszolgáltatás. Szelektív gyűjtés: újabb lakótelepi kísérlet lépcsőházon belüli szelek- tív hulladékgyűjtés lesz kísérletképpen Budapesten, a Gazdagréti lakótelepen. Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár elmondta: a folyamatosan bővülő magyarországi szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra egyre nagyobb mennyiségű hulladék újrahasznosítását teszi lehetővé. De a gyűjtőszigetes modellnek előbb- utóbb sajnos határt szab a telepítésre alkalmas terület és a lakosság igénybevételi hajlandósága. Kovács: vannak korlátok is Erőműveket építene a hazai termálvízkészlet hasznosítására pannonplast Áprilisban tesztfúrások - Több tízezer lakás távhőellátását lehetne biztosítani környezetbarát módon A rendkívül gazdag hazai termálvízkészletet használná áram- és hőtermelésre a korábban főleg a műanyagiparban érdekelt Pannonplast Nyrt. A cég az elkövetkező négy évben ösz- szesen 350 millió euróból építene geotermikus erőműveket szerte az országban, mintegy 60- 70 megawatt összteljesítménynyel, a konkrét helyszínekről azonban még tárgyalásokat folytat a társaság. Az úgynevezett Kalina típusú erőműveket a VGK-Hönnun izlandi cég kulcsrakészen szállítja a Pannonplastnak. A Kalina erőművek a világon elterjedt más technológiák 7-8 százalék körüli hatásfokához képest 12-13 százalékos hatékonyságot érnek el. A tervek szerint a Pannonplast a beruházáshoz 20 százalékos, mintegy 70 millió euró saját erőt biztosít, 30 százalékot pedig kereskedelmi bankok állnának. A fennmaradó ötvenszázalékos rész finanszírozásáról előrehaladott tárgyalásokat folytat a társaság az Európai Beruházási Bankkal (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). „Jövő áprilisban kezdjük el az első tesztfúrásokat, amelyek költsége kutanként - mélységtől függően - 200-500 millió forint” - nyilatkozta lapunknak Boko- rovics Balázs, a Pannonplast elnöke. Az első erőművek építése várhatóan 2008-ban kezdődhet el. Az elkészült erőművek összesen körülbelül 50-60 ezer lakás egyenértékes fűtésére elegendő távhőt tudnának termelni - a cégvezető szerint - versenyképes áron. Mindegyik kiserőmű működtetésére önálló társaságokat hoznak létre a helyi önkormányzatok bevonásával. Összesen 20-25 helyhatósággal kívánnak megállapodni. „Amennyiben itthon sikeresnek és gazdaságosnak bizonyulnak a geotermikus erőművek, elképzelhető, hogy a Kárpát-medence többi országában is hasonló beruházásokba kezd majd a Pannonplast” árulta el kérdésünkre Bokorovics Balázs. ■ N. M. Egyszerűen hasznosítható energia az erőművek a föld. alatt több ezer méter mélyen lévő termál- vizek hőjét használják fel áramhő előállítására. Működési elvük nem túl bonyolult: a 110- 170 Celsius-fokos vizet először felszivattyúzzák. Majd hőcserélő segítségével átveszik a hőjét, s az így nyert energiával állítanak elő áramot. A lehűlt víz egy részét kötelező visszajuttatni a földbe. A többi viszont lakóházak, uszodák fűtésére használható. A technológia így teljesen környezetbarát, nincs C02- kibocsátás, és alapanyagokat sem kell az erőműhöz szállítani.
