Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-08 / 235. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 8., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK NAGYBAJOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLI Tehetség Trautmann Ferenc. Amikor elkezdem a fát faragni, még nem tudom, mi kerül ki majd a kezem alól- Ezek azok az alkalmak, amikor lehetőség van ellesni egyes fogásokat. De mégis jobb lenne, ha valaki gyakorlati tanácsokat tudna adni. Hogy miként kell megfenni a vésőt, vagy milyen szögben kell tartani a kalapácsot. Rájön erre az ember magától is, de egy „iránytű" nem ártana. A táborokban vagy megadják a témát, vagy azt farag az ember, amit akar. Tavaly Mesztegnyőn volt tábor, az idén pedig Nagykapomokon. Ide már úgy hívtak meg. Szent István alakját faragtam tölgyfába. A táborban készült alkotások a helyszínen maradnak. Az én szobromat azonban elajándékozták a szomszédos település Orbányos- fára. A főteret díszíti az alkotás, a felszentelésére is meghívtak. Nagy öröm az ember életében, ha megbecsülik a munkáját. Várják az unokát TRAUTMANN FERENC 1946- ban született Akasztón. Kőműves szakmunkásként végzett 1963-ban. 1990-ben leszázalékolták. 1995 óta farag. Nős, négy gyermeke és egyelőre hét - néhány nap múlva nyolc - unokája van. Esküvőre készül pirka Mariann óvónő: - Három tagintézménnyel működik a városi óvoda, helyhiány miatt sajnos volt olyan kisgyerek, akit nem tudtunk felvenni. A gyerekek bőven adnak munkát, igénylik az odafigyelést. Néhány napja azonban megtartottuk az eljegyzést, úgyhogy a jövő évi esküvőmre is kell már gondolni. Az előkészületeket lassan el kell kezdeni. Egyeztetni az időpontokat, szervezni a milliónyi tennivalót. Számomra természetes, hogy bár a párom kaposvári, a polgári szertartás Bajomban lesz, az egyházi esküvő és a lag- zi pedig Kaposváron. A múzeumtulajdonos DEÁK VARGA JÓZSEF, a Sár- közy Múzeum tulajdonosa:- A feleségem Sárközy lány, az ő révén kerültünk vissza Bajomba, és sikerült az évek alatt megvásárolni az épületet és fokozatosan fejleszteni a gyűjteményt Mára elmondható, hogy kevés kisváros rendelkezik üyen szép néprajzi, történelmi anyaggal. A múzeum ügyeinek intézése közben évek alatt elkészítettem jó néhány somogyi település címerét is. Szabadidőmben pedig szőnyegszövéssel, javítással foglalkozom. Minden érdekel, ami a történelemhez kapcsolódik vagy egyszerűen csak esztétikus, szép. Egyre kevesebben akarnak énekelni kitüntetés Arany minősítés és a város díja a vegyes karnak Alig tíz évvel ezelőtt fogott először vésőt a kezébe Trautmann Ferenc. F. Szarka Ágnes Senki nem tanította faragni, mára mégis több kiállítást tudhat a háta mögött. Alkotásai az ország, sőt Európa több városába is elkerültek.- A fa számomra nagyon sokáig csak tűzifa volt - mondta. - Aztán egy olyan céghez kerültem éjjeliőrnek, ahol fával dolgoztak. Unalmamban kezdtem el farigcsálni, de azóta kényszert érzek, hogy a kezembe vegyem a vésőt. Elfecsérelt idő, amikor nem faraghatok. Trautmann Ferenc a mai napig őrzi az első alkotását, egy Krisztus-fejet. Soha nem tanult sem faragni, sem rajzolni. A legnagyobb kritikusa az indulástól kezdve a felesége.- Mindig tőle kérek tanácsot, mert csak a saját fejem, illetve a kezem után megyek. Csikós Nagy Márton szobrászművész alkotásait nagyon kedvelem, jártam is nála útbaigazításért. Ő azt mondta, hogy nem kell nekem tanács, csak csináljam. Amikor elkezdek faragni, még nem tudom, hogy mi lesz belőle. Menet közben alakul ki az alkotás. Majmot az unokám kérésére faragtam. Szeretem a fenyőt és a tölgyet, de végül is mindegy, hogy milyen fajta az alapanyag. Trautmann Ferenc gyakori vendége a különböző képzőművészeti, fafaragó táboroknak. Legutóbb a Zala megyei Nagy- kapornokon járt. Október elsején a zene világnapja alkalmából rendeztek koncertet a református templomban, ahol a város kulturális díjával kitüntetett helyi vegyes kar lépett fel. Az állatok világnapja alkalmából a művelődési házban nyitották meg Halgatq Zoltán természetfotós kiállítását. Negyedszázaddal ezelőtt alakult a nagybajomi vegyes kar. Az indulástól Pap Jenő dirigálja a kórust, bár időnként már megfordult a fejében, hogy abbahagyja. Pedig a bajomi kórus szép eredményeket tudhat magáénak. Még 1984-ben az országos minősítő hangversenyen arany, 1989-ben pedig ezüst minősítést kaptak. Rendszeres fellépői a református templomban rendezett Karácsonyi Muzsika elnevezésű koncertnek. Számtalan rendezvényen, baráti találkozón, ünnepi alkalommal hallatták hangjukat. Alakulásuk óta több mint kétszáz kórusmű szerepel a repertoárjukon. Munkásságukat a város vezetése a Nagybajom város kulturális díjával ismerte le. Pap Jenő nem a vegyes karral kezdte a kórusvezetést. Ezt az iskolai kórus mellett csak amolyan ifjonti hévből vállalta. Saját bevallása szerint Zákányi Zsolt fertőzte meg a karénekkel, bár akkoriban utált énekkarra járni, mert nem tudott szolmizálni. A profik mellett ezt óriási hátránynak érezte. Olyanynyira, hogy pótolta a hiányosságot, és 1975 körül levelezőn elvégezte az ének tanszakot. Innen egyenes volt az út a karvezetésig.- Egyre kevesebben akarnak énekelni - mondta. - Hajdanában a férfiakból volt hiány, ma már a nők sem jönnek. Az iskolákból pedig nem várható a kó- Elkészülhet a babaebéd, míg a rus megújulása. mama ügyet intéz A türelem rózsáit állították ki az iskolában A városnapi rendezvény részeként nyílott meg az a kiállítás, ami a türelem rózsái nevet viselte. A tárlaton Deák Varga József és felesége, valamint Gerse Imréné csomózott technikával készült szőnyegeit állította ki. Roth Erik- né tájkép-, portré- és csendélettémájú gobelinekkel mutatkozott be, Valkó Andrea pedig gyöngyfűzéssel készített darabokkal. Mini játszóteret rendeztek be a hivatalban Mintegy harmincezer forintból mini játszóteret alakítottak ki a polgármesteri hivatal aulájában. A város vezetése szerint sok szülő érkezik kisgyermekkel ügyet intézni. A várakozás idejét teszik kellemesebbé a Ovi-Tech Kft. által kedvezményes áron készített játéksarokban. Tűzifából farag szobrot elismerés Nagybajomi fafaragó alkotása Orbányosfa főterén Világnapok a kisváros kulturális programjában WKKKk Lakossági fórumra készül a polgármester Felújítják a régi kriptakápolnát összefogás A hívek adományából és támogatásból fize.tik ki a munkákat Nem a kötelező közmeghallgatásra, hanem lakossági fórumra készül Czeferner Józsefné polgár- mester. Úgy gondolta, az őszinte beszélgetés, a gondok feltárása, az örömök megosztása előrébb viszi a várost.- Egy éve választottak polgármesterré, úgy gondolom, hogy be kell számolnom arról, hogy az elképzeléseimből mit sikerült megvalósítani - mondta. - Még nincs kábeltévénk, emiatt az információk nagy része nem jut el az emberekhez. Kötetlen, laza, családias beszélgetésre készülök. Remélem, mindenkiben lesz annyi bátorság, hogy elmondja a véleményét, a gondját, baját. Én is elmondom majd, hogy elég nehezen sikerült a régi és az új képviselőket közös nevezőre hozni. Ma már elfogadják, hogy képviselőként a város érdekeit kell szem előtt tartani, félretéve az egyéni sérelmeket. De beszámolok az eredményekről is. Elsősorban arról, hogy sikerült az önkormányzat 150 millió forintos hiányát lefaragni önhikis támogatás és az önkormányzati keret segítségével, átszervezéssel, illetve létszámleépítéssel. Most úgy tűnik, hogy a város működése biztosítva van. ■ F. Szarka Á. ■ Őszintén kell elmondani a gondokat és az örömöket. Felújítják a bajomi temető kriptakápolnáját. A munka megszervezését az egyház vállalta magára. A költségeket adományokból fedezik.- A temetőben lévő kis kápolna az 1930-as években épülhetett kriptaként. Az építtető egy gazdag bajomi család asszonya, Patakyné, akinek koporsója közvetlenül a szembemiséző oltár alatt fekszik, családjának tagjai pedig a kápolna hajójában - mondta Rajkai István plébános.- Úgy gondolta, hogy ez a kripta a hívek által is látogatható legyen, itt tartják majd a mindenszentekkor a misét. Az egyházi temetéseket is ebben a kápolnában tartjuk. Mindenszentekkor már a felújított kápolnában tartják a szentmisét A kápolna felújítása elodázhatatlanná vált. El kellett dönteni, hogy csak tűzoltómunkát végeznek, vagy rendbe teszik a kegyhelyet úgy, hogy az elkövetkező fél évszázadban ne kelljen hozzányúlni. Az utóbbi mellett döntöttek.- A helyreállítási munkák összköltsége mintegy hárommillió forint - tette hozzá Rajkai István. - A templomba járó hívek hétszázezer forinttal támogatták a munkákat. Egyikőjük végrendeletében félmillió forintot hagyott erre a célra, de az önkormányzat is hozzájárult a felújításhoz. Egy ilyen esemény összefogásra sarkallja a híveket.
