Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-07 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 40. szám
2007. OKTÓBER 7., VASÁRNAP 7 INTERJÚ szili Katalin Az Országgyűlés elnöke szerint akár elkerülhetetlen is lehet egy pártkongresszus. Az MSZP legnépszerűbb politikusa bízik benne, hogy a Zuschlag-ügy elszigetelt jelenség. „JÓ LENNE NAGYOBB HATÁST GYAKOROUfl” Bár lemondta szlovákiai útját, a magyar parlament elnöke arra törekszik, hogy javítsa a megromlott szomszédi viszonyt. Újvári Miklós- Dolgozószobájában beszélgetünk a Parlamentben, de önnek ebben az órában éppen Szlovákiában kellene lennie. Miért mondta le a látogatást?- Az ok a szlovák parlament határozata a Benes-dekrétumokról, illetve az a tény, hogy a szlovák házelnök ennek a kezdeményezésnek nemcsak elszenvedője, hanem az előadója volt. Bár a preambulumban a határozat elítéli a kollektív bűnösséget, a dokumentum hatályban tartott egy olyan komplett dokumentumot, amelynek tucatnyi pontja a XXI. században, hatvan évvel a felvidéki kitelepítések után elfogadhatatlan. Házelnökként más lépést az ügyben nem tervezek. Ezután is arra törekszem, hogy a két ország között - éppen a schengeni csatlakozás előtt - megromlott viszonyt javítani lehessen.- Hogyan lehet kiutat találni?- Novemberben regionális házelnöki találkozót tartunk Budapesten, amelynek témája többek között a schengeni csatlakozás és a regionális együttműködés. Szeretném, ha valamennyi témában itt konszenzusos álláspontra tudnánk jutni. Örülök, hogy a szlovák házelnök elfogadta, hogy a schengeni téma előadója legyen.- Valóságos házelnöki külpolitikát folytat Egyetért vele, hogy az ön szerepfelfogása inkább közelít a köztársasági elnöki szerephez?- Ez tévedés. Két különböző intézményről van szó, mindkettőnek megvan a maga feladata. A parlament a legfőbb törvényhozó szerv, sajátos kül- és belpolitikai lehetőségekkel. Az én politikai hitvallásom, hogy mindkét területen lehetőleg konszenzusra kell törekedni, és azt hiszem, ebben sikeres vagyok. Az elmúlt években a hazai közéletben a politikai szembenállás, a szakadék soha nem látott mélységűvé vált. Ennek ellenére vannak területek, ahol sikerült egyetértésre jutni. Ilyen a nemrég elfogadott nemzetpolitikai stratégia, a jövő nemzedékek ombudsmanja, amelyet kicsit a saját munkám eredményének is értékelek.- Ön egyúttal egy munkahely, a parlament vezetője is. Mit szól hozzá, hogy ez az egyetlen munkahely, ahol úgy adnak költségtérítést, hogy nem kell vele elszámolni?- Lesújtó a véleményem róla, és ezt az erről szóló ötpárti egyeztetésen is kifejtettem. Többször tettünk rá kísérletet, hogy az 1990-ben kialakult rendszert megváltoztassuk. A képviselő „fizetése” azóta alapdíjazásból, azaz tiszteletdíjból, egy költségátalányból, valamint a lakhatási támogatásból áll össze. Ennek összege az Európai Unióban Magyarországon a legkevesebb, egész Európában csak Örményországban alacsonyabb ez a juttatás. Bár az Állami Számvevőszék sem vitatta a „Nem lehet az országot folyamatos feszültségben tartani. Időnként kell egy kis lélegzetvétel is.' jogszerűséget, azt logikusnak és mielőbb megvalósítandónak tartom, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyek a társadalmi elvárásoknak, a belső arányoknak, illetve a parlamenti képviselőség presztízsének egyaránt megfelel. E véleményemmel képviselőtársaim valamennyien azonosulnak.- Mi felelne meg a társadalmi elvárásoknak?- Úgy vélem, ha mi fizetnénk azért, hogy képviselők legyünk, a társadalom akkor is gyanakodva nézné, mondván, hogy „e; nekik még így is megéri”. De komolyra fordítva a szót, a parlamenti képviselők ma nem keresnek annyit, mint egy minisztériumi főosztályvezető. A hibát nem itt látom, hanem ott, hogy a társadalom elégedetlen a saját sorsával. Miközben sorsa nem fordul jobbra, a politikusok csak az acsarkodással vannak elfoglalva.- Azért, hogy az ország lakói nem látják sorsuk jobbra fordulását, nem a vezető kormánypárt, az MSZP felelős elsősorban?- De igen. Az a legna gyobb probléma, hog; azok a reformfolyama tok, amelyekkel egyél ként maximálisan egyetértek, nem látjuk, hová vezetnek. Nem látszik, mi az a hétköznapi fogalmakkal is megfogalmazott konkrét állapot, ahová el akarunk jutni. Feltétlenül szükség volna a társadalmi támogatásra, mert ha mindenáron ráerőszakoljuk a társadalomra a változásokat, akkor nem tud azonosulni, következésképpen áldozatot sem várhatunk.- Például a közvélemény-kutatási adatokban.- Szomorúan veszem tudomásul, hogy 18 évesen 18 százalékon van a pártom. Igaz, hogy messze vannak a választások, és nem kell közvéleménykutatások bűvöletében élni. Ugyanakkor a tendencia, az adatok komoly figyelmeztetést jelentenek. Leginkább az a társadalmi elégedet- enség szomorít el, ami az adatok mögött van. Amikor nekem 35 év körüli fiatalok azt mondják, hogy baloldaliak, és 2002-ben és 2006-ban ránk szavaztak, de soha többé nem fognak, akkor ez bizony elgondolkodtató. Ha elmegyek a választókerületembe - ahol eddig négyszer választottak meg és soha nem látott mértékű kritikát kapok (beleértve a Bokroscsomag idejét is), akkor erre oda kell figyelni. A politikánknak arról is szólnia kell, ami ezeknek az embereknek a hétköznapjait érinti. Az energiaárakról, az egészségügyi reform végéről és minden fontos társadalompolitikai ügyről. Nem lehet az országot folyamatos feszültségben tartani. Időnként kell egy kis lélegzetvétel is.- Gyurcsány Ferenc nemrégiben azzal lepte meg az MSZP-t, hogy 2010-ben is ő áll majd ojt Orbán Viktorral szemben. Ön szerint is ő lesz a miniszterelnök-jelölt?- Én az MSZP-ben azért politizálok, mert ez egy demokratikus, értékei szerint baloldaü párt. Következésképpen úgy gondolom, hogy a jelöltség kérdésében is a testületeknek kell majd meghozniuk a választás sikeréhez vezető legjobb döntést.- Egyetért vele, hogy tavaszra a Zuschlag-ügy miatt pártkongresszust kellene összehívni?- Zuschlag lános nem országSzili Katalin 1956. MÁJUS 13-ÁN született a Somogy megyei Barcson. 1981-ben szerzett jogászoklevelet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. ELSŐ MUNKAHELYÉN, a Pécs Megyei Jogú Város Tanácsán gyámügyi előadóként dolgozott 1983 BAN belépett a Mar gyár Szocialista Munkáspártba. 1985-TŐL 1992-ig a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságjogtanácsosa. 1989. november 15-én csatlakozott a Magyar Szocialista Párt pécsi alapszervezetéhez 1990 és 1992 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet- tudományi karán a humánökológia kiegészítő szakot. 1994 óta az Országgyűlés tagja. 1994-1998-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1998-TÓL 2002-16 OZ Ország gyűlés alelnöke, 2002-től elnöke. A Magyar Országgyűlés elnökeként jelenleg az Európai Unió parlamenti elnökeinek koordináló elnöke. 2004 októberében lemondott az MSZP-ben betöltött minden funkciójáról. FÉRJÉVEL, Molnár Miklós építőmérnökkel két gyermeket nevelnek. Eszter és Péter egy autóbalesetben elhunyt baráti házaspár árván maradt gyermekei gyűlési képviselő. Mi pedig évenként azért szoktunk tartani legalább egy kongresszust. Ha aktuális és szükséges lesz, akkor nem is kerülhető meg, hogy kongresszust hívjunk össze. De attól, hogy vannak néhányan, akik visszaélnek saját pozíciójukkal, attól nincs senkinek sem joga azt állítani, hogy minden politikus korrupt. A leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy a szocialista frakcióban ülő képviselőtársaim becsületes, tisztességes politikusok.- Ön szerint tehát a Zuschlag- csapat ténykedése elszigetelt jelenség?- Bízom benne, hogy így van.- De nem biztos benne?- látszhatunk a szavakkal. Csak arról nyilatkozhatok, amiről ismeretekkel rendelkezem. Mint mondottam, Uyen esetből általánosítani veszélyes, és minden ilyen általánosítást a becsületes többség nevében utasítok vissza.- De ön már korábban figyelmeztetett, hogy az MSZP-t nem lehet zsákmánypártnak tekinteni.- Sokat bíráltak már azért a kijelentésemért is, a nómenklatúráért is. De azt hiszem, hogy az MSZP nemcsak a pártelitből áll, hanem nagyon sok emberből, akik az önkormányzatokban, kistelepüléseken vállalják ezt a pártot. Azt hiszem, az ő becsületükről is szó van.- A keddi zajos frakcióülés után ön szerint a párt kitart majd a Gyurcsány-féle reformok vagy a hétpontos tisztasági csomag mellett?- Sokan szeretik ma úgy beállítani, hogy van egy reformpárti miniszterelnök és egy reformokat ellenző MSZP-frakció. Ez nem igaz. A frakció elkötelezett a reformok mellett. Mindent támogat, amelyben körvonalazható, hová akarunk eljutni. Rosszul állna az ország és a párt ügye, ha a reformoknak csak pár ember volna a biztosítéka. Ami pedig a hét pontot illeti, más időpontban is örültem volna ennek, de most sokan hajlamosak rá, hogy összekössék a Zuschlag-üggyel. Kikérem magamnak, hogy azért kelljen döntenie egy politikusnak a képviselőség és a polgármesterség között, mert van ez az ügy.- Ön az egyik legnépszerűbb politikus ma. Vállalna akár miniszterelnöki pozíciót is?- lói érzem magam ott, ahol most vagyok. Még jobban érez- ném magam, ha a folyamatokra még nagyobb hatással lehetnénk. Mondok egy példát: egy frakció- ülésen azt javasoltam, hogy vizsgáljuk felül az elmúlt 17 év privatizációs szerződéseit abból a szempontból, hogy a vevők a 17 év alatt betartották-e a szerződésekben foglaltakat Nagyon örültem a miniszterelnök visszajelzésének, hogy a most felállítandó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak éppen ez lesz az egyik feladata. Hogy hol szolgálok, az nem tőlem függ, és főleg nem ácsingózom pozíciókra.- Csak két szavazattal maradt le két éve az államfőválasztáson. Hogyan tekint riválisa, Sólyom László elnöki munkájára?- Nem lennék hű önmagamhoz, ha bármilyen kérdésben minősíteném az államfőt. Én két és fél éve tiszta szívvel álltam a feladat elé, bár a kudarcot igyekeznek az én nyakamba varrni. Nyilvánvalóan másfajta elnöki szerepkörben gondolkodnék. Habitusomból fakad, hogy sokkal inkább érzelemmel telített vagyok, a szívemmel is szeretek politizálni. Akkor is konszenzust keresek, amikor mások már feladják a megegyezés esélyét- Hogyan várja október 23-át? Ünnepre készül?- Amikor beszélgetünk, éppen Nagy Imre egykori lakásából, a mostani múzeumból tértem vissza, ahová Nagy Imre unokái hívták meg az Országgyűlés vezetőit a frakcióvezetőkkel együtt. Kezdeményezték, hogy a jövőben mindig onnan induljon el az októberi ünnepi készülődés. Elmondtam, hogy azt remélem, eljön majd a pillanat, amikor a pártok együtt tudnak ünnepelni. Ám csak akkor van az ilyen felvetésnek értelme, ha az ünnepi pillanatok a napi pártpolitikától mentesek, és ha az alkalomra a lelkünket is ünnepbe tudjuk öltöztetni. Azt hiszem, a társadalom is várja már ezt a pillanatot, amely csak akkor lesz hiteles, ha egymással a viták dacára is szót értő személyiségek állnak mögötte.
