Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-04 / 206. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 4., KEDD KIPORT 13 Nem csak a radír számít rágós falatnak iskolakezdés Az első napokban a sok szabály és kötelesség nagyon elfárasztja az első osztályosokat Nem csak az első osztá­lyosok, de tanítóik számá­ra is különleges kihívást jelent az első tanítási nap az általános iskolában. Vas András Öt perce becsengettek, kihalt a folyosó, néma csend honol a ka­posvári Berzsenyi iskolában. Az 1/A feliratú ajtó mögött viszont még mindig hatalmas a nyüzs­gés: egyesek a szendvicsüket majszolják, mások már túl van­nak a tízórain, s a szalvétával játszanak. Akad, aki elmélyül- ten játszik a poharával. A két ta­nítónő, Stettnerné Palángi Emerencia és Gosztonyi Veroni­ka megértő mosollyal próbálja rendbe szedni a gyereksereget, ám tudják, a kicsik életében az első tanítási nap hatalmas meg­rázkódtatást jelent. Egy szokat­lan, új világot, megannyi koráb­ban ismereüen szabállyal, köte­lességgel, melyeknek egyik pil­lanatról a másikra képtelenség megfelelni. Láthatóan igyekszik az osz­tály, a harmadik-negyedik fel­szólításra mindenki megtalálja a helyét: szinte hihetetlen, hogy csak huszonvalahány apróság üldögél a padokban, néhány pil­lanattal korábban még legalább a duplájának tűnt, akkora volt a nyüzsgés.- Mindenki vegye elő a toll­tartóját, rajzolni fogunk - hang­zik az ukáz. A kompánia ismét' megélénkül, előkerülnek a szí­nes ceruzák, vonalzók, tollak, csupa érdekes, izgalmas dolog a kicsik számára. Természete­sen mindenki kíváncsi a mási­kéra, így csak újabb percek múltán látnak neki a feladat­nak: le kell rajzolniuk egy nyári emléküket.- Ez vagyok én, ez meg itt az anyukám - mutatja a bámulato­san színes krikszkrakszot An­géla Stettnerné Palángi Eme- renciának, aki nem is késik a dicsérettel: - Nagyon szép, ügyes vagy! A kislány boldogan moso­lyog, majd illedelmesen magas­ba emeli a kezét. Azt persze nincs türelme kivárni, amíg szólítják, ám első nap már ez is nagy eredmény.- Emerencia néni, elfáradtam! - jelenti be legörbülő szájai. Fegyelem, figyelem. A gyerekek számára nagyon szokatlan a sok feladat, így néhány óra után elfáradnak, s elkalandozik a figyelmük- Dőlj le nyugodtan a padra - hangzik a válasz. Mivel ez már a harmadik órája az osztály­nak, a tanítónők is tudják, fogy­tán a gyerekek türelme, csök­ken a koncentrálóképességük. Már az is csodaszámba megy, hogy az első két órát végigül­ték. No persze azzal is tisztá­ban vannak, hogy a neheze még csak ezután következik. Az első napokban a megillető- döttség, a rengeteg új élmény még leköti az apróságok figyel­mét, ám a második-harmadik héten már teher lesz számukra a rengeteg kötöttség. Olyankor bizony már komolyabban kell fegyelmezni, ilyenkor még in­kább a biztató, vigasztaló sza­vakra van szükség. Sokaknak nehéz megszokniuk az egye­düllétet, a szülő, az ismert óvó­nő hiányát, s bizony gyakran eltörik a mécses... Éppen ezért a tanítók mesékkel, énekekkel, közös játékokkal próbálják ol­dani a hangulatot, s a gyerekek örömmel énekelnek, táncol­nak, báboznak.- Álljon fel mindenki - sza­kítja meg az elmélyült rajzolga­tást Stettnerné Palángi Emerencia pihenésképpen énekelni fogunk. A tanítónő kezdi a dalocskát, melyhez mutogatni is kell, a második sornál viszont már az egész osztály énekli és heves kézmozdulatokkal kíséri a nyu­sziról szóló történetet.- Ez nem az én kabátom - ki­ált fel minden előzmény nélkül Marcell, s kétségbeesetten kezd el lerángatni a szék támlájáról egy apró farmerdzsekit. A kis­fiú szája sírásra görbül, ám Gosztonyi Veronika máris ott te­rem, s megnyugtatja. Eközben Elizabet elégedetten előveszi a táskájából a kulacsát, nagyot kortyol belőle, majd jószívűen átnyújtja Johannának. A palack aztán körútra indul, s csak so­kára tér vissza gazdájához...- Most találós kérdések kö­Tolltartó jár ajándékba a piciknek szíta károly kaposvári polgár- mester a Bartók iskola egyik első osztályában adott át tan­évkezdés alkalmából felszerelt tolltartót és Kaposvár címeré­vel díszített órarendet a diá­koknak. A hagyományokhoz hűen hatodik éve kapott min­den kaposvári első osztályos diák ajándékot a tanév első napján. Jelképesen egy osztály tanulóinak a polgármester ad­ta át a város ajándékaként a tolltartókat. Az idén egyébként összesen 755 kisdiák ült elő­ször iskolapadba Kaposváron, közülük 542-en járnak önkor­mányzatifenntartású intéz­ménybe. A város ajándékát azonban valamennyi, a nem önkormányzati iskolába járó diák is megkapta. MÁRKUS KATA Szita Károly polgármester osztotta ki a gyerekeknek a város ajándékát vetkeznek - jelenti be Stettner­né Palángi Emerencia, amire hatalmas éljenzés a válasz. - Ha tudja valaki a választ, ne ko­tyogja el, hanem szépen, csend­ben jelentkezzen. Bár a kérdés még el sem hangzott, vagy húsz kéz emel­kedik a magasba, s természete­sen a választ sem tudják ma­gukban tartani a gyerekek. Ön­feledt kiabálás kezdődik, így már mindenki ismeri a megol­dást, ám akit végül felszólít a ta­nítónő, mégis fülig pirulva, büszkén mondja a megfejtést. A dicséret persze neki külön kijár. Mint ahogyan a szomszédos tanteremben, az 1/B osztály­ban is egyfolytában dicsérnek a pedagógusok. Kell is a bizta­tás, hiszen itt éppen az óraren­det próbálják leíratni a gyere­kekkel. Ami persze nem megy könnyedén. Mivel a betűket még nem ismerik, így jeleket kell rajzolniuk, ám egy-egy áb­ra percekre leköti a nebulók fi­gyelmét. A tanítók, Varga Béláné és Bank Edit folyamato­san irányítják a kicsiket, ám az osztály fele így is egymás mel­lé, s nem alá rajzolgatja az áb­rákat. A legnagyobb problémát a matematikát jelző öt karika jelenti: a bizonytalan kezek ha­talmas köröket rajzolnak, s így nem férnek el nemhogy egy, de még négy rubrikában sem... Sokan fel is adják a hiábavaló­nak látszó küzdelmet, Gyula és Bence a radír rejtelmeivel is­merkednek, Józsi precízen le­rágja ceruzája végét, Marcell pedig elmélyülten turkál az or­rában...- Figyeljetek, akinek a nevét olvasom, ezt a betűt másolja az órarendjébe - mutatja a táblán a nagy N betűt Varga Béláné. - Ők lesznek a németesek - teszi hozzá, majd sorolni kezdi az érintett gyerekek nevét.- Én angolos vagyok - bi­zonygatja Kristóf Ritának, aki viszont büszkén jelenti ki, hogy ő németet fog tanulni. Pil­lanatok alatt bábeli zűrzavar uralkodik a teremben, a gyere­kek egymás szavába vágva je­lentik be, milyen nyelvet kell majd tanulniuk. Csak Marcell nem figyel, hosszas erőlködé­sét siker koronázza: sikerül le­rágnia a radírt a ceruza végé­ről. Arcán látszik, neki sikeres az első iskolai napja... l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom