Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-30 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 39. szám
SZTORI 5 2007. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP Ha a méhek kihalnak, mi sem leszünk katasztrófa Rejtélyes betegség pusztítja a kaptárak népét, a magyarázatot egyelőre még keresik Meteorbecsapódás, járványok, atomháború. Az emberiség kihalását sokféleképpen elképzelték már, de egy változatra, a méhek eltűnésére senki nem gondolt. Pedig egyszerű: ha nincs beporzás, nincs növénytermesztés sem. A veszély valós, a méhek ugyanis pusztulnak. Dián Tamás Már Einstein is megmondta, hogy méhek nélkül legfeljebb négy évig bírná ki az emberi faj, utána mi is kihalnánk. Ez a fenyegetettség csak 1970-ig számított elméleti fejtegetésnek, azóta nagyon is létező veszély. Az utóbbi 37 évben ugyanis e hasznos rovarok száma 40 százalékkal csökkent. Persze biztosan van, aki erre csak legyint, mondván: ugyan már, ez színtiszta túlzás, legfeljebb nem eszünk mézet. Ám a probléma nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy a növények termést hozzanak, a méhek közreműködése elengedhetetlen. Persze van néhány rovar, amelyik szintén rászáll a virágokra, és a szél is „besegít", de a beporzás fontos feladata alapvetően a mé- hekre hárul. A méheknek ugyanis van egy fontos tulajdonságuk: a hűség. Nem összevissza repkednek, hanem szigorú „munkarend” szerint dolgoznak. Ha találnak egy virágzó növényt, addig szállnak vissza rá, amíg be nem gyűjtik róla az összes nektárt, s csak eztán állnak odébb a szintén azonos fajtájú másik virágra. így pedig az egész növénytáblát megbízhatóan beporozzák. Ezért tudnak a méhészek tiszta akácmézet, repcemézet vagy gesztenyemézet árulni, s ezért is örülnek a növénytermesztők, ha a közelükben méhészet működik. Más rovar ezt a módszerességet nem képes produkálni, a szél hatásfoka pedig sokkal gyengébb. S hogy mi történne akkor, ha a méhek eltűnnének a Földről? A génmanipulált növények is veszélyt jelentenek KÖNNYEN LEHET, HOGY a génmódosított növények valóban az emberiség kipusztulásához vezetnek - csak éppen nem úgy, ahogy azt eddig gondoltuk. A manipulált alapanyagok ugyanis nem elfogyasztva, hanem már a mezőn kifejtik káros hatásukat - állítja Kováts Károly, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke. „A génkezelt növényeket nem kell permetezni, mivel olyan méreganyagot termelnek, amellyel elriasztják az összes rájuk repülő rovart - mondta. - A baj csak az, hogy ezzel a méheket is kipusztítják. ” A MÉHÉSZEK félelmét a tudományos kutatások is alátámasztják. Szalainé Mátrai Enikő méhbiológus elárulta: a génmódosított repce vizsgálata során valóban észleltek olyan hatást, amely zavarhatja a méhek fejlődését. Valószínű, hogy a méhek vakságát egy olyan növényvédő szer okozza, amellyel a vetőmagokat vonják be az élősködők elriasztására.Ez a virágporon keresztül a méhek szervezetébe kerül. Katasztrófa. A legtöbb gyümölcsös tizedannyi termést sem produkálna, mint manapság, de a növényi olajoktól is búcsút vehetnénk napraforgó, illetve repce hiányában. A fejlődési lánc megszakadása miatt teljes növénykultúrák pusztulnának ki. Az ökológiai egyensúly felborulásának következményeit pedig meg sem lehet jósolni, hiszen bizohyos növényekkel együtt - táplálék hiányában - rengeteg állatfaj is kihalna. A méhek tehát az emberi civilizáció aprócska őrzői - ezért sem mindegy, miként alakul a sorsuk. Márpedig az utóbbi időben elég mostohán bántunk velük. A környezetszennyezés és a tarlóégetések miatt a vadon élő méhfajták jelentős része kipusztult. Áz emberiség felgyorsult élettempója is kedvezőtlen irányba változtatott a méhek életfeltételein: a légi szállítás és a kereskedelem fejlődésének következtében 1978-ban Európában és a tengerentúlon megjelent az úgynevezett varroa atka, amely addig békésen megfért bizonyos keleti fajtákkal, más méhpopulációkban viszont tömeges pusztítást végez. Ám a vészharangokat igazán csak az utóbbi néhány hónapban kezdték megkongatni a tudósok: az idei szokatlanul forró nyár állományritkító hatásán túl a méheket egy titokzatos kór is megtámadta. A gyűjtögető állatok egyik pillanatról a másikra elveszítették tájékozódási képességüket, nem találtak vissza a kaptárba, ezért éhen pusztultak. A jelenséget először az Egyesült Államokban tapasztalták, de hamarosan átterjedt Németországra, illetve hazánkban Zala, illetve Heves megyére is. A bulvármédia a mobiltelefonok adótornyait kezdte hibáztatni, feltételezve, hogy ezek sugárzása zavarhatja meg az apró rovarokat. Am méhbioló- giával foglalkozó szakemberek cáfolták ezt a feltételezést, mondván: a méhek a nap állása alapján tájékozódnak, s mivel szemük az ibolyántúli fényt érzékeli, nehéz elképzelni, hogy a 900 vagy 1800 MHz-en működő rádiótelefonok zavarják a látásukat. Valószínűbb, hogy a méhek vakságát egy olyan növényvédő szer okozza, amellyel a vetőmagokat vonják be a föld alatti élősködők elriasztására, ám a ve- gyület nem ürül ki a növényből, hanem a virágporon keresztül a méhek szervezetébe kerül. Szalainé Mátray Enikő, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató- intézet méhtenyésztési és méh- biológiai kutató- csoportjának vezetője szerint viszont a méhek atka elleni gyógyszerezésével lehetett a baj. Az általuk vizsgált növényekben ugyanis nem találtak semmilyen rendellenességet. „Ugyanarról a napraforgótábláról teljesen egészséges méhek is gyűjtöttek - mondta. - Ezért gondolunk arra, hogy a magyarázatot nem a táplálékban kell keresni.” A méhek hirtelen elveszítették tájékozódási képességüket ■ Az utóbbi 37 évben a méhek száma 40 százalékkal csökkent. Új esély a tüdőrák korszerű kezelésében TÜDŐRÁK Célpontban a daganatos erek növekedésének gátlása A tüdőrák világszerte vezető a rákhalálozások között, és sajnos a tüdőrákos megbetegedések száma évről évre növekszik. A világon évente 1,3 millióan halnak meg ebben a betegségben. Magyarországon az évi körülbelül 34000 rák okozta halálozás közül a tüdőrák 8000-10 000 esettel reprezentálja magát, ezzel a rákhalálozási statisztikában az első helyet foglalja el. Ha Magyarországot az egységnyi lakosra jutó tüdőrák-halálozás szempontjából hasonlítjuk össze Európa többi országával, akkor hazánk a férfiaknál is és a nőknél is a legrosszabb helyen, a lista élén található. A leküzdhető halálokok között a tüdőrák az egyik legrosszabban diagnosztizálható és kezelhető daganattípus. Korábban a férfiak messze vezettek a dohányzók számának nemenkénti megoszlásában, de ma már a nők felzárkóztak. Ennek oka, hogy a dohányzás egyre népszerűbb a hölgyek körében, mindemellett a dohányos nők veszélyeztetettebbek a tüdőrákra, mint a férfiak, ami a genetikai tényezőkön kívül hormonális tényezőkre is utal. A tüdőrák diagnosztikája és terápiája rendkívül összetett. A tüdőrák kezelése magába foglalja a sebészi kezelést, a sugár- kezelést, a kemoterápiát és a szupportív kezelést. A kezelést a betegség stádiuma, valamint a beteg általános állapota határozza meg, ezért kiemelt fontosságú az egyénre szabott terápia. Ha a betegséget korai stádiumban fedezik fel, sokkal jobbak a gyógyítás esélyei, későbbi stádiumban szűkebb a terápiás lehetőség. Teljes gyógyulás jelenleg csak a korai stádiumban való felismerés esetén és a megfelelő gyógyszerek adásával várható. A daganatsejtek szupererejének titka főképp három tényezőnek köszönhető. Az egyik, hogy a daganatsejtek halhatatlanná válva korlátlanul szaporodnak, a másik, hogy más szövetekbe, szervekbe terjedve áttétképzésre hajlamosak, a harmadik pedig, hogy képesek új erek képződését elindítani. Az érképződésgátlás azt a forradalmi újítást jelenti, hogy ma már gyógyszeresen képesek vagyunk az új daganatos erek képződését meggátolni azáltal, hogy elvágjuk a daganat tápanyagutánpótlását biztosító érhálózatot. Á gyógyszer hatását úgy lehetne szemléletesen leírni, hogy a daganatnak épp annyira szüksége van érellátásra, mint egy hadseregnek utánpótlásra. Ha a daganat érellátását lebombázzuk, megszakítjuk az utánpótlási útvonalakat, azaz az ereket, a daganat tápanyag hiányában „éhezik”, majd sorvadni kezd, így a növekedése saját erek nélkül megáll. Az érképződést gátló kezelés egy korszerű, célzott onkológiai kezelést tesz lehetővé. Nincsenek a kemoterápiára jellemző mellékhatásai (hajhullás, fokozott hajlam fertőzésekre, stb..), a hatás- mechanizmusából adódóan más jellegű mellékhatásai vannak, amiket a kezelőorvos nyomon tud követni. 2006 óta Magyarországon a vastag- és végbélrák, 2007 áprilisától az emlőrák terápiájában is elérhető a daganatos érképzést gátló szer. 2007. augusztus végén a nem kissejtes tüdőkar- cinóma kezelésében is elérhetővé vált a készítmény. Két jelentős betegszámú (több mint 1900 beteg) vizsgálatban is bizonyította hatékonyságát hagyományos citotoxikus kemoterápiával kombinálva. Először az áttétes nem kissejtes tüdőrákos betegek kezelésében az átlagos túlélés az 1 évet meghaladta, amely mérföldkőnek számít a tüdőrákos betegek kezelésében. Az érképződést gátló kezelés a jelenleg alkalmazott első választásként adott kezelések bármelyike mellé adható és alkalmazásával az életkilátások javulnak. Ez a korszerű kezelési forma 2007 augusztusától már hazánkban is törzskönyvezett az előrehaladott vagy metasztatikus, nem kissejtes tüdőrák kezelésére és egyedi méltányossági kérelmek által érhető el, amelyet a kezelőorvos kérvényezhet az OEP-től. www.tudorak.hu ▲ i i
