Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-28 / 227. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK SOMOGYORSZÁG KINCSEI " ‘ ■ : ll bencés apátság Egyes feltételezések szerint László király Koppány unokája volt. Elődje iránti tisztelgésből úgy döntött: fontos egyházi és világi központot alakít ki Somogyváron SOMOGYBÁN TEMETTÉK EL A KIRÁLYT SZERINTEM Szent László király első' temetkezési helye Somogyváron volt. Földi maradványait csak később szállították el Nagyváradra. Vigmond Erika A román stílusú bazilika és a kora gótikus kolostor kövei a Balaton északi részéről származnak. Vízi úton érkeztek, mivel az építkezés idején a Balaton egészen Somogyvárig hajózható volt. Az apátság egyébként a román építészetnek egy olyan gyöngyszeme, ami nemcsak magyar, hanem európai jelentőségű is. írásos emlék szól például arról is, hogy a török Időkben, a 16. század közepén a somogyvári romos épületek megmunkált, kifaragott köveit elkezdték visszahordani a szigligeti vár építéséhez. Az egykori apátságba László király Franciaországból hozatott bencés szerzeteseket, s 1091- től egészen 1205-ig csak francia apátot választhattak. - Az 1091-es alapítási ünnepségen a király is részt vett családjával, s a pápa is személyes követet küldött. Mivel királyi alapítású volt, bár pápai fennhatóság alá tartozott, bizonyos önállósággal bírt - mondta Móring József Attila, So- mogyvár polgármestere. - Szent László királynak köszönhetjük, hogy az apátság fénykorában a francia-magyar kultúra páratlan ötvözete lehetett. A magyar és az európai szellem találkozása megalapozta, hogy ötszáz éven át Somogyvár az országrész központja volt. Méltán lett a feltárt rom, Ópusztaszer és MoNemcsak Somogy, hanem az ország történelmi kincse a somogyvári apátság romja, ahol egykor a magyar és európai szellem találkozott hács után, nemzetünk újabb történelmi emlékhelye. A monostorban például a magyar középkori írásbeliség fontos dokumentumai születtek, mint a Hahó- ty-kódex, a Szelepcsényi-kódex vagy a Pray-kódexben található zenei anyag. László király a Szent Egyed tiszteletére fólszentelt bazilikát a maga temetkezési helyéül rendelte. A később szentté avatott lovagkirályt akarata szerint itt is temették el 1095-ben. A kutatások szerint úgy hetven évig biztosan Kupaváron nyugodott a második magyar szent király, akinek földi maradványait 1173 körül szállították Nagyváradra. - Hosszú évekig küzdöttünk, hogy a szentté avatott király szellemiségének ápolását és a fennmaradt tárgyi emlékeket teljesebbé tegyük Rózsaablakban folytatódott a földből kiálló kődarab az úton bakay KORNÉL régészprofesz- szor munkájában helybeli nyugdíjasok és fiatalok is segítettek. Móring József Attila is diákként 1982 és 1989 között minden nyáron dolgozott a feltáráson. Számos történetet hallott a professzortól az egykori apátságról, de maga is meghatározó élményeket szerzett.- Sosem felejtem el, mikor talicskázás közben állandóan útban volt egy földből kiálló kődarab - mondta. - Egyszer csak meguntam kerülgetni, és ki akartam venni. Kiderült, hogy egy épen megmaradt gótikus rózsaablak része volt Máskor olyan sírt tártunk fel, ahol a pici gyerek és édesanyja együtt volt eltemetve. Fantasztikus időutazás volt, s bárki, aki segített a feltárásban, biztos, hogy más szemmel látja a falut. Móring József Attila: életre szóló élmény volt a feltárásban részt venni egy ereklyével - tette hozzá Móring József Attila. - Végül a király halálának 910. évfordulójára Esztergomból kaptunk egy csontdarabkát, s az ezt őrző ereklyetartót a templomban helyeztük el. A somogyvári értékeket évről évre bemutató, június utolsó hétvégéjén megrendezett Szent László-napok ideje alatt pedig a Kupavári emlékhelyen látható. Az emlékhelyet az Történelmi emlék 1972-ben KEZDTE Bakay Kornél régészprofesszor az apátság romjainak feltárását, s 1989-ben fejezte be. 1983-ban a romterületet történelmi emlékhellyé nyilvánították. Az alapítás 900. évfordulójának évében, 1991-ben végeztek a helyreállítási munkákkal és ekkor nyitották meg a romokat a látogatók előtt. önkormányzat működteti, és fejlesztésére hosszú távú programot dolgozott ki. Ennek része volt például, hogy bekerítették, parkosították és kilátót építettek, amely már messziről felhívja a figyelmet a látványosságra és aminek a segítségével jobban átlátható a romterület s a környező lankás, szép vidék. Az építmény vasból és fából készült, modern stílusban, ugyanakkor a magyar építészeti hagyományok felhasználásával.- Igyekszünk rendezvényekkel, élettel megtölteni a romokat - folytatta a polgármester.- Sok más mellett például tervezzük az ispáni várfal részbeni visszaépítését és egy szabadtéri színház kialakítását. Ennek a miliőnek olyan vonzereje van, ami nem kérdőjelezi meg a színházat. Egyelőre a szentély tölti be a színpad szerepét, amihez az előadásokhoz szükséges oldalszínpadokat építettünk és a technikát is biztosítjuk. kardos Éva ruhaipari technikus: - Egy időre Boglárra költöztünk a párommal, de visszahúzott a szívünk Somogyvárra. Szeretünk itt élni az emlékhely közelségében. Erre az örökségre nemcsak a somogyváriak, hanem mindenki büszke lehet. Kupavár az ország három történelmi emlékhelyének egyike. Bár szerintem ezt kevesebben tudják, mint ahogy gondolnánk. lakatos László vendéglátós: - A föld ma is sok mindent rejt a régi korok hagyatékaként. Én is gyűjtöm, amit a szőlőmben találok, köztük még bronzkori leleteket is. Jó lenne ha a kupavári régészeti feltárás folytatódna. Az emlékhely nemcsak hazánkban tette ismertté Somogyvár nevét, hanem a világban Is, mivel rengeteg külföldi látogató érkezik hozzánk. Sándor istvánné nyugdíjas: - Azt mondjuk, hogy Kupa Koppány vezér leszármazottaiként élünk itt, és erre büszkék is vagyunk. Csodálatos örökségünk van a történelmi emlékhelyünkkel vagy a gyógyulást adó forrásunkkal. A legtöbb Somogyvárra látogató embert áthatja a történelem szelleme, aminek a varázsa a romok között sétálva lelki feltöltődést is ad. A megyében elevenen él Koppány emléke örökség Legendák, szobrok és emlékművek születtek az elesett vezérről Somogyvámos kincse az Árpád-kori pusztatorony A Kupavár-hegy lábánál tiszta vizű forrás oltja a szomjat, aminek egykor csodatévő, gyógyító erőt tulajdonítottak. A monda szerint itt mosta meg kezét István király Koppány legyőzése után. A forrás mellett Koppány- emlékmű áll. Más somogyi legendában az áll, hogy valójában nem Koppányi négyelték fel. Az elesett vezért valahol a Nezde-hegyen helyezték örök nyugalomra. Történet szól arról is, hogy Koppány kedvesével Pamuk felé menekült, s mikor a lova összerogyott, leszúrta ágyasát és magával is végzett. Az üldöző német lovagok már a halott vezért szabdalták négyfelé. Az A legenda szerint a csodatévő forrás egyszer száradt csak ki a török időkben. Addig nem adott vizet, míg a törökök el nem mentek államalapítás idején Somogy Koppány „országa” volt, ezért emlékéhez másképp viszonyulnak a somogyiak, mint a másutt élők. Nem feltétlenül a pogány lázadót, hanem a jussáért harcoló, elbukott hőst is látják benne. A mai Somogyvár volt Koppány szálláshelye, bár akkoriban Somogynak hívták a települést. Innen származik a megye neve is. Gyurákovics László, Somogyvár alpolgármestere elmondta: büszkék, hogy egy ilyen történelmi jelentőségű földön élnek, és igyekeznek méltón őrizni az elődök tisztességét. Somogyország kincseihez tartozik Koppány öröksége is. A somogyvámosi Pusztatorony a megye egyik legrégebbi romtemploma. A XII. században épült. Érdekessége, hogy tornya négyszögből nyolcszögbe formálódik. 1968-ban volt a régészeti feltárása. Az Árpád-kori templomot feltehetően a Johannita lovagrend építette, és tizenkét falu hívei gyakorolták falai közt a vallást. A több századot túlélt templomot évtizedekig megközelíteni sem lehetett, mivel szántó közepén állt. A műemlékvédelmi hivatal a millennium tiszteletére a több mint 800 éves templomtornyot meg- erősíttette és bevakolta. A falu pedig utat épített hozzá. Az Ihász-dűlőn álló templom nyugati fala és a szentélye maradt fenn
