Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-24 / 223. szám

4 m SOMOGYI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ MI ÉRDEKLI? Szülősegítő tréning völgyi rita. a Vadvirág Ala­pítvány képviselője: - Töb­bek közt az foglalkoztat, hogy a nonprofit szerveze­teknek mikor folyósítják az idei működési és elmaradt pályázati támogatásokat. Szívemen viselem a moz­gássérült gyerekek és a te­hetséges szinkronúszó sportolók helyzetét. Alapít­ványunk sérült gyermeket nevelő családok számára szülősegítő tréningsorozatot tart három éve Kaposváron, október 2-átől ismét indul egy tréning a megyeházán. A Somogy Megyei Esélyek Házával azon dolgozunk, hogy Siófokon is elindulhas­son hasonló csoport w— Tanulni tanítanak aggné nagy Éva, a kapos­vári Nevelési Tanácsadó megbízott igazgatója: - Húsz éve kerültem a ta­nácsadóhoz, ahol logopé­dusként a diszlexiás gye­rekekkel foglalkoztam. Az­tán szinte mindent elvé­geztem a tanulási zavarok­kal küzdő gyerekek diag­nosztikája, fejlesztése te­rén, amit lehetett. Három évig helyettes vezető vol­tam a Petőfi iskola helyén működő tanácsadóban. Az idén új helyen, otthonos körülmények közt a Bár- czi iskolában dolgozunk, évente kétezer gyereket vizsgálunk és több száz kicsi terápiás fejlesztését végezzük. MEGYEI KÖRKÉP A meglepetések és a paprika ereje lecsóünnep Elképesztően gazdag választék a hatodszor megrendezett fesztiválon Tizenhatféle étel Totyo­gott a bográcsokban a ha­todik bőszénfai lecsófesz­tiválon. Vas András Paprika, paradicsom, hagyma, némi fűszer: a világ egyik legegy­szerűbb étele a lecsó, hogyan le­het ezzel versengeni - morfondí­roztunk, miközben a falura tele­pedő illat nyomán a bőszénfai le­csófesztivál helyszíne felé ballag­tunk. Ha esetleg valaki akut szé­nanáthában szenvedett, s orra nem érzékelte a nyálelválasztást azonnal beindító szagpárákat, azért odatalált a kondérok kör­nyékére, hiszen a főzőverseny melletti színpadon szombaton egész nap szólt a zene. Persze nemcsak a különböző nyugdíjas- és asszonykórusok, élő- és gépi zenék miatt hágott már délre a tetőfokára a hangulat, de a főzés közben folyamatosan kínált kontyalávalónak köszönhetően is. Talán csak a zsűri várta egy­re komorabb arccal a bemutató­kat, ugyanis tizenhatféle lecsó­különlegességet kellett végigkós­tolniuk az ítészeknek. Az idei, immáron hatodik fesztiválra ugyanis tizenhárom csapat nevezett, akik közül töb­ben nem elégedtek meg egyféle variációval, megnehezítve ezzel a bírák helyzetét és gyomrát Természetesen eljöttek a tavaly újoncként egyből a végső sikert bezsebelő kaposvári kémény­seprők, akik továbbfejlesztették győztes, marhanyelvvel tunin- golt lecsójukat, melybe ezúttal Hatodik alkalommal is nagy sikert aratott a bőszénfai lecsófesztivál. A tökökbe dobált, a vendégek elismerését kifejező százasok az óvodának jutottak füstölt kolbász is került. És per­sze egy újdonsággal is előruk­koltak, másik bográcsukban disznókörömmel bolondított étel Totyogott. Nem csak ők gondolták úgy, hogy a klasszikus magyar étele­ket lehet vegyíteni a lecsóval, megannyi csapat ötvözte a ha­gyományos hazai falusi fogáso­kat, s alakultak ki ebből elké­pesztő s esetenként valóban egyedi ízű fogások. Az eddig minden alkalommal csatasorba, azaz bogrács köré álló fonóiak ­akik magukat csak egyszerűen gyüttmentként aposztrofálták - például pákász, azaz halas lecsó elkészítésével foglalatoskodtak. A Kaposvári Somogyért Egyesü­let sztrapacskával bélelt lecsót készített, s bár a munka során olykor irgalmatlan füst- és per­nyefelhők borították el a tűz kö­rül szorgoskodókat, a végered­mény tökéletesnek bizonyult. Legalábbis gyűltek a százforin­tosok a csapat óriási tökében - a vendégsereg ugyanis egy-egy ér­mével díjazhatta a szája íze sze­rint készült étkeket, s amelyik csapat szépen faragott és díszí­tett tökperselyébe a legtöbb ado­mány gyűlt, bezsebelte a közön­ségdíjat. Az összegyűlt pénzt a Zselici Vadvirág Óvoda kapta. A gigantikus ételhalmot pedig a vendégsereg falta fel - akik nem tudták kivárni az ebéd elkészül­tét és a zsűrizést, jófajta hagy- más-házizsíros kenyérrel csilla­píthatták éhüket -, ki-ki ízlése szerint kanalazott a bőséggel vagy mértékkel megfűszerezett variációkból. ▲ Családi párbaj Nagy Pintér a kis Pintér ellen: apa és fia külön csapatot grun- dolt, hogy a bográcsok mellett mérjék össze ügyességüket. Idősb Pintér ősfesztiválozónak számít, hiszen minden alka­lommal fakanalat ragadott, fia ezúttal próbálkozott először. Utóbbi pokoli lecsóval készült - már az illatok megkönnyeztet- ték a bírákat -, az öregebb pe­dig pulyka tökével felturbózott lecsójával szállt versenybe. Hatalmas sikerrel zárult a kaposvári mézfesztivál lovagok Az öt hazai rend bevonulása a Kossuth térre igazi látványosságnak bizonyult- Na, egy nyalást ebből a geszte­nyésből! - unszolta a Zselici Mé­hész Egyesület és Mézlovagrend standja előtt a felhozatalt vizsla­tó fiatal nőt a pult túloldaláról az árus. A szólított elfogadta a pálci­kát, majd elismerő fejbólintással jelezte elégedettségét. Nem volt egyedül: a szombati, első kapos­vári mézfesztiválra kilátogatók nagy része pálcikával a kezében- szájában mászkált a belvárosban. Akadtak, akik csak a kísérő prog­ramokra voltak kíváncsiak, aztán mégis újra és újra sorba álltak kóstolóért, mások kifejezetten az elképesztő mézfelhozatal miatt keresték fel a rendezvényt Ahol a szervezők megpróbál­tak minden felmerülő igényt ki­elégíteni. A gyerekek az üveg­igazán egészséges a méz, rengeteg vitamint is tartalmaz kaptárak segítségével megis­merkedhettek a méhek életével, a felnőttek pedig a méz élettani hatásairól hallgathattak meg szakszerű előadásokat. A fesztivál öt hazai mézlovag­rend, a bajai, a zalai, a niklai a kiskunhalasi és természetesen a rendező, az idén alakult kapos­vári bevonulásával kezdődött, majd mézszentelő szentmise kö­vetkezett a székesegyházban. A termelők eközben folyamatosan vásárlásra és kóstolásra biztat­ták az érdeklődőket, s az is ta­lált magának megfelelő nya­lánkságot, aki a mézet önmagá­ban nem szereti. Ugyanis a na­gyobb rendezvényeken megszo­kott cukorkaárusok bánatára megannyi mézeskalács- és pu- szedlikészítő is kipakolta áruját - meglehetős sikerrel ostromol­va az édesszájúakat. ■ Vas A. A madárijesztő-kiállítás és a játszóház volt a sláger Szennában falunap Rengeteg játékos program várta a gyerekeket a skanzenben, az egyik kedvencnek a diótörő bizonyult Elsőként egy pingvinbe botlunk. A felfújható gumimadár megle­hetősen elüt a környezettől, a szennai skanzenben jobbára bir­kák grasszálnak fel s alá, ám a falunap tiszteletére ezúttal kerí­tés mögé kerültek. A műpingvin a lufiárus mellett darvadozik, a gyerekek is csak pillanatokig foglalkoznak vele, hiszen meg­annyi érdekesebb elfoglaltság várja őket a játszótéren. A rózsaszín ruhás, ránézésre nagyjából kétéves kislány pél­dául már annak is örül, hogy a böhöm kalapácsot a kezébe fog­hatja. Hát még amikor ezúttal szülői biztatásra püfólhet vele kedvére. Persze a kétméteres műanyag csőből kihulló diót esélye sincs eltalálni - ez a fel­adat még a nála kétszer-három- szor idősebb lurkókat is próbá­ra teszi -, mégis boldogan len­geti szerszámát. Aztán miután kifáradt, agyagozik egy keveset, majd következhet egy erőteljes mosakodás, hogy egyáltalán le­gyen értelme az arcfestésnek. A fiúkat viszont jobban vonzza a mocsárjárás, a fafaragás vagy a nemezelés, s természetesen a foci. Amíg szintén labdakedvelő szüleik már-már vérre menő derbiket vívnak a skanzen bir­kák által gondosan karbantar­tott gyepén, addig a kicsik apró kapukra lődözve élhetik át a gólszerzés örömét. Aki komolyabban akar lövői- Ifjú néptáncosok Is bemutatták tudásukat a szennai falunapon dözni, az elvonulhat a hátsó sus- nyásba, ahol paintball-viadal zaj­lik: taktika, ügyeség és némi fáj- dalomtűrő-képesség szükségel­tetik a játékhoz, hiszen bár a go­lyók csak festékkel vannak töltve, né­hány napig nemcsak a felsőruházaton hagynak nyomot A nagy futkosásban, csapkodásban, játékban kifáradt vendégsereg dél körül már a bográcsokat, kondérokat lesi fél­szemmel, hiszen elképesztő illa­tok ülik meg a nádtetős házak környékét. Amíg azonban vég­leg elkészül az ebéd, felkapasz­kodnak a templom melletti kis dombra, ahol különféle madár­ijesztők lobognak a szélben. Il­letve nem mind a hagyományos módon riasztja a madarakat, akad, amely a szárnyasok intel­ligenciájára próbál hatni. Kör alakú közlekedési tiltótáblában egy piros vonallal áthú­zott madár - Bak- tay Patrícia textil- művész zseniális ötlete hatalmas tetszést arat. Legalább akkorát, mint a délutá­ni kultúrműsorok vagy a moto­rosbemutató. Ám a csúcspontot természetesen az esti szüreti bál jelenti. S akiknek még ma­radt erejük az egész napos ló- tás-futás után, hajnalig ropják a táncot. ■ Vas András ■ Baktay Patrí­cia madárijesz­tője nagy tet­szést aratott á k

Next

/
Oldalképek
Tartalom