Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 37. szám
18 SZTORI 2007. SZEPTEMBER 16., VASARNAP A mosóporos kólától a szívatócéduláig gólyatáborok Volt olyan elsőéves lány, akit nimfomániásnak kinevezve nyílt színi vetkőzésre ítéltek Itt van az ősz, s mint minden évben, idén is a szokásosnál előbb hazament néhány gólya. Mármint a gólyatáborból. Dián Tamás Nem új dolog, hogy az elsőéveseknek különböző beavatási szertartásokon kell átesniük. Ezek többnyire humoros és ötletes feladatok, ám időről időre előfordulnak megalázó, gusztustalan vagy épp szexista túlkapások is. Néhány hete például Szanazugon a Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának elsőéveseivel azt játszatták el, hogy ők valamennyien egy szanatórium lakói, úgy kellett viselMajláthpuszta minden más várost megelőz Egy mély lélegzet a Baranya megyei Majláthpusztán jóval egészségesebb, mint például Komlón, Várpalotán vagy Budapesten. Ez derül ki a Környezetvédelmi Minisztérium egyik tanulmányából, amely szerint Magyarországon egyedül a déli határszélen fekvő település levegője kapott kiváló minősítést. Az összesített adatokból kiderül, hogy a főváros mellett még Dorog, Eger, Komló, Szeged, Salgótarján és Várpalota levegője számít szennyezettnek, bár a levegőszennyezettség a 2006-os adatok szerint Putnokon lépte át legtöbbször az egészségügyi határértéket. Még ez a település sem kapott „erősen szennyezett” minősítést. ■ A gyorsan fejlődő Kína és India nagyvárosainak levegője a legszennyezettebb. Szerencsére a magyar városok levegőszennyezettsége meg sem közelíti az erdélyi Kiskapus települését, amely egész Európa legegészségtelenebb levegőjű városának számít, olyan komoly vetélytársakat megelőzve, mint Moszkva, Róma vagy az egyik örök befutó: Csernobil. A városka levegőjének por-, benzol- és kéntartalma többszörösen meghaladja az egészségügyi határértéket - derül ki az amerikai Blacksmith Institute és a Nemzetközi Zöld Kereszt környezet- védelmi szervezet közös kutatásából. A vizsgált háromszáz emberek lakta település között az öt legrosszabb között nincs európai város: ázsiai vetélytársaikkal nem vehetik fel a versenyt, a gyorsan fejlődő India és Kína városai vezeük a listát. A világ legegészségtelenebb helye az azerbajdzsáni Sum- qayit városa. A sors iróniája, hogy a város levegőjét - és környezetét - még mindig a szovjet korszak nagyüzemei szennyezik. A város ugyanis a Kaukázus acélgyártásának, cement-, műtrágya- és gyomirtógyártásának egyik közponja volt. A civil szervezetek becslése szerint még mindig évente 100 ezer tonna erősen szennyező anyag terheli a település lakosságát. ■ kedniük, ahogy azt a szervezők által rájuk osztott szerepek megkívánták. Akiket kleptomániás- ként „diagnosztizáltak”, viszonylag jól jártak, mivel nekik csak zoknikat kellett lopniuk, de voltak ott „pedofilok” is, sőt akadt, akit nimfomániásként nyílt színi vetkőzésre ítéltek. Megpróbáltuk elérni a táborszervezőket, hogy megkérdezzük őket, milyen megfontolásból választották a közösségteremtésnek ezt a sajátos formáját, ám az Öntevékeny Csoportok Irodáját (ÖCSI) vezető Réti Ádám először visszahívást kért, később már fel sem vette a telefont. Ez csupán egy a visszhang nélküli gólyatáborok közül, miközben előfordulnak ennél durvább esetek is. Egy évvel ezelőtt Szegeden például az elsőéveseknek a piszoárban állva kellett síelést imitálniuk, majd romlott ételekkel teli szemetesvödröt húztak a fejükre. Ebből már rendőrségi ügy lett, akárcsak abból a hevesi esetből, amikor a gólyáknak a lekváros-sós zsíros kenyérre mosószeres kólát kellett inniuk - emiatt egy lány kórházba is került. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a gólyatáborok célja kizárólag az újonnan érkezők megA megalázó beavatás eléri célját: sikerül közösséggé kovácsolni az egymást nem ismerő fiatalokat A gólyatáborok beavatásai egyszerre szolgálják a közösségteremtést és az erő demonstrálását - véli Bilkei Pál pszichológus. „A próbatételek során sohasem egyének, hanem végrehajtó és elszenvedő csoportok állnak szemben mondta. - A módszer egyébként működik, mivel a közös megpróbáltatások képesek csapattá kovácsolni az egymás számára ismeretlen fiatalokat. ” ÜGETI GYÖRGY szociológus kijelentette: a felsőoktatásban a szexuális jellegű beavatások a jellemzők, míg a durva megaláztatások inkább a középiskolákban gyakoriak. „Van néhány iskola, ahol a pedagógusok a tekintélyteremtés eszközét látják a diákok egymás közti kiszúrásaiban. Magam is tudok olyan intézményről, ahol létezik úgynevezett szecskalista, amelyre azok kerülnek fel, akiket bántani lehet. Ott a tanárok számára az az egyik fegyelmezési eszköz, hogy felíratják erre a gyereket. ” alázása. Az ELTE informatikai karának gólyatáborában például a szervezők úgy kerülték ki a próbatételek jellegéből adódó alá-fólérendeltség csapdáját, hogy minden elsőévesnek adtak öt „szívatócetlit”. Ezeken különböző feladatok szerepeltek a fél lábon állástól a hold megugatásáig, s akinek ezt a fecnit az illető később odaadta, annak végre kellett hajtania az instrukciót Tüske azonban senkiben sem maradhatott, mivel a cédula ezután a „szenvedő” fél birtokába került, aki szintén továbbadhatta azt valaki másnak. Ráadásul Nagy Levente táborvezető szerint arra külön figyeltek, hogy pozitív tartalmú feladatok is keveredjenek a többi közé: ilyen volt például az ágyba kérhető reggeli vagy a sörre beváltható cetli. Közéleti rajzfilmet készít az Oscarra jelölt rendező Már idén télen láthatók lesznek egyes részek a Magyar Televízió új animációs sorozatából, a 80 részes Modern képmesékből, amelyet a Maestroval Oscar-díj- ra jelölt M. Tóth Géza és az általa verbuvált fiatalokból álló csapat készít. A közszolgálati csatorna régi tervét valósítja meg, Rudi Zoltán elnöksége óta ugyanis a köztévénél animációs- film-gyártásra nem jutott pénz. Az animációs alkotások gyártása sokkal drágább a hagyományos filménél, a sorozat előállítási költsége meghaladja a kétszázmillió forintot. Ezért az MTV külső forrásokat keresett: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 73 milliót adott európai uniós, a Miniszterelnöki Hivatal 90 millió forintot adott hazai forrásból az utóbbi évek legnagyobb magyar animációs vállalkozására. A Fidesz tiltakozott: szerintük a kormány kampányfilmet készíttet, ezzel akarja elmagyarázni az embereknek, hogy miért kell vizitdíjat fizetni. Cser- Palkovics András, a párt helyettes szóvivője szerint a 163 millió forint több mint 500 ezer vizitdíj összegének felel meg. Az MTV szerint erről szó sincs, M. Tóth Géza elmondta: a sorozat a 21. századi formanyelvet alkalmazva, szórakoztató formában dolgoz fel közéleti témákat. Olyanokat, mint a korrupció, az önkormányzatiság vagy a nyugdíj. „A cél, hogy állásfoglalásra késztessen, mindenekelőtt pedig szórakoztasson” - mondta egy interjúban. Szerinte az új sorozat alapvető ismereteket ad majd át, társadalmi párbeszédre ösztönöz és ha kell, provokál. ■ Mézes G. M. Tóth Géza fiatal tehetségekkel látott neki a filmsorozat készítésének
