Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 37. szám
14 MŰVÉSZBEJARO 2007. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Művészet négyzetméterárban műgyűjtés Nem szégyen szakértők segítségét kérni, hogy elkerüljük a bóvlit Sétálóutcává változott a főváros egyik belvárosi utcája: a Fáik Artra antik és kortárs műalkotásokkal készültek a budapesti galériák Az antik és modern művészeti fesztiválon tegnap sétálóutcává változott a Fáik Miksa utca. Az itt található galériák, régiségüzletek különlegességekkel, kiállításokkal, tárlat- vezetéssel készültek az egynapos rendezvényre. Annak próbáltunk utánajárni, laikusként hogyan érdemes nekiállni a műgyűjtésnek. Hegedűs V. Rita Örvendetes tény, hogy a kortárs műkereskedelem fejlődésnek indult Magyarországon. A folyamat a kilencvenes években, a rendszerváltás után kezdődött. Előtte maroknyi gyűjtő volt csak, de felnőtt egy olyan tehetős fiatal generáció, amelynek tagjai főleg a kortárs művészet Iránt érdeklődnek. A változást sokan a vásárlók életkorával magyarázzák. A fejlődésre a legjobb példa a | Fáik Miksa utca. A Fáik Art Fesz- | tivált immár évente kétszer ren- | dezik meg, és évente négyszer, a J Műgyűjtők Éjszakáján is bené- I pesül az utca. Gyakorlatilag minden második hónapban nagyszabású, éjszakába nyúló rendezvényeknek lehetünk tanúi. A változást mutatja, hogy bár az elmúlt években csak klasszikus alkotásokkal és bútorokkal találkozhattak az érdeklődők, egyre több galéria nyitotta meg kapuit az új művek előtt. Deák Erika tíz éve dolgozik kortárs művészekkel a galériájában. „A kortárs kiállítóterek - a klasszikus műveket bemutató helyekkel szemben - Budapesten nem egy helyen összpontosulnak. A gyűjtők most kezdenek megismerkedni a Fáik Miksa utca kínálatával, hiszen eddig ott kortárs alkotás nem volt.” Az érdeklődés lassan, de fokozatosan növekszik. Einspach Gábor, a Kieselbach Galéria igazságügyi festményszakértője a következőt javasolja azoknak, akik most szeretnének belevágni a gyűjtésbe: „Először tájékozódni kell. Érdemes időt hagyni, hogy letisztuljanak a frissen szerzett ismeretek. Fél, egy év után már ki lehet választani az értékálló dolgokat. De nem árt konzultálni szakemberekkel sem, akik meg tudják különböztetni a valódi értéket a látványostól”. A szakértők fontosságát emelte ki Virág Judit galériatulajdonos is: „Az nem elég, ha tetszik egy kép. Nem dekorációt kell venni, hanem minőséget. Ez egy szakma, nem szégyen hozzáértők segítségét kérni”. Mintha csak a szakemberek fontosságát akarná igazolni, ebben a pillanatban lépett be a galériába egy érdeklődő, aki a birtokában lévő festményt szerette volna eladni. Rögtön kiderül, hogy az Ámon László festőművésznek tulajdonított kép hamis. Könnyű ilyen hibát elkövetni, ha galéria helyett bolhapiacokon vásárolunk. Az olcsó kincsről hamar kiderülhet, hogy csak egy drága hamisítvány. A galériák nemcsak a hamis festmények elkerülése miatt fontosak, hanem mert ott tudják a művészeket hitelesen képviselni. Fehér László festőművész elmondta, hogy a rendszerváltásig egyáltalán nem voltak galériák, a művésznek önmagát kellett menedzselnie. A legtöbb gyűjtő ma már csak galériától vásárol, hiszen ott ugyanolyan áron jut hozzá a művekhez, mintha közvetlenül a művésztől vásárolna. „A piac hitelességének ez az alapja. Csak azok vásárolnak tőlem személyesen, akikkel évtizedek óta szoros kapcsolatom van.” Nem ért ezzel egyet Moizer Zsuzsa fiatal festőművész. Három évvel ezelőtt diplomázott, és bár szoros kapcsolatban áll a Deák Erika Galériával, mégis úgy érzi, menedzselnie kell magát, és nem ülhet ölbe tett kézzel. Azzal sem ért egyet, hogy a festőnek csak a festés a dolga. „Vannak olyan gyűjtők, akiket én hozok a galériába. A legtöbben azért választják a kortársat, mert izgalmasnak találják, hogy megismerkedhetnek a festővel. Akik az én munkáimat veszik, azoknak kérdéseik vannak, kíváncsiak. Az élő művészek el tudják mondani, hogy mit, miért csinálnak, nem kell hozzájuk művészettörténész, aki utólag elemzi a műveiket.” Vásárlásnál a másik meghatározó tényező az ár. A kortárs festők gyakorlatilag négyzetméterárban dolgoznak, egy kép értékét leginkább a mérete befolyásolja. „A magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy az azonos méretű festmények ára között nagy legyen az eltérés - mondta Einspach Gábor. - Egy nagynak számító, 140x200-as kép esetén is minimális, 10-20 százalékos lehet a különbség. Az átlagár 1,5 millió, forint körül mozog.” Virág Judit ezt azzal egészítette ki, hogy általában a hatvan-, hetvenéves művészek alkotásai a legdrágábbak, mert ott már az életművet díjazzák. „Egy fiatal művész hiába tehetséges, sokat ígérő, nem tudjuk, pályája milyen irányba halad majd a későbbiekben.” Hiába születik sok jó minőségű munka, a vásárlóréteg kicsi, bár érezhetően szélesedik. Teljes az egyetértés abban, hogy a galériák nem tudják pótolni a kulturális diplomáciát, az állami menedzselést. Angliában például az állam kamatmentes kölcsönt biztosít a fiatalok részére, amivel kortárs képző- és ipar- művészeti alkotásokat vásárolhatnak. Írországban pedig a művészeknek egyáltalán nem kell adót fizetniük. Az oroszok, észtek, kínaiak az állami támogatásoknak köszönhetik, hogy a világban egyre keresettebbek. Abban a művészek és a galériatulajdonosok is egyetértenek, hogy Magyarországon nincs pénz külföldi szakembereket hívni, és nem jönnek el a fontos képzőművészeti események kurátorai sem. Egy átlagos magyar kortárs galéria pedig nem tudja előteremteni azt a tőkét, amellyel jelen tud lenni külföldön. A legdrágábban eladott magyar festmények Festmény Ár (millió forint) Aukciós ház Csontváry: A szerelmesek találkozása 230 Kieselbach Csontváry: Hídon átvonuló társaság 180 Mű-Terem Munkácsy: Poros út 220 Mű-Terem Munkácsy: A baba látogatói 160 Mű-Terem Bili MII! Átadták az Aquincumi Múzeum új épületét csaknem 400 négyzetméteres kiállítótérrel bővült az Aquincumi Múzeum. Az épület az egykori polgárváros területén álló, eredetileg transzformátorháznak szánt épületben kapott helyet. A Róma Aquincumban című állandó kiállítás fókuszában a múzeum két kincse áll: a helytartói palota és az aquincumi orgona. A tervek szerint az orgona különtermet kap, ahol bemutatják az aquincumi zenei életet is. Magyar művészek New Yorkban GAZDAG MAGYAR kulturális ősz lesz New Yorkban a Magyar Kulturális Intézet jóvoltából. Többek között Nádas Péter író és Tarr Béla filmrendező is az Egyesült Államokba látogat. A szezont Krúdy Gyula Napraforgó című munkájának angol megjelenése nyitja; az ősz folyamán New Yorkba utazik többek közt Eperjesi Ágnes, Nemes Csaba, Német Hajnal képzőművész, a Kétfarkú Kutya Párt, és bemutatják Hamvai Kornél és Háy János drámáját is. Markó Iván a Művészetek Palotájában markó iván két koreográfiáját, a Boleró férfi- és női változatát, valamint az Angyalok üzenetét adja elő a Magyar Fesztivál Balett a Művészetek Palotájában szeptember 23-án. Az Angyalok üzenete Markó Iván századik koreográfiája, amelyet az általa 1996-ban alapított Magyar Fesztivál Balett 10. születésnapjára készített. Markó Iván jubilál Keleti Éva fotóriporter. képeiből nyílt kiállítás a Vígszínház alagsori büféjében. A tárlattal Darvas Ivánra emlékezik a teátrum és a Magyar Távirati Iroda. Keleti Éva 25 évig az MTI-nél dolgozott, majd az Europress fotóügynökség vezetője lett. Balázs Béla- és Táncsics-díjas művész. Megszüntetik a kulturális járulékot? központosítás Teljesen költségvetésfüggővé válik a kultúra finanszírozása Aggodalom jellemzi a kulturális életet, miután a Pénzügyminisztérium egy tervezetében egyszerűsítés címén megszüntetné a kulturális járulékot, amelyből a legnagyobb kulturális pénzelosztó szerv, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) gazdálkodik - adta hírül pénteken a Népszabadság. Az elképzelés szerint az NKA költségvetési szervvé válna, azaz megszűnne a jelenleg 8,5 milliárd forintból gazdálkodó szervezet önállósága. így közvetetten a Pénzügyminisztérium dönthet majd arról, hogy mennyi jut kultúrára. (Igaz, az NKA jelenleg sem teljesen önálló, a kulturális miniszter gyakorolja a felügyeletet, dönt személyi kérdésekről és rendelkezik az alap pénzeinek negyede felett is.) Ugyanakkor az NKA a magyar kulturális élet egyik legfontosabb motorja, többi közt a belépők, könyvek, pornóújságok, számítógépes játékok után megfizetett kulturális járulékból finanszírozza, támogatja a kultúra megannyi területét a filmtől a színházig, a könyv- és lemezkiadástól a folyóiratokig. A tervezet létét a Pénzügyminisztériumban sem tagadják, részleteket azonban a döntésig nem árulnak el. A tervezet fonáksága, hogy épp a szocialista-liberális kormányzat állította vissza az NKA A kultúra jövője múlhat ezen a tervezeten. önállóságát, miután a polgári kormány a kulturális minisztériumba olvasztotta azt. (2006-ig Nemzeti Kulturális Alapprogram néven működött.) Megkerestük az Oktatási és Kulturális Minisztériumot (OKM), de a sajtóosztályon azt mondták, tervezetről lévén szó, ez a Pénzügyminisztérium belügye. A tárgyalások azonban már elkezdődtek. Harsányi László, az NKA bizottságának elnöke sem akar elébe menni a döntésnek. Elmondta: egy hete hallott a tervezetről, de eddig hivatalosan még nem keresték meg az ügyben. Az NKA benyújtotta törvénymódosítási javaslatát az OKM- hez, ebben az 1994-es, kulturális járulékról szóló törvényt szeretnék korszerűsíteni. „A fogyasztási szokások megváltoztak az elmúlt 13 évben. Bizonyos termékeknél csökkenteni vagy megszüntetni akarjuk a járulékot, másoknál megemelni, sőt új termékeket is bevonnánk ebbe a körbe” - tette hozzá Harsányi László. Hogy melyeket, azt nem árulta el, azt azonban elmondta, hogy főleg olyan termékekről van szó, amelyeknél jelentős hozzájárulás érkezik a kultúra területéről, de a haszon máshol csapódik le. Ilyennek nevezte a formatervezett árut. Például az autókat. ■ l t 4 * >
