Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 36. szám

2007. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP SZTORI 9 A rettegés fokai a pókoktól a mélységig iszonyok Mindenkinek magának kell feltérképeznie a saját fóbiáját, és lebontania a félelmet „A békák alattomosak. Mindenhonnan támadnak: földről, vízből, de még a fák ágairól is.” Ezt egy olyan hölgy mondta, aki­nek békafóbiája van. So­kan csak legyintenének er­re, pedig öt emberből egy biztosan küzd valamilyen fóbiával. Dián Tamás Mindenki fél valamitől. A kér­dés csak az, hogy ez az érzés mi­lyen mértékű és vajon megala­pozott-e. Keskeny ugyanis a ha­tár, amely a még indokolható ijedtséget a megmagyarázhatat­lan rettegéstől elválasztja. A ket­tő között a különbség a szubjek­tív szenvedés mértékében, az életminőség romlásában kere­sendő, amit az eltúlzott félelem okoz. Bármily furcsán hangzik, de szinte mindennel kapcsolat­ban kialakulhat fóbia - legyen az állat, természeti jelenség vagy egy bizonyos élethelyzet. Dr. Bir­■ A fóbiák gyógyításában régebben az orvosok többsége a sokkterápiá­ra esküdött. Mára ez a gyógymód megbukott. kás Dezső, a Semmelweis Egye­tem Kútvölgyi Pszichiátriai Kli­nikai Csoportjának munkatársa, a Fóbia Klinika szakmai vezető­je szerint még ma is sokan azt hiszik, az indokolatlan félelem az illető jellemének speciális gyengesége - holott nem erről van szó. Magyarországon öt em­berből egy biztosan szenved va­lamilyen mértékű fóbiától. „A fó­bia alattomos betegség, hiszen az emberek könnyen megoldják félelmük tárgyának egyszerű el­kerülésével, csökkentve ezzel szenvedésüket, de megoldatla­nul hagyva a problémát - jegyez­te meg a szakember. - Egy fóbia csak bizonyos szituációkban je­lentkezik, ezért az illető környe­zete hajlamos elbagatellizálni a dolgot, sőt ami még rosszabb, a beteg sem fordul orvoshoz.” A fóbiák leggyakrabban gyer­mekkorban alakulnak ki. Szinte mindenki átélte már a sötétség vagy a magány kiváltotta meg­magyarázhatatlan rettegés érzé­sét, de gyakran egy-egy trauma­Magyarországon öt emberből egy biztosan szenved valamilyen mértékű fóbiától. Gyakori a pókfóbia is. tikus élmény - például egy ku­tyatámadás - is a későbbi iszony kiváltója lehet. Ezek a gyermek- és serdülőkorban megjelenő fó­biák sokszor a korral megszűn­nek, vagy spontán módon, keze­lés nélkül is javulnak. A felkava­ró élmények emlékei azonban olykor megmaradnak, sőt a féle­lem akár felnőttkorban is kiala­kulhat. Birkás Dezső szerint nem lehet pontosan meghatároz­ni, hogy mitől lesz valaki fóbiás, de sokszor előfordul, hogy az il­lető valójában nem is attól fél, amit ő megnevez, hanem csak tárgyiasítja, nevesíti a saját leg­belsőbb rettegéseit. „A békafó- biás hölgy elmondása szerint ha helyén van az önbecsülése, ke­vesebb a baja a négylábű hüllők­kel is. Ám ha van rajta néhány kiló súlyfelesleg vagy egyéb problémák gyötrik, komolyan el­kezd félni.” Iszonyodni tehát bármitől le­het. Talán furcsán hangzik, de még olyanok is vannak, akik a léggömbök kipukkanásától ret­tegnek. Van olyan ember, aki Iszonyú sok iszony abluthophobia - fürdésiszony agyrophobia - félelem az utcán való átkeléstől ambulophobia - sétaiszony chrometophobia - rettegés a pénztől coitophobia - félelem a kö­zösüléstől ergophobia - félelem a munkától ODONTOPHOBIA - fogaktól való rettegés phobophobia - félelem a fóbiáktól sophophobia - tanulás­iszony urophobia - vizelettől való félelem klausztrofóbia - félelem a bezártságtól arachnophobia - rettegés a pókoktól TRISZKAIDEKAFÓBIA - féle­lem a 13-as számtól levelophobia - balra eső tárgyaktól való félelem „A vasúti töltés szélén is szédülök" jáksó Lászlónak komoly tériszonya van. „Gyerekko­rom óta félek a mélységtől - vallotta be. - Ez a rette­gés olyan szintű, hogy már egy vasúti töltés szélén is szédülök. ” BAJOR IMRE valóságos két lábon járó orvosi lexikon. Nem csupán a betegségektől irtózik, hanem saját beval­lása szerint a tömegtől is, de konkrét fizikai rosszul lé­tet csak az erőszak látványa vált ki belőle. détár enikő a metróállomá- son sem tud közel menni a peron széléhez, amíg meg nem érkezik a szerelvény. Ezt ő meneküléssel kezeli, vagyis kerüli a mélységet. például a galamboktól tart, mi­vel folyton az jár a fejében, hogy a madarak kiszámíthatatlanok, kellemetlen helyzetet idéznek elő - például rászállnak az em­berre, vagy nekiütköznek. Az emberek leggyakrabban azonban az agorafóbia miatt for­dulnak orvosohoz. Az ebben szenvedők a nagy terektől, a köz­lekedéstől, a tömegtől irtóznak. Aggodalmaik általában megha­tározott szituációkkal, helyekkel kapcsolatosak, például félnek, hogy egy helyzetből nem lenné­nek képesek elmenekülni, vagy nem kapnának segítséget rosz- szullét esetén. A betegek másik nagy cso­portját a szociális fóbiások teszik ki. Ők azok, akik attól rettegnek, hogy egy másik ember vagy a nyilvánosság előtt kellemetlen, megalázó helyzetbe kerülhet­nek. Sokan nem is tudják, hogy ebben szenvednek, csak azt lát­ni rajtuk, hogy irtóznak a nyilvá­nos szerepléstől, ha mások előtt beszélniük kell, elpirulnak, el­kezd remegni a kezük, izzadnak, hasmenés, hányinger tör rájuk. Ez a helyzet a szélsőségekig is fo­kozódhat: az orvosok találkoztak például olyan beteggel, akit any- nyira feszélyezett a ráirányuló figyelem, hogy még a nevét sem tudta mások előtt leírni. Hasonlóan megkeserítheti egy ember életét a repülési fóbia. Gyakran tehetséges emberek karrierjét törheti ez ketté. Annak, aki fulladástól, félrenye- léstől fél, az étkezés válik próba­tétellé. Bármilyen furcsa, az ebben szenvedőnek evés előtt „össze kell szednie az erejét”. A fóbiák gyógyításában régeb­ben az orvosok többsége a sokk­terápiára esküdött. Ennek lénye­ge, hogy a pácienst szembesíte­ni kell saját félelme irracionali­tásával. Ha tehát fél a galambtól, akkor galambot kell simogatnia. Erről a módszerről azonban nemrég kiderült, hogy sokszor többet árt, mint használ - a fizi­kai kontaktus ugyanis nem győ­zi le az agyban tanyázó rettegést, sőt akár még fokozhatja is. Ezért a Kútvölgyi kórházban működő Fóbia Klinikán mostanság in­kább a szelíd együttműködésre helyezik a hangsúlyt. Feltétele­zéseik szerint minden ember ön­maga problémájának legjobb is­merője, ezért senkivel sem vé­geztetnek olyan feladatot, amely ellenérzést keltene benne. A pá­ciensek inkább olyan instrukció­kat kapnak, amelyek révén szin­te önerőből jutnak el a lehetsé­ges kiutak felfedezéséhez. Min­denkinek saját magának kell ugyanis feltérképeznie a saját fó­biáját úgy, hogy fokozatosan le­bontja az őt körülvevő, szorongá­sokból épített valóságot. Erdőtűz? Cunami? A veszélyt is vállalva utazik a magyar virtus Az utazási irodák csak akkor adják vissza a pénzt, ha a Külügyminisztérium is veszélyesnek ítéli az úti célt Úgy tűnik, nemigen történhet olyasmi a nagyvilágban, ami a magyar turistát rávehetné arra, hogy tervezett utazását lemond­ja, illetve másik célpontot vá­lasszon. Jöúet cunami, fenyeget­het madárinfluenza, robbanthat­nak Egyiptomban, pusztíthat tűzvész a hellén félszigeten, mi akkor is csomagolunk, és me­gyünk - ha a fene fenét eszik is. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ennek kü­lönböző okai vannak. Rábai Mik­lós, a Kartago Tours képviselője szerint a jelenség leginkább anyagi szempontokkal magya­rázható. „Egy német vagy egy brit polgár könnyebben megte­heti, hogy lemondja vagy elha­lasztja az utazását, ám a legtöbb hazánkbeli számára a külföldi pihenés egész éves spórolás ju­talma - mondta. - Ezért aztán inkább vállaljuk a nagyobb rizi­kót, semhogy elvesszen a befi­zetett útiköltség egy jelentős ré­sze. Ha ugyanis a Külügyminisz­térium nem sorolja az adott úti célt a nem ajánlott országok kö­zé, akkor az indulás előtti útle- mondás esetén akár a teljes úti­költség is elúszhat. Ezért aztán a többség fut a pénze után, vagyis pakol, és utazik.” A szakember bevallotta: ő bizony az utóbbi két évben nem emlékszik olyanra, ^ hogy honfitársaink tömegesen | elfordultak volna egy-egy nyara- § lási úti céltól. Hűsölés a thaiföldi árnyékban. Háttérben zajlik a cunamikár-felmérés. Dél-Afrika és Egyiptom is kockázatos A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM által úti célként nem javasolt orszá­gok: Afganisztán, Algéria, Burundi, Csád, Elefántcsont­part, Etiópia, Fidzsi-szigetek, Guinea, Haiti, Irak, Kelet- Timor, Kongó, Közép-Afrika, Libanon, Libéria, Pakisztán, a Gázai övezet, Ruanda, Szomá­lia, Szudán, Uganda, Togó. A FOKOZOTT BIZTONSÁGI kocká­zatot rejtő országok például: Albánia, Bolívia, Dél-Afrika, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Thaiföld, Törökország. No persze ez következhet ab­ból is, hogy a legtöbb turista az utolsó pillanatra halasztja az utazás befizetését - állítja Lerch Edit, az OTP Travel kiutaztatási vezetője. Mint mondta, a tipiku­san „last minute utazók” nem terveznek előre, így hivatalosan lemondaniuk sincs mit. Békefi Veronika, a Necker- mann vezetője úgy véli, mi még nem utazunk olyan régóta, hogy kialakulhatott volna ben­nünk az óvatosság. „A német turisták már megtapasztalták, milyen az, ha Balin robbanta­nak, a magyarokat még nem érte ilyen trauma. Remélem, nem is lesz ilyen.” ■ Dián Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom