Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 36. szám
2007. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP SZTORI 9 A rettegés fokai a pókoktól a mélységig iszonyok Mindenkinek magának kell feltérképeznie a saját fóbiáját, és lebontania a félelmet „A békák alattomosak. Mindenhonnan támadnak: földről, vízből, de még a fák ágairól is.” Ezt egy olyan hölgy mondta, akinek békafóbiája van. Sokan csak legyintenének erre, pedig öt emberből egy biztosan küzd valamilyen fóbiával. Dián Tamás Mindenki fél valamitől. A kérdés csak az, hogy ez az érzés milyen mértékű és vajon megalapozott-e. Keskeny ugyanis a határ, amely a még indokolható ijedtséget a megmagyarázhatatlan rettegéstől elválasztja. A kettő között a különbség a szubjektív szenvedés mértékében, az életminőség romlásában keresendő, amit az eltúlzott félelem okoz. Bármily furcsán hangzik, de szinte mindennel kapcsolatban kialakulhat fóbia - legyen az állat, természeti jelenség vagy egy bizonyos élethelyzet. Dr. Bir■ A fóbiák gyógyításában régebben az orvosok többsége a sokkterápiára esküdött. Mára ez a gyógymód megbukott. kás Dezső, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikai Csoportjának munkatársa, a Fóbia Klinika szakmai vezetője szerint még ma is sokan azt hiszik, az indokolatlan félelem az illető jellemének speciális gyengesége - holott nem erről van szó. Magyarországon öt emberből egy biztosan szenved valamilyen mértékű fóbiától. „A fóbia alattomos betegség, hiszen az emberek könnyen megoldják félelmük tárgyának egyszerű elkerülésével, csökkentve ezzel szenvedésüket, de megoldatlanul hagyva a problémát - jegyezte meg a szakember. - Egy fóbia csak bizonyos szituációkban jelentkezik, ezért az illető környezete hajlamos elbagatellizálni a dolgot, sőt ami még rosszabb, a beteg sem fordul orvoshoz.” A fóbiák leggyakrabban gyermekkorban alakulnak ki. Szinte mindenki átélte már a sötétség vagy a magány kiváltotta megmagyarázhatatlan rettegés érzését, de gyakran egy-egy traumaMagyarországon öt emberből egy biztosan szenved valamilyen mértékű fóbiától. Gyakori a pókfóbia is. tikus élmény - például egy kutyatámadás - is a későbbi iszony kiváltója lehet. Ezek a gyermek- és serdülőkorban megjelenő fóbiák sokszor a korral megszűnnek, vagy spontán módon, kezelés nélkül is javulnak. A felkavaró élmények emlékei azonban olykor megmaradnak, sőt a félelem akár felnőttkorban is kialakulhat. Birkás Dezső szerint nem lehet pontosan meghatározni, hogy mitől lesz valaki fóbiás, de sokszor előfordul, hogy az illető valójában nem is attól fél, amit ő megnevez, hanem csak tárgyiasítja, nevesíti a saját legbelsőbb rettegéseit. „A békafó- biás hölgy elmondása szerint ha helyén van az önbecsülése, kevesebb a baja a négylábű hüllőkkel is. Ám ha van rajta néhány kiló súlyfelesleg vagy egyéb problémák gyötrik, komolyan elkezd félni.” Iszonyodni tehát bármitől lehet. Talán furcsán hangzik, de még olyanok is vannak, akik a léggömbök kipukkanásától rettegnek. Van olyan ember, aki Iszonyú sok iszony abluthophobia - fürdésiszony agyrophobia - félelem az utcán való átkeléstől ambulophobia - sétaiszony chrometophobia - rettegés a pénztől coitophobia - félelem a közösüléstől ergophobia - félelem a munkától ODONTOPHOBIA - fogaktól való rettegés phobophobia - félelem a fóbiáktól sophophobia - tanulásiszony urophobia - vizelettől való félelem klausztrofóbia - félelem a bezártságtól arachnophobia - rettegés a pókoktól TRISZKAIDEKAFÓBIA - félelem a 13-as számtól levelophobia - balra eső tárgyaktól való félelem „A vasúti töltés szélén is szédülök" jáksó Lászlónak komoly tériszonya van. „Gyerekkorom óta félek a mélységtől - vallotta be. - Ez a rettegés olyan szintű, hogy már egy vasúti töltés szélén is szédülök. ” BAJOR IMRE valóságos két lábon járó orvosi lexikon. Nem csupán a betegségektől irtózik, hanem saját bevallása szerint a tömegtől is, de konkrét fizikai rosszul létet csak az erőszak látványa vált ki belőle. détár enikő a metróállomá- son sem tud közel menni a peron széléhez, amíg meg nem érkezik a szerelvény. Ezt ő meneküléssel kezeli, vagyis kerüli a mélységet. például a galamboktól tart, mivel folyton az jár a fejében, hogy a madarak kiszámíthatatlanok, kellemetlen helyzetet idéznek elő - például rászállnak az emberre, vagy nekiütköznek. Az emberek leggyakrabban azonban az agorafóbia miatt fordulnak orvosohoz. Az ebben szenvedők a nagy terektől, a közlekedéstől, a tömegtől irtóznak. Aggodalmaik általában meghatározott szituációkkal, helyekkel kapcsolatosak, például félnek, hogy egy helyzetből nem lennének képesek elmenekülni, vagy nem kapnának segítséget rosz- szullét esetén. A betegek másik nagy csoportját a szociális fóbiások teszik ki. Ők azok, akik attól rettegnek, hogy egy másik ember vagy a nyilvánosság előtt kellemetlen, megalázó helyzetbe kerülhetnek. Sokan nem is tudják, hogy ebben szenvednek, csak azt látni rajtuk, hogy irtóznak a nyilvános szerepléstől, ha mások előtt beszélniük kell, elpirulnak, elkezd remegni a kezük, izzadnak, hasmenés, hányinger tör rájuk. Ez a helyzet a szélsőségekig is fokozódhat: az orvosok találkoztak például olyan beteggel, akit any- nyira feszélyezett a ráirányuló figyelem, hogy még a nevét sem tudta mások előtt leírni. Hasonlóan megkeserítheti egy ember életét a repülési fóbia. Gyakran tehetséges emberek karrierjét törheti ez ketté. Annak, aki fulladástól, félrenye- léstől fél, az étkezés válik próbatétellé. Bármilyen furcsa, az ebben szenvedőnek evés előtt „össze kell szednie az erejét”. A fóbiák gyógyításában régebben az orvosok többsége a sokkterápiára esküdött. Ennek lényege, hogy a pácienst szembesíteni kell saját félelme irracionalitásával. Ha tehát fél a galambtól, akkor galambot kell simogatnia. Erről a módszerről azonban nemrég kiderült, hogy sokszor többet árt, mint használ - a fizikai kontaktus ugyanis nem győzi le az agyban tanyázó rettegést, sőt akár még fokozhatja is. Ezért a Kútvölgyi kórházban működő Fóbia Klinikán mostanság inkább a szelíd együttműködésre helyezik a hangsúlyt. Feltételezéseik szerint minden ember önmaga problémájának legjobb ismerője, ezért senkivel sem végeztetnek olyan feladatot, amely ellenérzést keltene benne. A páciensek inkább olyan instrukciókat kapnak, amelyek révén szinte önerőből jutnak el a lehetséges kiutak felfedezéséhez. Mindenkinek saját magának kell ugyanis feltérképeznie a saját fóbiáját úgy, hogy fokozatosan lebontja az őt körülvevő, szorongásokból épített valóságot. Erdőtűz? Cunami? A veszélyt is vállalva utazik a magyar virtus Az utazási irodák csak akkor adják vissza a pénzt, ha a Külügyminisztérium is veszélyesnek ítéli az úti célt Úgy tűnik, nemigen történhet olyasmi a nagyvilágban, ami a magyar turistát rávehetné arra, hogy tervezett utazását lemondja, illetve másik célpontot válasszon. Jöúet cunami, fenyegethet madárinfluenza, robbanthatnak Egyiptomban, pusztíthat tűzvész a hellén félszigeten, mi akkor is csomagolunk, és megyünk - ha a fene fenét eszik is. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ennek különböző okai vannak. Rábai Miklós, a Kartago Tours képviselője szerint a jelenség leginkább anyagi szempontokkal magyarázható. „Egy német vagy egy brit polgár könnyebben megteheti, hogy lemondja vagy elhalasztja az utazását, ám a legtöbb hazánkbeli számára a külföldi pihenés egész éves spórolás jutalma - mondta. - Ezért aztán inkább vállaljuk a nagyobb rizikót, semhogy elvesszen a befizetett útiköltség egy jelentős része. Ha ugyanis a Külügyminisztérium nem sorolja az adott úti célt a nem ajánlott országok közé, akkor az indulás előtti útle- mondás esetén akár a teljes útiköltség is elúszhat. Ezért aztán a többség fut a pénze után, vagyis pakol, és utazik.” A szakember bevallotta: ő bizony az utóbbi két évben nem emlékszik olyanra, ^ hogy honfitársaink tömegesen | elfordultak volna egy-egy nyara- § lási úti céltól. Hűsölés a thaiföldi árnyékban. Háttérben zajlik a cunamikár-felmérés. Dél-Afrika és Egyiptom is kockázatos A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM által úti célként nem javasolt országok: Afganisztán, Algéria, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, Fidzsi-szigetek, Guinea, Haiti, Irak, Kelet- Timor, Kongó, Közép-Afrika, Libanon, Libéria, Pakisztán, a Gázai övezet, Ruanda, Szomália, Szudán, Uganda, Togó. A FOKOZOTT BIZTONSÁGI kockázatot rejtő országok például: Albánia, Bolívia, Dél-Afrika, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Thaiföld, Törökország. No persze ez következhet abból is, hogy a legtöbb turista az utolsó pillanatra halasztja az utazás befizetését - állítja Lerch Edit, az OTP Travel kiutaztatási vezetője. Mint mondta, a tipikusan „last minute utazók” nem terveznek előre, így hivatalosan lemondaniuk sincs mit. Békefi Veronika, a Necker- mann vezetője úgy véli, mi még nem utazunk olyan régóta, hogy kialakulhatott volna bennünk az óvatosság. „A német turisták már megtapasztalták, milyen az, ha Balin robbantanak, a magyarokat még nem érte ilyen trauma. Remélem, nem is lesz ilyen.” ■ Dián Tamás
