Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-24 / 197. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP msmmmm Nyakukon az ősz cseru István, a barcsi rendőrkapitányság vezetője: - Nyakunkon az ősz és a tanévkezdés. Készülünk rá, a járőreink rendszeresen feltűnnek majd az iskolák és az óvodák körül. A jelenlétünkkel is igyekszünk figyelmeztetni az autósokat arra, hogy lassítsanak, a szokottnál is óvatosabban közlekedjenek, vigyázzanak a gyerekekre. Az ősszel azért is sok feladatot ad a közlekedésbiztonság, mert ez a szüretek ideje. Ráadásul Barcson rendkívül népszerű a kerékpár, s a biciklisek biztonsága külön feladatot jelent a számunkra. SH’PORTRÉ A barcsi aktivista EGERVÁRI fülöpné két országot és két várost tart otthonának. A csöpp barcsi asszony családját sok szlovákiai magyarral együtt kitelepítették, és Barcsra vetette őket a sorsuk. Itt élte le az egész életét, és következetes munkájának köszönhetően szülővárosa - Zselíz - és Barcs ma már testvértelepülések. A nyugdíjas asszony korát meg- hazudtolóan dolgozik ma is. Civil szervezeteket vezet, nemzetközi találkozókat szervez, munkájáért már több elismerést kapott idehaza és Szlovákiában is. A következő találkozóra épp most hét végén kerül sor Barcson. Zajos nyár a Dráva-parton fejlesztések Megfér egymás mellett kenus, fürdőző és kőműves Üj iskolában szeptembertől az erdészek és a vízgazdálkodók Híd épül a Rinyán, amely összeköti a hajókikötőt és a szabadstrandot. Az utóbbi is megszépül és komfortosabbá válik. Nagy László A budapesti kenusok már induláshoz készülődnek. Azt mondják: cseppet sem zavarta őket, hogy a táborhelyük szomszédságában építkeznek. - Olyan fáradtan érkeztünk meg Barcsra, hogy akár ágyút is elsüthettek volna mellettük - mondja Molnár Mária és férje, akik Kecskemétről jöttek idáig. - Azt pedig kimondottan jónak tartjuk, hogy fejlesztik a folyópartot. Merthogy igazán érdemes. Ilyen szép és izgalmas folyón még nem eveztünk végig, pedig már negyedik éve minden nyáron kenuba ülünk. Pillanatkép a barcsi Dráva- partról. Ez a vízi túrák legnagyobb somogyi állomása, átlagosan kétnaponta kötnek itt ki evezőscsoportok. Minden nyáron rengeteg túrázó érkezik ide, az ország legtávolibb vidékeiről és külföldről is. Az idei szezon eltér a korábbiaktól, mivel építési területté vált a szabad strand és a kenus-pihenőhely egy része. Több mint 150 millió forintot költ a barcsi önkormányzat a strandra, a sétány folytatására és a Rinya- híd megépítésére. Valamennyi beruházás bekerült a régió idegenforgalmát fejlesztő Dráva- projektbe, és a nyertes Strabag Zrt. emberei már javában dolgoznak mindkét helyszínen. Halász Tibor, a társaság munkatársa elmondta: a Rinyánál az egyik hídfő már elkészült, a másik is hamarosan meglesz, így augusztus végén, szeptember elején rákerülhetnek a több mint harmincméteres hídgerendák. A strandra tervezett közösségi épület alapozásán is túl vannak már. Mindkét helyszínen november végére elkészülnek. - Nem zavart bennünket az utóbbi napok esőzése, és a strandolókkal, kenusokkal is jól megférünk - mondta a szakember. Elmondta: az épület elkészülte után parkolót és egy jó utat is építenek a strandhoz a mostani rossz állapotú földút helyett. - Ezt hagyjuk utoljára, már csak azért is, hogy az építkezés idejére kicsit lelassítsuk a strandra érkező autósokat. Főleg a fiatalok hajlamosak ugyanis bátrabban nyomni a gázt, és olyankor egy-egy autó hatalmas porfelhőbe burkolja az embereinket. Az új út egyébként nem a jelenlegi helyén vezet majd a strandra, hanem a határátkelő irányából indul, ahonnét ma még csak kerékpárosok közlekedhetnek. A most zajló beruházásokkal nyeri el majd végleges képét a Dráva-part. A Rinya-híd összeköttetést jelent a kikötő és a szabad strand között, s a kikötőtől folyóparti sétányon lehet átjutni a strandra és a kenus-táborhelyre. Ide pedig olyan közösségi épületet terveztek mosdókkal, öltözővel, amely a strandolókat és az itt kikötő kenuscsoportokat is kiszolgálja majd. Szabad az egyetlen engedélyezett drávai strand A MA! napig a barcsi az egyedüli engedélyezett szabad strand a Dráva magyarországi szakaszán. Bár ma már komoly vetélytárs a városi fürdő, de júliusban és augusztusban még így is nagy tömegek látogatják. Különösen alacsony vízállásnál népszerű. A szezonban állandó fel- üg}'elet mellett működik. A barcsi tűzoltók feladata a vízi mentés. A gyors folyású Dráva még a jó úszókat is könnyen megtréfálja. Korábban minden évben volt néhány haláleset, amióta azonban felállították a vízimentőszolgálatot, nem történt tragédia. A budapesti kenusok azt mondják: jövőre is visszajönnek a Drávához, olyan gyönyörű Új iskolában kezdik az évet az erdészek és vízgazdálkodók. Közel kétmilliárdos beruházásban újjáépült a Dráva Völgye Középiskola; hasonló nagyságú újjáépítéssel nem sok oktatási intézményben dicsekedhetnek az országban. Horváth Ferenc igazgató elmondta: a barcsi épületüknél már a területrendezést végzik a szakemberek, valamennyi tantermet, új épületrészt birtokba vehették már a pedagógusok. Rigócon ugyanakkor később tudták elkezdeni az építkezést, és több akadály hátráltatta is. Ott emiatt még javában dolgoznak a ZÁÉV Zrt. szakemberei, s várhatóan később készül el az ide tervezett sportcentrum. Ez azonban a tanítást nem befolyásolja. Ezzel idén az iskolai élet is visszaállhat a megszokott kerékvágásba, az építkezés ugyanis az előző tanévet jelentősen befolyásolta. ■ N. L. Szomszédolás Szlovákiában és Erdélyben Barcs testvérvárosaiban járt Feigli Ferenc polgármester. A szlovákiai Zselízen és az erdélyi Székelyudvarhelyen is eltöltött néhány napot az ottaniak meghívására. - Bár szabadságon voltam, ezek a találkozók azonban részben munkával teltek - mondta a város első embere. - A helyi képviselő-testületekkel és vállalkozókkal találkoztam. Székelyudvarhellyel nagyon erős kulturális kapcsolata van Barcsnak, gazdasági téren azonban eddig nem sikerült igazán egymásra találnunk. Zselíz pedig egyik legfiatalabb partnerünk, minden téren sok még a lehetőségünk. Barcsnak a szlovák és erdélyi települések mellett Németországban, Ausztriában és Horvátországban van testvértelepülése. A legrégebbi kapcsolatuk - a német Sinsheimmel - egyidős a rendszerváltással. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Nagy László ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Karám épült a rackajuhoknak, sasfészek a látogatóknak természetvédelem Tető alá került már a drávaszentesi oktatóház; százmillió forintba kerül az építése A darányi ősborókás rackanyájának karám épült, a látogatóknak pedig sasfészek az épülő oktatóház tetőterében, Drávaszentesen. Tovább fejlesztik a DDNP drávai központját. Fenyősi László; a DDNP osztályvezetője elmondta: valamennyi beruházást az élet kényszerítette ki. - A darányi ősborókás rackanyája rendszeresen itt telel. A nyáj egyre nagyobb, s emiatt az utóbbi években már ki kellett telepítenünk a helyükről a szentesi állataink egy részét - mondta. - Az új karám igazán nagy, most végre valamennyi állat elfér. Az év többi részében pedig a raktározási gondjainkat is megoldja, jelenleg 140 rackánk van, de Nem véletlen, hogy az állatsimogató az egyik legnépszerűbb szeretnénk 200-ra növelni az állományt. Az új karámhoz persze új utak is kellettek, egyik fejlesztés hozza a másikat. Már tető alá került az az oktatóház is, amelyet százmilliós költséggel építenek. Háromszáz négyzetméteres, kétszintes épületet emelnek a jelenlegi konferencia-központ szomszédságában. Az épület alsó szintjét természetvédelmi oktatásra használják majd, a felső terében pedig természettudományi kiállítást rendeznek be. Az utóbbi a és árterének élővilágával Szürkemarhák, huculok A SZENTESI OKTATÓ- ÓS kutü- tóközpont mára a nemzeti park somogyi területeinek kapujává vált. A szentesi rétre szürkemarhákat, racka- juhokat, hucullovakat telepítettek, és állatsimogató is várja a látogatókat. Szürkemarhák is várják a látogatókat a szentesi réten ismerteti meg az érdeklődőket, létrehozásával többéves hiányt pótolnak. - A Regionális Operatív Program pályázatán, a Dráva- projekt keretében jutott a pénzhez a természetvédelem, s a természettudományos tárlat ösz- szeálh'tásához más forrásaik is vannak. Az erdei iskolát Dévényi Sándor tervezte, aki a szomszédos konferencia-központot is jegyzi. Az épület a gyerekeké lesz, emeletén pedig 120 négyzetméteren interaktív elemekkel mutatjuk be a Dráva menti élővilágot. Élményszerű tárlatot szeretnénk, például kialakítunk egy sasfészket, amelybe felmászhatnak majd a látogatók. Októberig elkészül az oktatóház.
