Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-23 / 196. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Potony A LAKÓCSAI DRÁVA hagyományőrző együttes és a barcsi Podravina tánc­csoportja is pódiumra lé­pett a falunapon. A horvát táncok, népdalok mellett a mai modern zenét képvise­lő Dynamic Dance ifjú tán­cosai is bemutatták tudá­sukat. A programban sze­repelt quad-bemutató is, idén is jöttek a horvát ajkú településre a határon túli Gornje Bazjéből vendégek. Az önkormányzat és a hor­vát kisebbségi önkormány­zat közösen szervezte a jól sikerült rendezvényt, (ga) Szegerdő iskolakezdési tá­mogatást nyújt a képvise- : lőtestület az érintett csalá­doknak. Az általános isko­lába augusztus 20-ig beíra­tott tanulóknak az önkor­mányzat átvállalja a tan­könyv- és a füzetcsomag, a diákbérlet, az iskolatej és az étkezési térítési díj költ­ségeit, valamint ötezer fo­rinttal támogatja a tanév­kezdést. A középiskolá­soknak tízezer forint tan­könyvtámogatást nyújt a testület. Az óvodás gyerme­kektől az étkezési térítési díjat és a bérlet költségeit az önkormányzat átvállalja, valamint háromezer forint készpénzzel járul hozzá az óvodakezdéshez, (av) Tab öt, Pécsett nappali tagozaton főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytató tabi hallgató adott be kérelmet az önkor­mányzathoz a pécsi Szán­tó Kovács lános kollégium­ba való elhelyezésre. A kisváros hat férőhely felett rendelkezik. Az odaítélés­ről a képviselő-testület az augusztus harmincadikai ülésén dönt. (kj) Zákány koszorúzással egy­bekötött megemlékezést tar­tottak a határrendészeti ki- rendeltség munkatársai a hősi halált halt Szivák Ist­ván határőr emlékművénél. Éppen ötven éve, hogy az akkor húszéves fiatalember szolgálatteljesítés közben (‘lhunyt. Egy hirtelen jött vi­har következtében összedőlt alatta a magasfigyelő és éle­tét már nem tudták meg­menteni. A kirendeltség a közelmúltban felújíttatta az emlékművet, (va) Siófok elöl, Kaposvár hátul rangsor A felvételin több somogyi kistérség a mezőny végén •Zárójelben az országos rangsorban elfoglalt helyezés A somogyi kistérségek közül csak a siófoki került az első tízbe a felsőoktatási felvételi rangsorban, a többség a mezőny második felében végzett Nem túl rózsásan szere­peltek a somogyi diákok az idei főiskolai és egyete­mi felvételiken. A 168 kis­térség rangsorában a me­gyéből a siófoki áll a leg­jobban, a csurgói a leg­rosszabbul. A megyeszék helyek listáján Kaposvár az utolsó helyen zárt. Vas András Öt megyénkbeli kistérség csak a 168-as lista végén található. A csurgói (lói.), a lengyeltóti (155.) és a barcsi (150.) területek diák­jainak szereplésén meglátszik, hogy lakóhelyük a hátrányos helyzetű térségek közé tartozik, s mivel a gazdasági és szociális hátrányok láthatóan kihatnak az oktatásra is, így nem meglepő, hogy a sereghajtók közé kerül­tek. Felkaptuk viszont a fejün­ket a balatón földvári és a kapos­vári kistérségben élők eredmé­nyeire. A megyeszékhely és kör­nyéke 146. a sorban, míg a tava­lyi vásárlóerő paritásos adatok alapján az ország harmadik leg­gazdagabb településének számí­tó Földvár és vonzáskörzete csak egy hellyel végzett Kaposvár előtt. Előbbi esetében még elég­séges magyarázat lehet, hogy a kistérség több települése ugyan közel fekszik a Balatonhoz, ám gazdaságilag sokkal inkább a le­szakadóban lévő észak-somogyi falvak közé tartoznak. Hasonló­an hátrányos helyzetű települé­sek találhatóak a kaposvári kis­térségben is, ám beszédes adat, hogy a megyeszékhelyen élő di­ákok lefelé húzták a térség átla­gát, hiszen a 70 százalékos ösz- szeredménnyel szemben csak 61,1 százalékuk tett sikeres fel­vételi vizsgát. Utóbbi adat több mint két egységgel alacsonyabb, mint a kistérségi rangsorban utolsóként szerénykedő szikszó­iak 63,2 százaléka... Ezek után természetesen nem véletlen, hogy a megye- székhelyekhez tartozó kistérsé­gek tizenkilences rangsorában Somogyország fővárosa lett az utolsó. A kaposváriak 70 száza­lékánál az utolsóelőtti salgótar­jáni csaknem egy, míg a hátul­ról harmadik szolnoki több mint három százalékkal ért el jobb eredményt. A listát a szé­kesfehérvári kistérség vezeti 78,6 százalékos, Kaposvárról beláthatatlannak tűnő ered­ménnyel, a második győriben élő diákok 78,2, míg a harma­dik debreceniben lakó felvételi­zők 77,9 százaléka készülhet felsőfokú tanulmányaira. Némi meglepetésre a kaposvárihoz hasonló gazdasági helyzetben lévő békéscsabai kistérség az ötödik a sorban, míg az ország szellemi, oktatási és kulturális központjának számító Buda­pest csak a tizenötödik. A dél­dunántúli régió másik két me­gyeszékhelyének kistérsége is jócskán megelőzte a kaposvárit: a szekszárdi 77,2 százalékkal a hetedik, míg a pécsi egy tized­százalékkal elmaradva tőlük a nyolcadik, azaz a lista első felé­ben találhatóak. Elgondolkodtató számsorok... Megyeszékhelyek kistérségeinek rangsora FELVETTEK/JELENTKEZETTEK ARÁNYA % JEGYZET KERCZA IMRE Kell nekünk a gárda? gyakorol a Magyar Gárda, készül a hétvégi szereplés­re, az eskütételre. Addig azonban minden titkos. Az is, hogy hol készülnek, és az is, hogy mivel, de legfő­képpen az, hogy miért. A Magyar Gárdát a Jobbik hozza létre, és Für Lajos, az Antall-kormány volt honvé­delmi minisztere előtt te­szik le a fogadalmukat Az előtt a Für Lajos előtt, aki még miniszter korában kör­körös védelemről beszélt Magyarországon, nemcsak a tábornokok, hanem a ka­tonaviselt férfiak megrökö­nyödésére is. Nem valószí­nű, hogy a Magyar Gárda ennek a gondolkodásmód­nak a részeként születik meg. De ha megszületik, akkor meg kell kérdezni, hogy mire való, mi a célja? A magyar közélet szereplői nagyrészt egységesek ab­ban, hogy egy ilyen szerve­zetre nincs szükség. A pár­tokhoz kötődő gárda nem felel meg az európai nor­máknak. A gárda azonban gyakorol és készül a fellépésre, s köz­ben megszületett egy má­sik javaslat is, nevezetesen Simicskó István (KDNP) öt­lete, hogy hozzanak létre egy Honi Gárdát, amolyan tartalékos honvédsereget. Még azt is hozzátette a ja­vaslatához, hogy megyén­ként úgy ezer fővel lehetne megalakítani katonaviselt honvédekből. A politikusok ennek a javaslatnak a meg­ítélésében sem egységesek, bár többen támogatják. A baj csupán az: ahogy múl­nak az évek, egyre keve­sebb a kiképzett katona. szóval alakulnak a gár­dák. Megint pótcselekvés ez, s nem a lényegről esik szó. Bár a lényeg az, hogy mindenkinek tudni kell: mi­re alapították és mire hasz­nálják, használhatják a gár­dát. Meg azt is, hogy kell-e egyáltalán nekünk? Súlyos csapást mért a nyári aszály a somogyi kukoricára gazdakör Mindössze feleannyi termésre számítanak az észak-somogyi kistérségben, mint egy évvel ezelőtt Az aszály megsemmisítő csapást mért a somogyi kukoricára - kon­gatták meg a vészharangot az ag­rárgazdálkodók.- Kudarcba fulladt minden kí­sérlet, Észak-Somogyban rém gyenge lesz a kukoricahozam - vázolta a kilátásokat Megyeri Gábor, a megyei agrárkamara al- elnöke. Mint mondta, sokan be- fürödtek a tengerivel. A Siójut közelében 30 hektáron gazdál­kodó alelnök is feleannyi ter­méssel kalkulál, mint amennyit egy éve takarított be. - Kataszt­rofális a helyzet, magyarázta Kersák György, a Siófok térségi gazdakör elnöke. Úgy folytatta: körzetükben az elvárható csapa­dékmennyiség talán tizede hul­lott. Olyan medencében terül­nek el a földek, ahol az utóbbi hónapokban igen ritkán itatta eső a szántót. Megsült kukorica, sivatagi kö­rülményekre emlékeztető táblák - ez a kép tárul a látogató elé rengeteg somogyi kis- és nagy- gazdaságban. A termelők nem tudják, hogy miként mérséklik a sokmilliós veszteséget.- Gazdakörünknek 55 tagja van - mondta Kersák György. - Az általuk megművelt 1800 hek­tár közel felén termesztenek ku­koricát, s a tavalyi, hektáron­ként hét tonna körüli termésát­lagot szinte sehol nem érik el. A keserű valóság: a hozam talán épphogy átlépi a három tonnát. Keserű valóság: sok helyen csupán 3-4 tonna lesz a kukoricahozam Vigyázat, csalók! ÁL-ELLENÖRÖK csaltak ki tíz­ezer forintot egy gazdától. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) mun­katársaként mutatkoztak be; a trükkös duó nemrég egy Csongrád megyei terme­lőt vert át. - Hasonló szél­hámossággal máshol is pró­bálkozhatnak - hívta fel a figyelmet az MVH. Az idős férfitól munkadíjként kérték el a tízezer forintot. Csak­hogy az elvégzett vizsgálat fejében soha nem kérhetnek pénzt az MVH munkatársai. Mészáros József, az agrárka­mara titkára szerint a termelők nagy része tajtékzik a dühtől, ha szó esik a friss termésbecs­lésről. Amíg a közvélemény a szárnyaló, tonnánként 52-55 ezer forintos kukoricaárakról hall, addig a termelők azon törik a fe­jüket: miként fizetik vissza a no­vemberben, decemberben lejáró hiteleket?- Heves szívdobogás fogja el az agrárgazdálkodókat, amikor a kora őszi gazdasági számításo­kat végzik - hangsúlyozta Mül- ler János, a mezőgazdasági ter­melők érdekvédelmi szövetségé­nek titkára. Már látszik: sokan szinte a nulláról kezdik a követ­kező idényt. ■ Harsányi M. Székesfehérvár ______________78,6 Kecskemét__________________75,5 Győr 7 8,2 Zalaegerszeg______________ 75,5 De brecen___________________77,9 Szeged___________________ 75,4 Sz ombathely________________77,6 Tatabánya__________________75,3 Bé késcsaba 77,3 Budapest _ 75,1 Eger________________________77,2 Veszprém___________________74,9 Szekszárd 7 7,2 Szolnok 73,4 Pécs________________________77,1 Salgótarján__________________70,9 Nyíregyháza_________________76,7 Kaposvár_____________________70 Mi skolc ______ 75,7 PORRÁS: SOMOT,Y1 hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom