Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 32. szám
2007. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP 7 INTERJÚ gráf József Élelmiszer és víz - aki ezzel rendelkezik a közeljövőben, mindenképp előnyös stratégiai helyzetbe kerülhet nemzetközi szinten is - vallja Gráf József. Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy fejlesztési programot dolgoznak ki mindkét esetre. MIÉRT JOBB A HAZAI TERMÉK? Kampányt épít a hazai termékek fogyasztásának népszerűsítésére az agrártárca. A miniszterelnököt egy hétig teljes hatáskörrel helyettesítő Gráf József tárcavezető lapunknak adott interjújában eh mondta: a magyar élelmiszerek fogyasztása jóval biztonságosabb, mint a sokszor bizonytalan eredetű külföldi termékeké. Szakács Árpád- Hétfőtől egy hétig ön lesz az ország miniszterelnöke, miután a szabadságon lévő Gyurcsány Ferenc kormányfőt helyettesíti. Miből áll majd a munkája? Figyelnie kell például a nemzetközi helyzetre is?- Hogyne! Bekérem majd az elemzéseket nemzetközi ügyekben is. Nem mintha attól tartanék, hogy bárki megtámadná az országot, de mindenre figyelni kell, ez ugyanis a miniszterelnök teljes jogosítványú helyettesítése. Már megnéztem a kormányfő programjait, amelyeknek eleget is teszek. Ezenkívül a soron következő két kormányülést is én vezetem.- Az elmúlt év élelmiszer- botrányai után az az érzése sokaknak, hogy arról kellene listát készíteni, mit szabad enni. Biztos, hogy megfelelő a tárcája alá tartozó élelmiszer-biztonság?- A hazai biztonsággal egyre elégedettebb vagyok. Egy éve tartozik hozzánk ez a terület. Ezalatt sok élelmiszert vontunk ki a forgalomból, vágóhidakat zártunk be, piacokat ellenőriztünk és még sorolhatnám. A magyar fogyasztók is rájöttek arra, hogy a hazai élelmiszer biztonságosabb, mint általában a külföldi. Itthon ugyanis az előírásokat közvetlenebbül tudjuk érvényesíteni.- A magukat olcsónak hirdető, nagy forgalmú üzletláncokban alig találni magyar terméket. De van olyan budapesti kerület is, ahol például a brazil, argentin és dél-afrikai gyümölcsöt sokkal egyszerűbb beszerezni, mint a magyart.- Ezt fokozatosan lehet megváltoztatni. Két évvel ezelőtt, amikor elkezdtem a munkát, az élelmiszerüzletek átlagban 40 százalék magyar árut forgalmaztak. Ez most 70 százalék körül van. A magyar tulajdonú élelmiszerláncoknál ez az arány még magasabb. Kétségtelen, hogy van néhány olyan lánc, amely olcsósággal hívja fel magára a figyelmet. Ezek egyebek mellett arra specializálódtak, hogy a termék szavatossági lejárta előtt szerzik be az árut, amelyen gyorsan túladnak.- Ez jó így?- Amíg betartják a törvényes határidőket, addig igen. A vásárlók részéről ugyanakkor kockázatos beszerzési forma. A nagyon olcsó kereskedelmi láncok rövid lejárattal dolgoznak, ez magában hordozza annak veszélyét, hogy valami kicsúszik a lejárati határidőből. A vásárlókat mindig arra hívom fel, hogy magyar termékeket vegyenek.- És mi van akkor - hogy friss példával éljek -, ha például a környéken csak spanyol dinnye van, pedig lehetne magyar is?- Ez most sok helyen az aszály miatt alakult így. A magyar és a spanyol dinnye érése kissé ösz- szecsúszott a nagy meleg miatt, így sok helyen még nem adták el az importárut, így lehetett jelen mindkettő a piacon.- Milyen érdekérvényesítés van az ön kezében az élelmiszerláncokkal való egyeztetéseken? Netán elég, ha megkéri őket arra, hogy magyar termékeket forgalmazzanak?- Ezek a cégek tudják, hogy az élelmiszer-biztonságot nagyon megkövetelem. Az is egyértelmű, hogy több probléma volt a külföldi árukkal. Egyre keményebb büntetésekkel lépek fel egyre többször. Ez a cégeknek rövid távon sem kifizetődő. A tárgyalás híve vagyok, de amikor úgy látom, hogy ez nem megy, akkor egy pillanatig sem habozok a legkeményebb fellépéssel sem.- Miért nem indítanak kampányt a magyar élelmiszerek mellett?- Pont ezt fogjuk tenni. Első lépésként egy-egy árucsoportot emelünk ki, azt fogjuk népszerűsíteni. Egy üzleüánccal megállapodtunk, hogy csak magyar, ellenőrzött baromfit forgalmaz. Ezt népszerűsíteni fogjuk. Előkészítés alatt van a sertéshús terén is egy hasonló akció.- Mit gondol? Ősszel egy átlagos városlakó mit érez az aszálykárok következményeként?- Egyes területeken előreláthatólag 15-20 százalékos drágulást. A takarmányárak alakulása okozza a legnagyobb gondot, mivel emiatt jelentősen emelkedhet a hús ára. Egy évvel ezelőtt a takarmányárak 28 ezer forint körül mozogtak, ez most 50 ezer fölé kúszott. Ha nagyon elszabadulna az ár, akkor vannak lehetőségek a feldolgozó- üzemek és a termelők költségeinek, vagy például egyes élelmiszerek áfájának csökkentésére. Igaz, utóbbiban vita van közöttem és a pénzügyminiszter között.- Az elmúlt hetekben az unió által korábban felvásárolt kukorica visszatartására szólította fel önt az ellenzék. Eközben tárgyalást kezdeményeztek az EU-val. Jutottak már valamire?- Az EU még nem válaszolt arra a felvetésünkre, hogy a készlet egy részét szabadítsa fel a magyar gazdák számára. Ezek a tárgyalások folynak. Gráf: a magyar fogyasztók is rájöttek arra, hogy a hazai élelmiszer biztonságosabb, mint általában a külföldi A járható módszer, hogy pályázati úton megvesszük a takarmányt. A készletet nem tudom lefoglalni, mivel az az unió tulajdonát képezi. Egy ilyen lépésnek beláthatatlan következményei lennének.- Karsai József képviselőtársa azt követelte a héten, hogy kezdjenek azonnal kukorica- felvásárlásba. Megteszik?- A héten megegyezett a gazdákkal a fagykárok enyhítéséről. Most már aktuális kérdés, hogy miből oldják meg az aszálykárt?- Erre sajnos már van technikánk, 2003-ban is hasonló aszály volt. Most a kukoricánál nagy baj van, a termés fele kiesett. A kárenyhítési alapból ezt rendezni nem tudjuk. Ugyanúgy, mint 2003-ban, hosszú le- Ez részben a héten meg is történt, csak neki erről nem volt tudomása. Ezek olyan üzleü lépések, amelyeknek akkor van értelmük, ha mások nem tudnak róluk. Két héttel ezelőtt széles körben egyeztettünk a vásárlásról, de az egyik napilapban minden információ megjelent. Ezt követően megugrottak az árak, emiatt bukott meg az akció. járatú, alacsony kamatozású hitelt biztosítunk. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy a mező- gazdaságon belül a növénytermesztés is jó évet zárt tavaly, így egy gyenge évjárat átvészelése sokaknak nem okoz problémát.- A földalapú támogatások nemhogy növekedtek volna, inkább még csökkentek is. Ez a tendencia tovább folytatódik?- A csökkenésnek egy oka van: állandóan nő a földterület nagyságrendje: 4,1 millió hektárral indultunk, most 5 milliónál tartunk. A 40 ezres hektáronkénti támogatás miatt egyre több földet vonnak be a termelésbe vagy tesznek rendbe. Eközben a hazai támogatási ösz- szeg nem változik, tehát minél többfelé kell osztani, annál kevesebb lesz. A pénz nem fog csökkenni, mivel már minden művelhető földet bevontak a gazdák. Az EU-s támogatásoknál ugyanakkor 10 százalékos növekedés lesz évente. Az EU-pénzt- mint eddig is - novemberben és decemberben fizetjük ki, a magyar önrészt január 3-tól.- Mit szól az olyan nagybirtokok kialakulásához, mint amilyen Csányi Sándor OTP-bank- vezér kezében összpontosul?- Ha valaki a gazdaság általános működése szempontjából olyan helyzetbe kerül, hogy diktálni tud, akkor az nem használ a piaci viszonyoknak. Fontos kiemelni, hogy az ő cégcsoportja olyan beruházó, amely pénzt tesz az ágazatba. Ugyanakkor Névjegy 1946. október 18-án született a Baranya megyei Mecsekszabolcson. Nős, felesége magánvállalkozó. Két házasságából három gyermeke született. 1968-ban a körmendi Felső fokú Mezőgazdasági Technikum mezőgazdasági gépészeti szakán szerzett diplomát 1970-ben belépett az MSZMP-be. 1989 októberében az MSZP alapítója, 1990-től 1993-ig a szigetvári szervezet elnöke, 1992-től 1994-ig a párt országos választmányának tagja. 1994 óta országgyűlési képviselő. 2005. május l-jétől a Magyar Köztársaság földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere. attól tartok, ha ez a befektetés nagy méretet ér el, akkor a többi piaci szereplő háttérbe szorulhat a versenyben. Ezért szorgalmazom az ilyen jelenségek ellensúlyozására a termelői tulajdonszerzést. Ennek első példája volt a Parmalat megvásárlása az Alföldi Tejszövetkezet részéről. Ez tejfronton 13 százalékos részesedéssel termelői egyensúlyt képez más nagy cégekkel szemben. Most a baromfiágazatban is várható hasonló lépés.- Amíg az unió szinten tartja a mezőgazdaságot, ön itthon azt tervezi, hogy 30 százalékkal növeli a termelést. Miért?- Sokáig nem értették a stratégiámat, te talán most kézzelfoghatóbb. Az élelmiszer háromöt év múlva ugyanolyan stratégiai termék lesz, mint az olaj vagy a víz. Ezért aki megfelelő élelmiszer-termeléssel, készletekkel rendelkezik, az mindenképpen előnyös stratégiai helyzetbe kerülhet a nemzetközi kereskedelemben. Ehhez az elképzeléshez készítettünk fejlesztési programot. A másik stratégiai „termékünk” a víz. Elkészült egy jelentés is, elméletileg mindent tudunk, a Vásárhelyi-terv erre már részben választ keres. Azt is meg kell nézni, hogy a víztározókat hogyan lehet öntözésre is használni. Ezen gőzerővel dolgozik egy munkacsoport.- Egyszerre képviseli a kormány és a gazdák érdekeit. Hogyan tudja feloldani magában ezt a kettősséget?- A kormánynál a gazdákat, a gazdáknál a kormányt képviselem. Ezt van, aki nem tudja feloldani magában. Nekem egy nagy előnyöm van, hogy közöttük élek 35 éve, ismerem a nyelvüket, a gondolkodásmódjukat, a problémáikat Nem csapjuk be egymást, eleve tisztességesen ülünk le tárgyalni. Azt gondolom, hogy tisztelnek, becsülnek, mint ahogy én is őket. Ha ők azt kérik, hogy kilencszáz kilométerről jöjjek haza, és hagyjam ott a családomat, mert velem akarnak beszélni, akkor haza kell jönnöm. Itt igazi értéke van az emberi gesztusoknak. K Az (Áruházláncok tudják, hogy’ az élelmiszer-biztonságot nagyon megkövetelem. Egyre keményebb büntetésekkel mfnépek fel egyre többször. Ez a cégeknek rövid távon sem kifizetődő.
