Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-11 / 187. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT H mihályfalvi LÁSZLÓ „Szörnyű magyarság” A MAGYAR SZÍNTÁRSULATOK szervezésével és Kisfaludy Károly műveivel a XIX. század elején végre elérke­zett az ideje a magyar nyel­vű színházi előadásoknak. Ez idáig ugyanis német nyelvű darabokat - főleg rémdrámákat - játszottak a német színházakban; egyre jobban nőtt azonban az igény a magyar drámák és a magyar színházak iránt. KISFALUDY ELSŐSORBAN VÍg- játékairól (A kérők, Csaló­dások) ismert; ezért neve­zik őt a magyar vígjáték atyjának. De írt ő magyar- kodó drámákat is (Ilka, Stibor vajda, Iréné), ame­lyekkel „az is szándékom volt, hogy a közönséget az effajta szórakozáshoz hoz­záhangoljam” - vallja ő ma­ga. Ilyen drámája még A tatárok Magyarországban; amelyet Éder György szé­kesfehérvári színtársulata 1819-ben a pesti német színházban vitt nagy siker­rel színpadra. TÖRTÉNT PEDIG, HOGY - táb­lás ház előtt - éppen ezt a drámát játszották, amikor is a legérdekesebb jelenetben egy hölgy ölében a pudli ugatni kezdett. Rögtön fel is állt a nézők között egy - tal­pig magyarba öltözött, ereje teljében lévő - jurátus, kac- kiás bajuszát megpödörve körülnézett; és mennydörgő hangon felkiáltott: - Ki be­szél itt németül? hogy senki sem nehezmé­nyezte „megszólalását” - hi­szen az előadás frenetikus si­keréhez az ő „kiállása” is nagyban hozzájárult -, jellem­zi az akkori közhangulatok Kisfaludy aztán hét évvel későbbi - a drámával azo­nos című - epigrammájá­ban saját maga adja tömör és frappáns bírálatát e korai művének: „Sok haza- puffogatás, ok semmi, de szörnyű magyarság, / Bundás indulatok; oh be tatári müv ez!” Violinkulcs és csavarkulcsok hegedűművész Tallián András saját maga szerelte autóján utazik Istent dicsérték énekkel, zenével a barcsi táborban a gyermekek- De az igazi nagy megmérettetés csak ezután kö­vetkezik...- Először az ausztriai Pört- schachban mutatkozunk be a Brahms-versenyen, majd szep­temberben a világ legnagyobb nemzetközi kamarazenei ve­télkedőjén lépünk színpadra. Az ARD-versenyen minden ze­nész csak egy alkalommal vehet részt élete során.- Nem lett volna biztosabb a si­ker tíz év múlva?- A 6-8 órányi közös próbák plusz a két-három órás gyakor­lás elég indok. Ki tudja, később lesz-e alkalmunk ilyen intenzív munkára?- Mihez kezd egy friss diplo­Napi hat-nyolc órát hege­dül, és a világ legnagyobb kamarazenei versenyére készül triójával. Már ha épp nem olajos a keze... Meiszterics Eszter- Németországba készülnek a napokban a Trió Duecento Corde együttessel. Honnan jött a külföldi mesterképzés ötlete?-Ez a kéthetes, nemzetközileg elismert kurzus páratlan lehető­ség a számunkra, hogy még töb­bet tanuljunk a saját hangsze­res játékunkról és a kamaraze­néről is. A trió tagjai Szabó Fe­renc zongorista és Nagy Ibolya csellista, idén végeznek az Aka­démián. Gondoltuk, teszünk egy próbát, hátha bejutunk a mester- képzésre, és alkalmasnak talál­tak mindhármunkat. Osztrák, német és magyar professzorok foglalkoznak majd velünk, vár­hatóan koncertezünk is. Tallián András, a kaposvári hegedűművész 1984-ben született Kapos\á­ron. 1990-98-ban végezte tanulmá­nyait a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. 1990-2002. A Liszt Ferenc Ze­neiskola növendéke. később valóban külföldön pró­bálnék szerencsét a trióval.- Szólókarriert tervez?- Azok a hegedűsök, akik szó­lókarriert futnak be, vagy cso­dagyerekek vagy pedig kiváló a menedzserük. Én a kamaraze­nét jobban szeretem, pedig iszo­1998-2002. A Táncsics Mihály Gimnázium matematika tago­zatos tanulója. 2002-2007. A Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem hallgatója 2007-ben végzett hegedűmű­vészként és művésztanárként. gondolkodtam még ezen. Azt mondják, kétfajta zenész van: aki ösztönből játszik, mint pél­dául a romák és aki elméletből. Az utóbbi mindent pontosan ki­számol: a vonóhosszt, a hang­súlyokat és a nyomás mértékét is. Én abban hiszek, hogy a ket­tőt ötvözni kell.- A németországi utazásra sa­ját maga építette járgánnyal indul el. Hogy fér össze a he­gedű és a csavarhúzó?- Egyre jobban! Valójában az öcsém a nagy szerelő a csa­ládunkban, de bevallom: egyre jobban érdekel ez a része az autózásnak. Az egyik barátom segítségével pofoztuk ki az autót, féltengelyt és kuplung­tárcsát cseréltünk nem kis munkával a háromezer kilo­méteres útra.- De az új kuplung nem vélet­lenül kellett...- ...tényleg nem! A legutóbbi gyorsulási versenyen hajtottam szét az előzőt... más hegedűművész ma Ma­gyarországon?- Külföldre utazik... A viccet félretéve, nem könnyű jól fizető állást találni itthon. Jelenleg a kaposvári és a szolnoki szimfo­nikus zenekarokban játszom és szervezem a koncerteket, de ez csak alkalmi munkát jelent. Úgy tervezem, hogy szeptembertől a pilisszentláSzlói Kékvölgy Wal- dorf iskolában tanítok, aztán Van úgy, hogy ki­számolom a vo­nóhosszt és a nyomás mérté­két, de az ösztö­neimre is hall­gatok. csenek túlkomponál­va, egyszerűek és szépek. Zeneel- méletileg is minden szerzeménye mestermű. Schönberg késő romantikus darabjait és Csajkovszkijt is kedvelem.- ügy tudom, nem mindennapi vonót használ a német mester­hegedűjéhez. Miért?- A vonóm karbonból készült, mint a Forma- 1-es autók. Azért szeretem, mert könnyű, de na­gyon erős, tökéletes súlyel­osztást lehet vele produkál­ni, míg a fából ké­szült jóval drágább és nehezebb. nyú felelősség három-négy vagy hat emberre egyszerre figyelni.- Sokat lehet olvasni a mate­matika és a zene összefüggé­seiről. Akik ismerik, tudják, hogy jó matematikus. Ezek sze­rint van ebben valami?- Talán a logika az, amely mindkét tudományban fontos,- Mely zeneszerzők és hegedű- művészek hatottak a legin­kább önre?- Számomra Yehudi Menuhin és Dávid Ojsztrah a példaképek. Nemcsak azért, ahogy hegedül­ni tudtak, hanem emberileg is sokat tanulhatunk tőlük. A zeneszerzők közül pedig Mozart a mindenem, „Mindnyájan együtt dicsérjük Istenünket, örvendezzünk, mert ő a mi Atyánk és mi Isten gyermekei” - énekelték kicsik- nagyok a barcsi plébánia udva- • rán. A Mustármag tábor részt­vevői Noé történetét nemcsak dúdolták, hanem gitárral, dob­bal, illetve csörgő hangszerek­kel kísérték is.- A daltanulás nagyon nép­szerű a gyerekek körében; mozgósító, érzelemkifejező hatása van, közösségbe hívja és ott is tartja a fiatalokat - mondta Katona Istvánná hitok­tató, a tábor főszervezője. - A városban tavaly megalakítot­tuk a katolikus ifjúsági egye­sületet Logosz néven, és ezen belül működik a Mustármag zenekarunk. Zenés ifjúsági misét is tartottunk már, továb­bá iskolában és jótékonysági koncerten is felléptünk. A most először szervezett napkö­zis táborba harminc általános iskolás jött el. A gyerekek bib­liaismeretben is gyarapodtak; az irgalmas szamaritánus tör­ténetét és a mustármagról szó­ló példázatot is feldolgozták, szemléletesen bemutatva a mag parányi voltát, melyből az ígéret szerint fa lesz. Szó volt Jézus megkísértéséről, s be­széltünk arról, hogy mennyire figyelünk azokra a jelekre, melyekből következtethetünk Isten létére. Közös fürdés, sportvetélke­dő, kerékpártúra is szerepelt a programok között. Egyik nap a vízözönt nézték meg rajzfil­men, a kézműves-foglalkozá­sok pedig rendszeres elfoglalt­ságot jelentettek. A gyerekek munkáit a záró összejövetelen kiállítják, és erre meghívják a szülőket is. Isten családjában Úgy látom, az Úr Szentlelke eze­ken az alkalmakon is munkál­kodott - mondta Sass Rudolf esperesplébános. - A legna­gyobb öröm, hogy ez a kis kö­zösség egybeforrt egy nagyobb családdá, Isten családjává. A táborozok között remélem, lesz­nek újabb ministránsok, szent­leckét felolvasók, akik a templo­mi szolgálatban segítenek Azt szeretném, ha mind többen be­kapcsolódnának az egyházköz­ség életébe. m Gamos A. Kern lett keserű a szánk íze az egykor volt sorházban étlapozó A Turulban újragondolták a magyar konyhát, de szerencsére megtartották a régi erényeket is Megyei gasztronómiai kör­sétára invitáljuk olvasóin­kat: sorozatunkban megpró­báljuk a vendég szemszögé­ből bemutatni a somogyi ét­termeket. Özv. Zimbabwei Kálmánné Régen Jager sorháznak hívták, és akkor a házi főzésű nedűje, vala­mint az ehhez tartozó hangulat miatt szerették. A Turul vendéglő­nek ma pont az az előnye, ami a hátránya. Az, hogy nem a belvá­rosban van. Pont ezért választot­tuk, meg azért is, mert jót és ke­vésbé jót ugyanannyit hallottunk már róla. Igaz, az ételre senki nem panaszkodott, de a kiszolgálásra már igen. Szóval, azt mindenesetre nem lehet mondani, hogy rögtön az aj­tóban zaklattak bennünket. Né­mi tétovázás után magunkban ültünk le. A hét kellős közepén, kora este nem volt nehéz dol­gunk az asztal kiválasztásánál. Rajtunk kívül három társaságot szolgált ki a pincér, az egyikhez éppen kérés nélkül cipelte az ete­tőszéket a legkisebb vacsoraven­dégnek. Mindenesetre beletellett negyedórába, amire hozzánk odatalált valaki, igaz, amikor már odatalált, megnyugodtunk: igen nagy gonddal összeállított étla­pot adott a kezünkbe. Másrészt kellemesen volt a segítségünkre és mindig éppen akkor tűnt fel, amikor szükségünk volt rá. Amit pedig szintén megemlítünk, mert cseppet sem általános, hogy a hölgy jól ismerte az étla­pot. Próbáltunk, mégsem tud­tunk tőle olyat kérdezni, amire felhúzta volna a szemöldökét, vagy tanácsért rohant volna a konyhára. A jó pincér éppen olyan érték, mint a jó konyha. A kettő együtt pedig maga a tö­kély. A Turul ezen az estén ezt a formáját hozta. A tyúkhúsleves sárga volt, gyöngyözött, nem volt édes a sárgarépától, és volt benne hús is jócskán. Szóval pont olyan, ahogy az az ember képzeli el, aki már evett életében kitűnő húslevest. A grillezett kecskesajt salátaágyon szintén hibátlan volt, egy hibája is bocsánatos: fe­le éppen elég lett volna előétel­nek. Nagy szünetet és levegőt kellett venni ezután a hallako­ma előtt. Aztán a főételről is ki­derült, kétemberes. Mindkettő­ről. A csülök pékné módra kreá­ciót specialitásként tették elénk: Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): 0 Pici személyesség hiányzott KÖRNYEZET (1-10 pont): ££ Elegáns, csak a kerthelyiség... ÉTEL (1-20 pont): . _ Sok a jóból JLo gazdagon körítettek egy tökéle­tesre sütött főtt csülköt. A haltál­hoz pedig háromféle halat is do­bott a séf a grillre. Kívül ropogós, belül szaftos lett, ráadásul úgy fűszerezte, hogy egyik hal sem veszítette el a jellegzetességét. Igazi nyári ízek kerültek a tá­nyérra, rozmaringgal, petrezse­lyemmel és kevés fokhagymá­val. Itt kell megemlíteni, hogy ebben az étteremben nemcsak a „ragadozók” érezhetik jól ma­gukat. A kiváló kacsa- és csülök­ajánlatok mellett húsmentes fo­gásból sem csak rántott sajtot és gombát, hanem izgalmas kreá­ciókat találtunk. A desszerteket is leleményességgel válogatták össze, de úgy tűnt, hiába. A töb­bi asztalnál is nehezen birkóz­tak az adagokkal, így még ahol rendeltek is, visszamondták az édességet... Szóval régi erények a már nem is annyira új helyen. S hogy ne csak dicsérjünk, annyi azért idekívánkozik, hogy az igényes kisvendéglős érzést azért a teraszon még lehetne erősíteni. Az étteremmel ellen­tétben ugyanis a kerthelyiség­ben nincs semmi, ami meghitté tenné az étkezést. Persze nem erre fogunk emlékezni, ha a Tú- rulra gondolunk, hanem arra, hogy tényleg van egy olyan étte­rem a városban, ami nemcsak egy konyha, hanem valódi gaszt­ronómiai vállalkozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom