Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-09 / 185. szám

11 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK SOMOGYORSZÁG KINCSEI múltidéző Szent László király adománylevele Selyc néven már megemlékezett a Zselicről, „ahol 30 kanászház van az erdőségben”. Az 1700-as években pedig már irtották az erdőt BETYÁRTANYÁBÓL TURISTAPARADICSOM Az év minden szakában más arcát mutatja a zselici erdő. Mást mond a szakértőnek és a laikusnak, de mindenkit elvarázsol szépségével, vadállományával a belőle áradó békével Egy régi példabeszéd sze­rint valamikor nem az er­dő volt Somogybán, hanem Somogy volt az erdőben. F. Szarka Ágnes A Zselic név a kutatók szerint vagy a szláv makkot jelentő zse- lod szóból ered, ami utalhat a hatalmas mennyiségű makkter­mésre, vagy a szerb kies, ékes, kellemes jelentésű zselica kifeje­zésből. A honfoglalástól kezdve je­lentős gazdasági tevékenység folyt itt: halászat, vadászat, állat­tartás. A középkorban valóságos kanászkirályságot alakítottak ki. Lakói híresek voltak barbár hajvi­seletükről, hangos, rikkantások- kal tűzdelt vigasságaikról, táncos, énekes falusi ünnepeikről. Előbb a török hordák, majd a Rákóczi szabadságharc idején a rác csa­patok pusztították el a mezőgaz­dasági kultúrát, állatállományt A 18. században kezdődött az erdők irtásával az ekés földművelés. Ek­kor az erdősültség még elérte a 80 százalékot. A szabadságharc leverése után az üldözöttek búvó­helye lett a zselici rengeteg. Nagy­részt levitézlett honvédekből ve­rődtek össze a somogyi betyárok. Törzshelyeik a csárdák voltak, és a nép szerette őket. 1863-ban több mint hatvan csárdát tettek a föld színével egyenlővé a pandúrok, 29 betyárt és 25 orgazdát ítéltek halálra. A fahasználatnak ezek­ben az időkben nem volt jelentő­sége, az erdőkben főként legelte­tést folytattak. A patriarchális ke­zelést az 1850-es években bérleti kezelés váltotta fel. Ekkor kezd­ték kitermelni az erdőket. A vágá­sokat makkültetéssel és sarjakkal újították fel. Az első vüágháború után kez­dődött a gőzüzemű erdei vasút építése. A 2. világháború és az ál­lamosítás után nyűt mód az egy­séges és szakszerű erdőgazdál­kodás bevezetésére, a termőhelyi adottságok kihasználására. A zselici erdőket bükk, tölgy, gyer­tyán, hárs, fenyő és cser alkotja.- Somogy területének több mint a negyede erdő. Ezzel az or­szág ötödik legerdősültebb me­gyéje. Távlati cél, hogy elérjük az egyharmadot. Különös színfoltja a megyének a Kaposvártól délre fekvő dombokon elterülő Zselic- ség - mondta Ná­das József, az Állami Erdé­Szikrázó téli napsütésben mutatja meg igazi arcát nádas József szerint az abszo­lút béke és nyugalom akkor ta­pasztalható, ha valakinek megadatik, hogy 20-25 centis hóban, szikrázó napsütésben, lovas szánon járhatja be a Zse­lic egyébként járhatatlan, úttá- lan vidékét.- ILYENKOR FELTÁRJA magát az erdő, sokkal többet lehet látni, mint az év bármely más sza­kában - mondta. - Nekem szerencsére megadatott. Egész nap szikrázott a nap, a lovak jól bírták, és nagy élmény volt a kinti uzsonna is. Valahogy másmilyen íze volt a sült szalonnának, húsnak, mint általában. A szak­embernek is sok mindent elmond a téli erdő. A Zselic mediterrán klímájával, ritka növényeivel igazi kuriózum szeti Szolgálat kaposvári igazga­tója. - A valamikor egybefüggő erdőséget az 1900-as évek elejére csaknem kürtották. A dombhá­tak 200-300 méterre emelked­nek a tengerszint fölé. A Mecsek középhegység éghajlatához ha­sonló klíma miatt szép ezüsthár­sas bükkösöket találunk errefelé sok, a mediterrán hatást kedvelő ritka növénnyel. Itt él a világ leg­kiválóbb genetikai adottságú gímszarvas-populációja. Néprajzi egység A ZSELICSÉG PÁSZTORAINAK hangszere a duda, a furulya és a citera, míg híres ka- násztáncuk kelléke a pász­torbot volt. Épületeik fából készültek, a tetőt zsúppal fedték. A pitar-tornác oszlo­pait ácsfaragások díszítet­ték. Ruházatuk a vászonga­tya, fehér hímzéses ing, zsi- nórozott mellény, pörge ka­lap és kemény szárú csizma. czanka VALÉRIA, a bányai Pano­ráma Egyesület elnöke: - Ne­kem a Zselic a szerelmem, itt érzem magam igazán otthon. Minél jobban elmélyed valaki ebben a tájegységben, annál jobban félti, annál többet dolgo­zik érte. Nagyon sok külön­legesség látható itt: az egyedül­álló ezüsthársas génrezervá­tum, hazánk legnagyobb méhle- gelője és a medvehegyma is. spiegl József, a Zselica Szövet­ség elnöke: - A Zselic az érin­tetlen természet csodája az er­dőrengetegeivel, a tocsogóival, a meredek lejtőivel, a horhosai­val, a vadállományával, a szinte tapintható békével. Ebben a ro­hanó világban szükség van az ilyen szigetekre, megállóhelyek­re. Minden törekvésünk, hogy ezt a csodát megőrizzük az utó­kor számára. forintos László, a Szent Bene­dek VL elnöke: - A tájegység legnagyobb értéke az érintetlen­sége, attól függetlenül, hogy a turizmus fejlesztése érdekében utakat kellett építeni. A Zselic olyan egység, amilyen nagyon kevés helyen fedezhető fel. Az anyatejjel kell magunkba szívni a védelmét. Már gyermekkor­ban meg kell tanulni, hogy mit szabad az erdőben és mit nem. Jól megfizették a hóhért Somogy vármegyében Összefognak a civilek a túrázókért turizmus Valamilyen szállás szinte minden zselici településen található A betyárok közül jobban járt az, akit üldözés közben lelőttek, mint akit elkaptak a zsandárok. Válogatott kínzásokat eszeltek ugyanis ki. Alkalmazták az ököl­csavart, a spanyol csizmát és szamarat, a spékelt nyulat vagy a gonosz lizit. A szűzlány öle és a vízpróba is gyakori vallatási módszer volt. Alkalmazásukkor recsegett a csont, szakadt a bőr, folyt a vér. A kivégzés igazi népi látványosság volt, a hóhért jól megfizették. Egy sima lefejezé­sért, akasztásért, eleven elégeté­sért, kerékbe törésért 9-9 forin­tot kapott. Ha vidékre ment, még koszt és bor is járt neki. Vi­szonyításként: egy állami tisztvi­selő havi fizetése 70 forint volt. Betyársors. Mészáros Pál, a híres Pali betyár sírja a visnyeszéplaki erdőben Somogy megyében több száz kilométernyi jelzéssel ellátott, térképen szereplő turistaút ta­lálható. Ezek karbantartását, fenntartását, a jelzések festé­sét, felújítását a civil szerveze­tek, természetjáró egyesületek tagjai végzik.- Ehhez a munkához időn­ként némi anyagi segítséget is tudunk nyújtani - mondta Frank Dezső, a megyei önkor­mányzat turisztikai irodájának vezetője. - De az effektív mun­kavégzés, a jelzések festése a civilekre hárul. Az irodavezető szerint min­den zselici településen találha­tó valamilyen szálláshely.- Szennában tíz család fog­Szabadkai Tibor kadarkúti magánarborétuma kedvelt célállomás lalkozik a falusi turizmussal. Miszlang Jánosné 1990 óta biz­tosít szállást az arrajáró kirán­dulóknak.- Nemcsak magunkat, ha­nem a többieket és a települést is hirdetjük - mondta Misz­lang Jánosné. A vendégek egy része kész útitervvel érkezik, ám akad, akinek mi javaslunk programot. Nemcsak a Zselic szépségeit ajánljuk figyelmük­be, hanem a megye egyéb lát­nivalóit is. így a Rippl-Rónai Múzeumot vagy a somogyvári Krisna-völgyet és a kadarkúti arborétumot. Természetesen a bőszénfai szarvasfarm sem maradhat ki a javasolt úti célok közül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom