Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-05 / 155. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK —Mm g wm MEGYEI KÖRKÉP Nyári vakáció a dühöngőben kulcsos gyerekek Pénz nélkül még az egész évben várt szünidő is unalmas Hiába a rengeteg prog­ram, tábor, sok gyerek a nyári szünet nagy részét az utcán, parkokban, is­kolai-lakótelepi dühön- gó'kben tölti. A kulcsos gyerekek számára lassab­ban, céltalanabbul telik a vakáció. Vas András Lassan három hete már, hogy felkerült az iskolai táblákra min­den diák kedvenc betűje, a nagy V, jelezve, hogy vége a közel tíz hónapos vesszőfutásnak, s né­hány hét nyugalom vár a gyerek­seregre. Az első napok szoktató, bágyadt semmittevése után is­mét megteltek a játszóterek, sportpályák, iskolai udvarok: akiknek nincs lehetőségük a ba­latoni nyaralásra, s még egy rö­vidke táborozást sem engedhet meg számukra a családi kassza, kénytelen-kelletlen más jellegű időtöltést keresnek maguknak. Gyerekcsapatok róják a sétáló­utcát, bambán bámészkodó if­joncok üldögélnek a pláza padja­in, sütkéreznek a Kossuth téri szökőkút tövében, rugdossák unottan a kavicsot a Berzsenyi parkban, rutinos kártyásokat megszégyenítően verik a blattot a lakótelepi betonasztalokra kö­nyökölve. A többség azonban szeren­csére a valódi sportokra eskü­szik. Néhány, a nagyközönség számára könnyebben megköze­líthető iskola udvarán reggeltől estig pattog a labda, s jól elfér­nek egymás mellett a kosara­sok és a focisták. A Berzsenyi betonplaccán egyszerre több palánknál zajlanak a csaták, a szabályok egyszerűek, a győz­tes pályán maradhat, s mindig új kihívóval kell megküzdenie. Hasonlóképpen kedvelt hely a városligeti dühöngő is, ahol két kosárlabdapálya mellett egy palánkos-kiskapus fociaréná­ban feszülnek egymásnak a csapatok.- Figyeljél már, te csíra! - do- rongolja le elbambuló társát a többieknél fél fejjel magasabb vezér. - Nem látod, hogy min­dig balra indul? A további szakmázás elma­rad, a szólított mukkanni sem mer, s megpróbálja követni a rá osztott embert. A másik pályán A legolcsóbb strand. Magyar Gábor (balról), Seres Tamás és Lengyel Krisztián mindennap legalább egyszer megmártózik a városligeti tóban három kisebb gyerkőc néz át sóvárogva a nagyokhoz, szíve­sen beszállnának, de a dühön­gő hierarchiája alapján erre még egy-két évet várniuk kell. Addig is egyénileg próbálják csiszolni tudásukat - dolgukat nehezíü, hogy mindössze egy gumilabdával bírnak, ami nem éppen a legideálisabb játékszer.- így sem rossz, bár messzi­ről nem sok esélyünk van - ma­gyarázza Lengyel Krisztián. - Túl könnyű a laszti, viszi a szél, nehéz eldobni a gyűrűig. Nem véletlen, hogy idővel rá­unnak a sokszor hasztalan pró­bálkozásra, s fürdeni indulnak. A városi strand vagy a Deseda szóba sem kerül, a városligeti tó felé veszik az irányt.- Mindennap úszunk egyet - veszi át a szót Magyar Gábor, aki Kaposmérőből jár be a me­gyeszékhelyre a barátaihoz. - Nem tűnik koszosnak, leg­alábbis eddig még nem bete­gedtünk meg tőle. A vizet nézve tamáskodunk, talán nem véletlen, hogy rajtuk kívül senki sem mártózik, ám a srácokat láthatóan mit sem za­varja. Némi nekifutás után egy­más után ugranak a vízbe: ki talpassal, ki bombával, ki „seg­gessel” nyit. Természetesen ru­hástól, mi több, cipőstől vetik magukat a tóba.- Lehetne melegebb is - prüszköli Lengyel Krisztián is­mét a felszínre kerülve. - Át­úszunk? - fordul társaihoz, s már indulna is.- Most ne, inkább csak lubic­koljunk - él az ellenvetés jogá­val Seres Tamás, aki amúgy Lengyeltótiban lakik, s a szün­időre látogatta meg a barátait. Nem lehet túl meleg a víz, hi­szen a trió csakhamar kika­paszkodik a partra, indulnak vissza kosarazni. Csak úgy, cse­pegő pólóban-gatyában, tocsogó cipőben. Fázósan dideregnek, a játék sem az igazi, a gumilab­da inkább a megélénkülő szél­nek fogad szót, mintsem a do­bónak.- Holnap már lesz igazi ko­sárlabdánk - állítja üdvözült arccal Lengyel Krisztián. - Lát­tam, hogy már 499 forintért is árulnak. Hárman annyit talán össze tudunk dobni... Játékgépek: mulat a komputerizált nemzedék A KOMPUTERIZÁLT VILÁGBAN sok gyerek számára elképzel­hetetlen a monitorok nélküli kikapcsolódás. IMÁDOM A JÁTÉKGÉPEKET - mondja Zoltán, s kiszáll a ver­senyautó-szimulátor üléséből - Otthon van Playstation, ám ez más. Ha tudok pénzt sze­rezni, órákig képes vagyok ját­szani. Ez majdnem olyan, mintha tényleg vezetnék. ARRÓL PERSZE BESZÉDESEN hallgat, honnan teremti elő az újabb és újabb menetek­hez szükséges pénzmagot. A körülötte álló, és az ifjú pi­lótát folyamatosan tanácsok­kal bombázó társai inkább a csocsóra esküsznek: egyszer­re négyen is játszhatnak, rá­adásul egy-egy menet tovább is tart, azaz sokkal pértztár- cakímélőbb elfoglaltság. Sok gyerek számára a labda már nem jelent vonzerőt, csak a játékgépek IBBÜHI MEISZTERICS Utoljára Tengődről TÖBB ALKALOMMAL foglal­koztunk lapunkban a tengődi temető ügyével. Hol cikket jelentettünk meg az esetről, hol pedig az olvasók véleményét tet­tük közzé rovatunkban. Ezúttal egy Tengődön élő asszony osztotta meg állás­pontját a témával kapcso­latban. Véleménye szerint: „Krutek József június 20- án írt cikkében az igazat írta. Serbán Valentin plé­bános szerint Tengődön kell élni ahhoz, hogy a kí­vülállók is megértsék, mi folyik itt. Az RTL műsorá­ban, aki a dédapja sírját kereste, talán 80 éve lehe­tett ott temetkezés, sírok már nem voltak, csak bok­rok meg szeméthalmok. A dédanya sírjára temették azt az alföldit, akiről már írt az újság. Azt sem gon­dozta senki, a fakeresztje is elkorhadt már. Ezt egy 92 éves nénitől hallottam, aki még most is emlékszik a régi dolgokra. azt mondják, van sok éhe­ző gyerek, és akkor egy ál­hírre már itt volt a Somogy TV, a Kapós TV, az RTL és a Duna TV is. Kérdem én, erre van pénz? A Duna TV ittlétekor a feljelentőt tojás­sal is megdobálták a teme­tőben. A községház előtt is kapott fehéret-feketét. én egy munkában megfá­radt 75 éves asszony va­gyok, soha rendőrségen, sem bíróságon nem vol­tam. A polgármester sem rokonom, csak látom, mi­lyen sokat dolgozik a fa­lunkért.” (SZERKESZTŐSÉGÜNK ezzel az ügyet lezártnak tekinti.) [TELEFONÁLJON! Közérdekű kérdéseiket hét­főtől péntekig 12-14 óra kö­zött a 82/528-156-os telefon­számon feltehetik! __________I Em lékkiállítás Marcali várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából Bernáth Aurél-emlékkiállítás nyílt a nevét viselő galériában. Marcali híres szülöttjének tárlatát Sütő László polgármester indította el. s a festőmű­vesz alkotásait Horváth János Milán művészettörténész ajánlotta az ér­deklődőknek. A kiállítás augusztus 17-éig látogatható j POLITIKA Bkroy-nak: „Ki az, aki j ezt a pufajkás, stb.... Gyurcsány és I a hitvány bandája is így jár.” Tes- 1 sék mondani: ki vagy kik válasz- I tották meg anno őt miniszterel- | nőknek? Nem egyedül Gy. F. és a I „hitvány bandája”. Ebbe ön is be- I letartozott, csak ahogy múlik az 1 idő, úgy felejt. Bandatag I KERÉKPÁROSOK. A bringásoknak j nem kellene mindig reklamálniuk I a biztonságukért! Mert ahol kerék- | párút van, azt sem veszik igénybe, 1 inkább az autók közt téblábolnak. | Nem féltve az életüket. Kerékpá- i rosoknak is be kellene vezetni egy | alapfokú kreszvizsgát, hogy legyen | fogalmuk a közlekedésről! BLICCELŐK. Javaslom a Volán Rt.- nek: nyáron alkalmazzanak jó kiál­lású, szekrényhátú munkanélküli­eket egy kis átképzéssel, és az eredményt azon nyomban látni fogják (mindenki jól fog járni, de a legjobban a Volán), garantálom! Ja, és az évi egy busz ára is meg­térül, amit a bliccelők „vesznek” el a Volántól. Vekker KISBÁRAPÁTI. Borovszky István médiasztárt régóta ismerem. Ő otthon is mindig fekszik, csak most nem a hűvös szobában, ha­nem az árokparton pihent, akadá­lyozva a munkát. Feküdjön ki in­kább Budapesten egy metró elé, az hatásosabb lenne. Hajrá Kis­bér! Egy elszármazott. * Borovszky István egy „gyüttment”. Még sze­rencse, hogy a polgármester asz- szony olyan jóságos és megoldást kereső. Borovszky, nyugodj meg! smimssmimsMSfsassíxmMít>mtw BB ÉVI. Ilyen elmeállapotban mi­ért vezethet autót? Hol az illeté­kes, hogy bevonja a jogsiját? Vala­ki anyukája SZÜLÖK, Az újságot böngészve szomorúan tapasztalom, hogy meg sem említik a hétvége leg­színvonalasabb eseményét, amely Szulokban volt, és amelyet a falu­ban élő fiatalok szerveztek. Na­gyon nagy dicséret illeti őket. Éle­tet hoznak egy faluba, ahova érde­mes elmenni. Gratulálok nekik, csak így tovább! SOROZAT. Rejtő-sorozat. Szerkesz­tőkém! Ez a folytatásos regény iga­zán kell a somogyi olvasóinak? Nincs ennél sokkal fontosabb kö­zölnivaló? Például azokat az sms- eket, amit nagy szorgalommal íro­gatok, és nem jelennek meg. Pe­dig azok is vannak olyan fontosak, mint a közölt regény. Vekker (Olva­sóink régi kérése, hogy közöljünk folytatásos regényt. Egy népszerű szerző érdekes munkájával pró­bálkoztunk. Minden Sms-t igyek­szünk közölni, de az utóbbi napok­ban néhányat „elejtett" a számító­gép. Bocs. - A szerk.) EGÉSZSÉGÜGY. A benzin ára emelkedik, a beteg útiköltség­térítés csökken. A betegeknek amúgy is elég a baja, hát még ez is! Köszönjük Ágika! Ez is reform? Mert ez így túl egyszerű, Üdvözlet­tel egy aggódó beteg: János GYÁSZHÁZ. Kalmár és a többiek házában vegyen az önkormányzat lakást, és adja ki a cigányoknak. _______________________________________ __ t 20 /068-9444 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom