Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-06 / 156. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 6., PÉNTEK 13 SOMOGYORSZÁG KINCSEI skanzen A szennai falumúzeum megismerteti a látogatót Belső-Somogy és a Dráva mente népi építészetével, lakberendezésével. Az Európa Nostra-díjas gyűjteményt 1978-ban nyitották meg A NÉPI ÉPÍTÉSZET SOMOGYI SZÉPE hhi A szennai skanzenben a lakóépületeken kívül pincéket, présházat, gépszínt is láthatnak az érdeklődők. A múzeum területén található a festett kazettás mennyezetű református templom Az országban egyedülálló módon egy élő falu közepén építették föl a Szennai Sza­badtéri Néprajzi Gyűjte­ményt. A skanzen az or­szágban elsőként kapta meg az Európa Nostra-díjat. Márkus Kata Azt hinné az ember, hogy az el­múlt napok rekkenő hőségében aki csak tehette, vízparton kere­sett enyhülést. Ám úgy tűnik, hogy a szennai skanzen árnyas fái alatt hasonlóan kellemes időtöltésre adódott lehetőség. Ottjárttunkkor épp egy gyerek- csoport költötte a hűvösben uzsonnáját. Akik pedig már jól­laktak, vagy a szépen nyírt fü- vön lustán sétálgató macskát igyekeztek bekeríteni, vagy a csökölyi portával ismerkedtek, a frissebbeknél pedig előkerült a foci. A falumúzeum látogatottsága folyamatosan emelkedik - me­séli a habán edények és a művé­szi fa- és csontfaragványok közt Imrő Judit, a falumúzeum veze­tője -, most 17 ezer körüli az éves látogatószám. Az ezredfor­duló körüli időszakban intenzív osztrák és német látogatottság volt jellemző, most pedig in­kább emelkedő francia érdeklő­dés figyelhető meg. Egyébként Európa valamennyi országából, sőt a tengerentúlról is érkeznek látogatók a skanzenbe. TALÁN A LEGNAGYOBB ÖRÖM számomra, hogy sikerült elér­nünk: ma már nem csak azért jönnek hozzánk az iskolai cso­portok, hogy 40 perc alatt vé­gignézzék a múzeumot és a templomot - mondta Imrő Ju­dit. - Szeretnek itt lenni a gye­rekek és egy-egy egész napos programot eltölteni. A gyerek- programok fontosak számunk­ra, mert ezzel neveljük a láto­Nem csoda, hisz a múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke, a festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban épült re­formátus templom is. A takaros portákat pedig, bár csaknem 30 éve kerültek Szennába, látható­an igyekeztek az elmúlt évek­ben felújítgatni, már amennyire az anyagiak engedték. - Ami­kor három és fél évvel ezelőtt megbíztak a falumúzeum veze­gatókat. Minél fiatalabb kor­ban kezdjük a látogatóvá neve­lést, annál nagyobb az esély, hogy később is múzeumlátoga­tó lesz a gyerek. Tíz éve szerver zünk nyári napközis jellegű tá­borokat a skanzenben, s per­sze az idén is lesz dudaiskola a helyi iskola szervezésében. Imrő Judit: Élvezik a gyerekek, ha 1-1 napot tölthetnek Szennában tésével - mondta Imrő Judit -, az volt a tervem, hogy minden évben egy épület tetejét cserél­jük ki. Eddig ezt sikerült meg­valósítanunk: a somogyszobi, a csökölyi és a kisbajomi porta már rendben van, s reménye­ink szerint az idén a nagykor- pádi szalmatetejét is sikerül le­cserélni. Ennek ellenére a falu­múzeum gyakorlatilag a mai napig befejezetlennek tekinthe­tő. L. Szabó Tünde, a szabadtéri múzeum építész-tervezője ere­detileg hat házat tervezett ide, egy még mindig kátránypapír­ba csomagolva várja, hogy vala­mikor felépüljön. Távlati terve­ink persze azért vannak: példá­ul egy időszaki kiállítóhely ki­alakítása a népi élet bemutatá­sára. Ide azokat várnánk, akik az állandó kiállításainkat már látták. Ezenkívül bővítenénk az állatállományunkat a térség­ben honos állatokkal. Öt porta a soron A skanzen Somogy Európa Nostra-díjas néprajzi szabad­térigyűjteménye, amely Bel­ső-Somogy és a Dráva mente népi építészetével és lakbe­rendezésével ismerteti mega látogatót. A falumúzeum el­ső lakóépületét 1975- 76-ban telepítették át, s ‘78-ban nyi­tották meg. Ma már öt porta áll az egy utcából álló, múlt­idéző épületsoron. A gyerekprogramok nevelnek múzeumlátogatóvá károly irma kaposvári népmű­velő: - Számos alkalommal jár­tam Szennában, a munkámból adódóan sok kisgyermekkel megismertettem az ottani ha­gyományokat. A múzeum terü­letén található Somogy megye egyik legszebb műemléke, a festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban épült re­formátus templom is. Úgy tu­dom, máig tartanak ott misét. Horváth roland szennai hús­ipari szakmunkás: - Gyermek­koromtól jól ismerem a falu­múzeumot és környékét, né­hány éve mégis újra végigjár­tam. Nem hiába érdemelte ki az Európa Nostra-díjat a skan­zen, szerintem valóban egye­dülálló. Számos külföldit vonz a kis községünk, úgy tudom, legutóbb skótok, olaszok és németek jártak nálunk. magyar Viktória kaposvári röntgenasszisztens: - Úgy tu­dom, hogy a szennai falumú­zeum a hetvenes évek óta mű­ködik. A somogyi faépítkezés legszebb, napjainkig fennma­radt emlékeit gyűjti egybe. Láttam a skanzent néhány éve, de a templomba nem mentem be, nem vagyok val­lásos. Hangulatos a régi falut idéző utcakép. Zalaegerszeg határában nyílt az első falumúzeum Alsóbogát százötven éves kincse kápolna Páduai Szent Antalról nevezték el az Inkey család építményét Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum 1968 augusztusá­ban nyitotta meg kapuit. A Za­laegerszeg északnyugati hatá­rában, a Zala folyó holt ága partján kialakított skanzen fe­lépítési és építési elve az volt, hogy a még fellelhető archai­kus épülettípusok legszebb példányaival szemléltessék azt a fejlődési vonalat, amely már a 19. század végén letűnőben volt. A regionális szabadtéri múzeumban egy csaknem öt­ven eredeti épületből álló, pa­rasztportákra osztott kis falut rekonstruáltak. Az épületek a környék jellegzetes népi épít­kezését szemléltetik. Finnugor mari kerített ház a Göcseji Falumúzeumban Az 1850-es években építette föl az Inkey család - maguk és cselédeik számára - a Páduai Szent Antal Kápolnát Alsóbo- gáton. Az elmúlt több mint 150 év természetesen nem múlt el nyomtalanul, az idő vasfoga ki­kezdte az épületet. Az önkormányzat nem néz­hette tétlenül a kápolna pusz­tulását - mondta Sülé Tibor pol­gármester -, s végül többévi próbálkozás után különböző pályázatokon sikerült pénzt szerezni a kápolna renováló- s sára. Eddig tizenötmillió forin- I tót költöttünk a felújításra, | aminek a nyolcvan százaléka J pályázati pénz. I A kápolna büszkesége egy Az alsóbogán kápolna is érdemes volna a Somogyország kincse címre értékes Barabás Miklós-fest- mény - tudtuk meg a polgár- mestertől amit néhány éve egyszer már elloptak, és olyan rossz állapotban került elő, hogy jelenleg is a Szépművé­szeti Múzeumban restaurálják. Az oltárkép előreláthatólag jú­lius végén kerül vissza majd méltó helyére, a kápolnába, s talán akkorra elkészül a ká­polna teljes felújítása is. Jelen­leg is folynak a külső munkák az épületen, ezenkívül készül a gázbekötés, javítják a torony­órát, valamint a harangláb elektromossá tétele is folya­matban van. Mindezek megva­lósulásával a településen élők nagy álma válik majd valóra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom