Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-05 / 155. szám

7 2007. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Kórházakra szabott korlát támogatás Július végén változik az intézmények finanszírozása A súlyponti kórházakat és a klinikákat sújtja legjobban a teljesítmény korlátozása, hiszen ezek az intézmények nem küldhetik tovább betegeiket Komolyan tesztelték a mosógépeket: a jó is rossz érdekes eredmény Olva­sónk egy magazinban ol­vasott egy komoly mosó­géptesztről, amelyet a ma­gazin végzett. Az ered­mény lehangoló. A hölgy kérdezi: hogy bízhat így bármelyik gépben? A teszt módszereit egy nem­zetközi laborból kölcsönöz­ték. Az eljárás igen szigorú és alapos. Nyolc kiválasztott mosógép vetélkedéséből a győztes is csak 3,5 pontot ért el az ötös skálán. A szem­pont a mosás, a centrifugá- lás, az energiafogyasztás, a kezelhetőség és a zaj volt. Az ilyen teszt tájékoztató jellegű - reagált Magdus Ág­nes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hi­vatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének vezető főtaná­csosa. Tény, hogy a műszaki cikkeket előzetesen nem vizsgálják be. De a tesztered­ményeknél, még a leggondo­sabb munka árán elérteknél is, érdemes észben tartani: mindez relatív. Lehetséges, hogy egy más szempont­rendszerű vizsgálatban ép­pen az a gép ér el dobogós helyezést, amelyet az álta­lunk ismert teszt végén se­reghajtónak kiáltottak ki. A másik fontos dolog, hogy sok ember sok szempont sze­rint választ mosógépet (hűtő- szekrényt, komputert, hifitor­nyot, mikrosütőt stb.) Egyi­künknek az ár a fontos, mási­kunknak az energiafogyasz­tás, a harmadiknak a teljesít­mény. Nyilvánvaló, hogy tö­kéletes eszköz nem létezik: bajosan fogunk olyat találni, amelyik minden szempont­nak maradéktalanul megfe­lel. Lehet például, hogy az egyik mosógép patyolattisz­tára mos - ám ezalatt több áramot fogyaszt, mint ame­lyik „csak” elfogadhatóan tel­jesít. A fentihez hasonló tesz­tek a választásban segítenek minket. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Továbbra sem finanszíroz végtelen számú kórházi ellátást a biztosító, a kor­látozás tehát megmarad, de a „plafon” sok intéz­ménynél feljebb kerül. Bánky Bea Változhat az egészségügyi intéz­mények teljesítményvolumen- korlátja (tvk) - mondta Kökény Mihály az ATV műsorában kedd este. A teljesítményvolumen in­tézményekre és osztályokra le­bontva határozza meg, hogy egy- egy kórház hány beteget láthat el. Ha egy gyógyintézmény átlé­pi az adott évre megszabott be­tegellátási számot, az a fölötti gyógyításra nem vagy csak rész­ben kap finanszírozást az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár­tól (OEP). Az Országgyűlés egészség- ügyi bizottságának szocialista el­nöke lapunknak elismerte: az el­múlt három hónap tapasztalatai alapján kétségtelen, hogy nem minden kórházban bizonyultak elegendőnek a finanszírozási ke­retek, ugyanakkor hozzátette: olyan gyógyintézményre is akad példa, ahol a limitet nem érték el. Kökény Mihály nem akarta megnevezni azokat a kórháza­kat, ahol kijönnek a pénzből, sem pedig azokat, ahol már a hó­nap második vagy harmadik he­tén túllépik az ellátási korlátot. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter májusban azt mond­ta: modellezik a fekvőbeteg-ellá­tást, és ennek alapján valószínű­leg korrigálják majd a tvk-szá- mokat. „A felülvizsgálat után, még a hónap végén kiegyenlítés­re kerülhet sor. Egyes intézmé­nyeknek javulni fog a finanszíro­zásuk” - tette hozzá Kökény Mi­hály, aki elárulta: az egészség- biztosítási büdzsé pozitív mérle­ge miatt „keletkezett egy kis mozgástér”, a többletpénzből emelnék meg a keretet. A kötelezően előírt költségta­karékosság teljes megszűnésére azonban csak a biztosítói mo­dellváltással kerülhet sor. Több vezető egészségpolitikus is úgy nyilatkozott: a finanszírozás re­formjával szükségtelenné válik, hogy meghatározzák a plafont. „A Magyar Kórházszövetség már csak azért sem ért egyet a tvk-val, mert az aktív ágyak áp­rilisi csökkentésével, illetve a súlyponti és területi kórház­rendszer kialakításával az ellá­tásszervezés a szükségletekhez igazodik” - mondta lapunknak Varga Ferenc, a szövetség elnö­ke. A tvk sokat ronthat az amúgy is százmilliós-milliárdos adós­ságállományt görgető kórházak pénzügyi helyzetén. Éppen a súlyponti kórházakat és az egye­temi klinikákat sújtotta legjob­ban a korlátozás, hiszen a csúcs­intézményekből már nem lehet továbbküldeni a betegeket. Var­ga Ferenc szerint enyhítheti a kórházak túlterheltségét az egy­napos sebészetek elterjedése és a járóbeteg-ellátás reformja. A tvk nem csak a kórházigaz­gatóknak okoz fejfájást, hanem a betegeknek is. Az intézmények ugyanis időben elcsúsztatják a tervezhető műtéteket olyan idő­pontra, amikor az ellátás árát el­számolhatják a biztosító felé. Épp ezért nyilatkozta Bodosi Mi­hály, a szegedi egyetemi klini­kák „várólista-bizottságának” el­nöke a napokban a Népszabad­ságnak: ha változatlanul marad a teljesítményvolumen-korlát je­lenlegi rendszere, év végére egyes betegségtípusoknál már szinte csak a sürgős eseteket tudják ellátni. A szegedi orvos- egyetemen naponta 10-12 eset - köztük 2-3 sürgős - ellátására van pénz, de a kétszeresét is gyó­gyíthatnák, ha az OEP finanszí­rozná. Többmilliárdos tartozás gyógyszerkereskedőknek TÖBB MILLIÁRD FORINTTAL tar­toznak a kórházak a gyógy­szer-nagykereskedő cégeknek. A legnagyobb magyarországi vállalat (Hungaropharma Zrt.) kereskedelmi igazgatója szerint a kórházak tartozása nem újdonság, de az idén érzékelhetően felerősödött. Feller Antal elmondta: „idén még többet kell várnunk a pénzünkre, és ami feltűnt nekünk, hogy olyan kórházak is adósainkká váltak, ame­lyek korábban pontosan ki­egyenlítették a számlákat”. A kereskedők nem akarják, hogy egy-egy szállítmány kényszerű kimaradása miatt a betegek gyógyszer nélkül maradjanak, ami akár tragé­diához is vezethet. HÍRSÁV Gyors növekedés előtt áll a gabonatermelés A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN fel­gyorsul a világ gabonater­melésének növekedése - 2016-ra 1,2 milliárd tonna -, mert emelkednek az árak, növekszik az igény a bio­üzemanyagok alapját képe­ző növények iránt, és a fejlő­dő országok nagyobb terüle­teket vonnak be a termelés­be az élelmiszerellátás javí­tása céljából - áll az OECD és az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezeté­nek elemzésében. A tárca tájékozódik a hőerőművekről részt kíván venni Magyar- ország is a Szlovákiában tervezett széntüzelésű hő­erőmű engedélyezési eljárá­sában, ha a határ közeli lé­tesítmény környezetvédelmi kockázatokat jelent - közöl­te a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium annak nyomán, hogy Szamosvölgyi Péter, Sátoral­jaújhely polgármestere a KWM segítségét kéri a To- kaj-hegyaljai borvidék tő- szomszédságába tervezett erőmű megépítésének megakadályozásában. Az érdemi egyeztetést hiányolja a Magosz elsősorban a közép- és hosszú távú agrárstratégiát, valamint az érdekképvisele­tekkel való érdemi egyezte­tést hiányolta az elmúlt egy évet értékelve Jakab István. A Magosz elnöke hangsú­lyozta: a Magosz elégtelen­nek tartja a fagykár enyhí­tésére szolgáló intézkedése­ket, mert szerinte a kárt szenvedett gazdálkodóknak nincs anyagi erejük ismét talpra állni. Jakab szerint kevés a kártérítés Kóka nem számít áremelésre energiabiztonság Fél év maradt a piacnyitásig Az új energiatörvénynek van né­hány olyan fontos kitétele, amely növeli a versenyt, az energiabiz­tonságot, a zöldenergiák felhasz­nálásának a lehetőségét - közöl­te Kóka János a servian.hu-n megtekinthető videointerjúban. A gazdasági és közlekedési mi­niszter hozzátette: az energiabiz­tonság azáltal nő, hogy a Magyar Energiahivatal, a Fogyasztóvéde­lem, illetve a Gazdasági Verseny- hivatal felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a piac vala­mennyi folyamatát. Minden la­kossági fogyasztó garantált felté­telekkel kapja 2008. január else­jétől a vülamos energiát. Az új energiatörvény megha­tároz egy olyan fogyatékkal élő, Kóka János szerint nőhet az energiabiz tonság illetve szociálisan hátrányos helyzetben lévő csoportot, akik úgynevezett védett fogyasztó­ként kerülhetnek nevesítésre a törvényben. Tehát ezek az em­berek nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy szociális hely­zetük miatt kikapcsolják az ára­mot. A szaktárcának hat hónap áll a rendelkezésére, hogy a 2008. január 1-jei piacnyitásig minden egyes kormány- és minisztériu­mi rendeletet, illetve végrehajtá­si utasítást megírjon. A piacnyi­tás után a lakossági oldalon ár­változásra nem, az ipari fogyasz­tók oldalán viszont egy fokoza­tos csökkenésre számítok - je­lentette ki Kóka János. ■ P. A. Legkorábban 2009-ben jön az ingatlanadó Egyetemi felvételik: a nők többségben vannak Egyelőre semmi konkrétumot nem lehet tudni a kormány által tervezett ingatlanadóról, ame­lyet a vasárnap kiegészített koa­líciós szerződés is tartalmaz. Ezt maga a kormányfő ismerte el szerdán, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Gyurcsány Ferenc hozzátette: legkorábban 2008 januárjában lesznek meg a törvényi feltételei az új adófajta bevezetésének, és az első évben az értékalapú számbavétel lehe­tőségét dolgozzák ki. A kor­mányfő kiemelte, egyetért az MSZP-vel abban, hogy az 50-60 millió forintnál értékesebb in­gatlanok tulajdonosai nagyobb összeget fizessenek a központi költségvetésnek. ■ Idén is több nő jelentkezett vala­milyen felsőoktatási intézmény­be, mint férfi: a felvételizők 54 százaléka tartozott a gyengébb nemhez - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Köz­pont legfrissebb fel­méréséből. A diva­tosnak számító kom- munikáció-művelő- dészervező szakpár 2007-ben is sokak számára szimpatikus volt, a hagyomá­nyos nemi szerepek azonban az idei felvételiknél is tükröződtek. A nők körében az óvoda- és gyógypedagógus, a kézműves, az egészségügyi gondozás és az alkalmazott látványtervezéssel kapcsolatos szakok arattak nagy Ma már sokan nyelvvizsgával jelentkeznek. sikert. Az úgynevezett „férfias” szakokra, mint a gépész-, faipa­ri és villamosmérnök vagy infor­matikus, megint csak a fiúk kö­zül vállalkoztak többen. Míg a jelenleg felsőoktatási intézményben tanu­ló hallgatók az egye­tem vagy a főiskola ideje alatt szerzik meg a diplomához szükséges, középfokú, „C” típu­sú nyelvvizsgát, addig a leendő hallgatók többsége már rendel­kezik vele. A gazdaságelemzés, a nemzetközi gazdálkodás és a nyelvi szakokra jelentkezőknek például több mint 70 százaléka rendelkezik államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom