Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-30 / 176. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 30., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Gadács falunapon vigadott a település apraja és nagy­ja a településen. A progra­mot többek között főzőver­seny, labdarúgó-mérkőzés, az igali iskolások műsora, Iréné Majoros country-pop előadása, Andrio, a bűvész fellépése, a dalmandi tánc­csoport bemutatója színesí­tette. A falunap utcabállal és tűzijátékkal zárult (szá) Gige TÖBB MINT HÉTSZÁZ­EZER forintba kerül a pol­gármesteri hivatal nyílás­záróinak cseréje. A regi­onális fejlesztési tanács TEKI-pályázatán 178 ezer forintot nyertek, (szá) Hedrehely a közösségi ház felújításához nyert a Dél­dunántúli Regionális Fej­lesztési tanács TEKI-pályá- zatán 230 ezer forintot a te­lepülés önkormányzata. A fejlesztés összértéke 380 e- zer forint, (szá) Kaposvár A szárazságtűrő és a meleget kedvelő nap­raforgót is megviselte a kánikulai forróság és a tartós csapadékhiány - tá­jékoztatott a megyei mező- gazdasági szakigazgatási hivatal. Az előzetes ter­mésbecslési adatok szerint a 16 ezer hektáron az át­lagtermés megközelíti a 2,2 tonnát, (hm) Patalom járdajavítást vé­geznek a Kossuth Lajos ut­cában. A mintegy kétszáz méternyi szakasz betono­zása nyolcszázezer forint, és saját erőből finanszíroz­za az önkormányzat, (szá) Siófok egy siófoki kemping biztonsági őrei tartóztat­ták fel a kemping terüle­tén azt a moldáv férfit, aki megalapozottan gyanúsít­ható azzal, hogy a reggeli órákban egy német család bérelt sátrából laptopot és készpénzt lopott el 375 e- zer forint értékben, (szá) Visnye elodázhatatlan a polgármesteri hivatal fel­újítása. A munkákra két-, millió-háromszázezer fo­rintot irányzott elő az ön- kormányzat. A regionális fejlesztési tanács TEKI-pá- lyázata 276 ezer forintos támogatást biztosított a be­ruházáshoz. (szá) Vágják a centit Földváron utcabál Búcsút vesznek lassan a dübörgő kamionoktól Utcabállal ünnepük Földváron, hogy élhetőbb lesz a városuk. A jelenleg még négysávos hetes főút kétsávossá szűkül augusztus 8-a után Vágják a centit, vissza­számolnak a balatonföld- váriak. Kolumbán Tünde Isten veletek kamionok! felkiál­tással tábla hirdeti a város köz­pontjában, hogy még hány napig kell elviselniük a helyieknek és a turistáknak a nagy teherjármű- vek zaját. A balatonföldváriaknak alig több mint egy hetet kell már csak aludniuk, és átadják az M7- es autópálya legvitatottabb sza­kaszát. - Alig várjuk, hogy vége legyen - mondja Szentgvörgyi At­tilámé a földvári emelkedő aljában üzemelő büfében. - Százhússzal dübörögnek itt lefelé a kamionok és az autók. Szinte még az úton sem lehet átkelni. A fiatal hölgy szerint az áthaladó autósok még enni sem állnak meg a büfénél, így ezért sem kell sajnálniuk, hogy a forgalom egy része hama­rosan az autópályán kerüli el a várost.- Mi vagyunk az utolsó mohi­kánok Szántóddal, Zamárdival együtt. Vágjuk a centit, számol­juk vissza a napokat - így Kiss Pál, Balatonföldvár címzetes fő­jegyzője, és hozzáteszi: - Har­minchárom éve dolgozom Föld­váron, azóta láttam már az ösz- szes nyomvonalat. Már harminc- három éve is szerepelt a rende­zési tervben az autópálya. Több mint három évtizedet kellett vár­ni arra, hogy elkészüljön. 2000-ben Berkesné Hegedűs Márta vezette azt a civil szerve­zetet, amely forgalomlassító de­monstrációval, forgalomszámlá­lással és az akkori közlekedési államtitkárnak átadott petíció­val igyekezett felhívni a figyel­met arra az elviselhetetlen autó­tömegre, ami a tó déli partján fekvő településeket terheli. - Negyvenezer aláírást gyűjtöt­tünk össze, és mintegy 40 jelen­tős civil szervezet támogatását is élveztük - emlékszik vissza Berkesné Hegedűs Márta, a Déli­parti Polgári Összefogás az Elke­rülő Útért nevű szerveződés ve­zetője, és így folytatja: - 1971- ben azzal az ígérettel fejezték be Zamárdinál az autópályát, hogy néhány éven belül folytatják. Harminchat évet kellett várni ar­ra, hogy tényleg elkészüljön. Berkesné szerint az akkori ci­vil összefogásnak is szerepe volt abban, hogy a politika végül fejet hajtott a helyiek érdekérvényesí­tő képessége előtt. A civilek hét éve még abban is partnerek vol­tak, hogy segítették az autópá­lya-építők munkáját az engedé­lyeztetések terén. A város tervei között szerepel, hogy Balatonföldvár központjá­ban a jelenleg négysávos 7-es utat kétsávosra szűkítik. A tele­pülés jegyzője azt mondja: az egyik sáv helyén parkolóhelye­ket építenének. A visszaszámlá­lás végén, augusztus 8-án a föld­váriak örömünnepet ülnek majd: utcabált tartanak. Népünnepély lesz a kőröshegyi völgyhídon AZ M7-ES AUTÓPÁLYA Zamárdit Balatonszárszóval összekötő szakaszát augusztus 8-án ad­ják át a forgalomnak. Ekkor­tól használhatják az autósok a Kőröshegyi völgyhidat is. Közép-Európa egyik legna­gyobb viaduktja 41 milliárd forintos költségvetésből ké­szült el négy év alatt. Megépí­tésének szükségességét az el­múltévekben számtalan fóru­mon vitatták. A MONUMENTÁLIS hidat o hi­vatalos átadás előtt négy nap­pal korábban a környékbeli települések lakói veszik bir­tokba, akik népünnepélyt tar­tanak a páratlan panorámá­val rendelkező műtárgyon. A próbaüzem megvolt a viadukton, jöhet a monstrum átadása JEGYZET SZŰCS TIBOR A tükör előtt AMIT a rendszerváltáskor elfelejtettek rendbe tenni politikusaink, az Damok­lész kardjaként lebeg a ma­gyar közélet felett. Nem tudni, kik, miért és kiről készítettek titkos jelentése­ket állambiztonsági okok­ból. Most ismét itt egy pró­bálkozás arra, hogy szem­benézzünk a jelenséggel, bár szakértők szerint csak hamvába halt nyűglődés lesz a mától dolgozó ügy­nökbizottság munkája. régóta megy a vita, hogy a társadalom képes lesz-e megemészteni a feltárt tit­kokat. Megtudni végre, kik is alkották annak a százszor elátkozott rendszernek az alapjait a félelem görcsét kí­nálva. A TÖRTÉNÉSZEKBŐL, kutatók­ból felállított szakértői tes­tület feladata az lenne, hogy listát készítsen azokról az iratokról, melyek a rend­szerváltás előtti titkosszol­gálati tevékenységhez kap­csolódnak, és amelyeket még nem adtak át kutatha­tta státuszba. A cél egyértel­mű: világosabban látni a je­lenben tovább élő múltun­kat. Tudni, hogy kit, miért szerveztek be, hogy ki vál­lalta önként, kinek a megbí­zása alapján, és nem utolsó­sorban, hogy kikről készül­tek titkos dokumentumok. A baj csak az, hogy ha egy­szer valóban sikerülne min­dent feltárni, akkor is elkés­tünk valamivel. Hiába is­mernénk a teljes igazságot, mert a rendszer újraszül te magát. A titkosítás nem ért véget azóta sem. Most is állambiztonságra hivat­koznak, amikor 85,45, 30 évre titkosítanak fontos, a közéletet megrázó politi­kai ügyeket, bűncselekmé­nyeket. A jelen semmivel sem kü­lönb a múltnál, és lehet, hogy ugyanazok néznek ma is a tükörbe rajtunk moso­lyogva, mint régen. Somogyszob: százéves a falu neve Az iskola és a közlekedés a fejlődés kulcsa kadarkút Harmadik városnap: díszpolgár lett a helyi iskola leköszönő igazgatója A település nevének 100 éves évfordulójára emlékeztek So- mogyszobon. A falu nevét 1331- ben Zoob, 1366-ban Poss alak­ban emlegették, majd Szobi Pé­ter fia, Mihály Batthyány Boldi­zsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak zálogosítot­ta el. Vélhetően innen ered a Szob elnevezés, amely 1907-ben Somogyszobra változott. Eller lános polgármester felidézte a falu múltját és jelenét, majd Lemltzky Zoltán, Szob polgár- mestere és Gyenesei István is beszédet mondott Az elismeré­sek átadása után a 100 éves Me­zei Pált köszöntötték, aki a me­gye egyik legrégebbi szabósá­gának alapítója. ■ Csikós M. Harmadszor ünnepelték a város napját Kadarkúton. A vigasság mellett komoly dolgokról is szó esett a horvát testvértelepülés képviselői és a vendéglátók kö­zött. - Keressük azokat a lehető­ségeket, hogy Horvátország uni­ós csatlakozása után közösen mire tudunk pályázni - mondta Verkman József polgármester. A városnapon kitüntetéseket is átadtak. Tálasné Pandúr Ró­zsa, az iskola leköszönő igazga­tója Kadarkút díszpolgára lett, és az oktatásban végzett mun­kájáért miniszteri oklevelet ka­pott. A Pro Urbe-díjat Kolber Ist­ván államtitkár és Terenyi Jó­zsef vehette át. Győri Imre kőfa­ragó munkáját a Kadarkút pol­Nagy sikert arattak a Jálics Ernő Általános és Művészeti Iskola tanulói gáraiért címmel ismerték el. Kolber István köszöntőjében azt mondta: - Kadarkútból egy bájos és élhető kis város alakul­hat ki. Ehhez a nagyságához, le­hetőségeihez jól illő célokat kell választani. A legfőbb feladat, hogy az itt és a környéken élők­nek biztosítsanak kényelmet és megélhetést. Ehhez az alapvető infrastruktúra kiépítése, az isko­la megújulása és erősödése szükséges, valamint helyben a lehető legtöbb munkahely te­remtése és a megyeszékhely felé a közlekedés fejlesztése. Keres­sük azokat az uniós pályázati le­hetőségeket, amelyeknek a fel- használásával a célok könnyeb­ben megvalósíthatóak. A kadarkúti városnapon pénzhiány miatt elmaradt a tár­csás ételek sütőversenye, de fő­zőversenyt azért rendeztek. Minden nevező saját, hozott anyagból főzött. A zsűrinek a legjobban a helyi So-Bo-Ki elne­vezésű csapat zúzapörköltje íz­lett. A rendezvényre látogatók egyébként kétszáz forintért ehettek sertés- vagy vadpörköl­tet. A városnap vendégeinek nélkülözniük kellett a horvát hagyományőrzők műsorát, de a fellépők, köztük a Jálics Ernő is­kola növendékei és az Árvácska nyugdíjas-népdalkor tagjai kár­pótolták őket. A nap végén bá­lon mulatott Kadarkút apraja- nagyja. ■ F. Szarka Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom