Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-28 / 175. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 28., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Szűkebbé vált a Dráva-híd felújítás Kevesebb magyar választja az Adriát, mint két éve A horvát oldalon kezdték meg a munkát a hídjavítók a Dráva fölött. Állítják: nem lesz fennakadás a forgalomban Igái alkotótábort szerve­zett a Szabadművészeti Tár­saság a település speciális iskolájába. A rézkarc mű­hely munkáját Adelmann Gusztáv grafikus, a rajzo­lás-festés stúdiumét Soós Tibor festőművész irányítot­ta. A résztvevők az alkotó­munka mellett pinceszeren és kirándulásokon is részt vettek, (szá) Kaposvár a megye haszonál­lat-állományáról készít összeírást augusztusban a Központi Statisztikai Hiva­tal. A 245 somogyi telepü­lésből hatvanat érint a rep­rezentatív felmérés, (hm) Komlósd HUSZONHÉT GYER­MEK szüleit segíti tan­évkezdés előtt az önkor­mányzat. A hat óvodásnak ötezer, a tizennyolc általá­nos és középiskolásnak nyolcezer, a három felsőfo­kú intézménybe járó hall­gatónak pedig tízezer fo­rintot szavazott meg a kép­viselő-testület. (ga) Nagyatád hétmillió-hét­százezer forinttal támo­gatta az Ady Endre Gim­názium és Szakközépisko­la rekonstrukcióját és bő­vítését, valamint a József Attila Kollégium felújítá­sát a regionális fejlesztési tanács. A beruházás össz­értéke meghaladja az egy- milliárd 255 millió forin­tot. A pénzt az önkor­mányzat saját erőből és egyéb pályázati támogatá­sokból teremti elő. (szá) Magyaratád elkészült a te­lepülésen a szabadtéri lab­darúgópálya felújítása, asz­faltozása. A sportcsarnok kivitelezője, a Szabadics Kft. költségtérítés nélkül vállalta a munkák elvégzé­sét. (szá) Somogyszob negyvennégy donor jelent meg a telepü­lésen szervezett véradá­son, közülük négyen elő­ször. Az önkéntesek mint­egy tizenhét liter vérrel já­rultak hozzá a régió vér­készletéhez. (ga) Taszár lángra kapott pén­teken a száraz fű és az avar. Az egyhektárnyi tü­zet a kaposvári tűzoltók ol­tották el. (hm) Bő egy hónapra szűkebbé válik a barcsi Dráva-híd. Felújítást végeznek itt az év legforgalmasabb idő­szakában. Nagy László A dilatációs felújítás pénteken kezdődött a Dráva-hídon, emiatt várhatóan egész augusztusban félpályás útlezárásra kell számí­tani. Ekkor a legnagyobb a forga­lom a határátkelőn és a hídon, de a szakemberek azt ígérik: nem lesz fennakadás. A felújítást vég­zők elmondták: erre a munkára átlagosan 20-25 évente kerül sor. Most jó minőségű olasz eleme­ket építenek a hídba, amelyek­hez várhatóan 30 évig nem kell majd hozzányúlni. Az ellenőr­zést és átépítést 12 szakember végzi, várhatóan 36 napra lesz szükségük hozzá. A híd horvát oldalán kezdték meg a munkát. A határőrség szerint nem je­lent fennakadást a félpályás út­lezárás. - Akinek Barcson át ve- _ s zet az útja, annak emiatt fólösle- > ges kerülőt tennie - mondta Ge- s lencsér Gábor határőr főhad- J nagy. - Jo forgalomszervezéssel s. a hídjavítók tevékenysége nem befolyásolhatja az átjutást. A július és az augusztus az év két legforgalmasabb hónapja Somogy legnagyobb közúti át­kelőjén. Ekkor indulnak meg a magyarok az Adriára. - Az év többi részében a horvát utasok teszik ki a személyforgalmunk nagy részét. Júliusban és au­gusztusban azonban megfordul az arány - mondta Horváth Zol­tán határőr őrnagy. - Július el­Bárdudvarnok földterületének 80 százaléka egy osztrák érdekelt­ségű gazdasági társaság tulajdo­nában van. A településen emiatt leheteüen fejleszteni. Az utak, hi­dak felújítását kényszerből végzi az önkormányzat az idegen terü­leten. Évek óta zajlik a visszavá­sárlás, kisajátítás körüli huzavo­na. Megoldás annak ellenére sem született, hogy 2005-ben Kolber sejétől a mai napig több mint 21 ezer magyar jelentkezett átlé­pésre, s csupán 16 ezer horvát. A hónap végéig a magyarok szá­ma várhatóan eléri a 30 ezret, s augusztusban is ugyanennyi magyar utassal számolunk. Az elmúlt évek hasonló idő­szakaihoz képest ez enyhe visz- szaesés: 2005 júliusában még 42 ezer magyar vágott neki Hor­István államtitkár még fejleszté­si miniszterként ötvenmillió fo­rintot biztosított a szükséges föld­vásárlásokhoz. Az összeg felhasz­nálása különböző okok miatt nem történt meg. A támogatás fel- használása időhöz kötött, a kor­mánynak az idén ismét lépni kel­lett. Kolber István javaslatára a felhasználás határidejét meg­hosszabbították. vátországnak Barcson keresz­tül. 2006-ban már jóval keve­sebben, 30 ezernél alig többen. A csökkenésnek az az oka, hogy még él a Vir szigeti rombolások emléke, és ismét divatba jött a Balaton. A hazai megszorítások miatt is csökkent az Adria vonz­ereje. Kevesebb honfitársunk­nak van pénze ma tengerparti nyaralásra.- A mielőbbi megoldás meg­születése érdekében személyes konzultációt kezdeményeztem az érintettekkel - tájékoztatta la­punkat Kolber István. - A menet­rend elkészült, a tulajdonrende­zés elkezdhető. Július 31-ig a kép­viselő-testületnek döntenie kell arról, hogy konkrétan mely terü­leteket akarja visszaszerezni. Vé­tel esetén augusztus 25-ig tisztáz­Indulás előtt valamennyi típusú személyi igazolvánnyal beléphetünk Horvátországba, a gyerekek­nek útlevél kell. Hasznos fel­keresni a honát vámosok magyar nyelvű honlapját is: carina.hr. ni kell a tulajdonossal az adás-vé­tel határidejét Az államigazgatá­si szervek csak ezt követően tud­ják a szükséges intézkedéseket megkezdeni. A kormányzat a nyáron előkészíti az 50 millió fo­rint felhasználásáról szóló támo­gatási szerződést. Ha minden a terv szerint halad, az év végéig rendeződhet Bárdudvarnok gondja. ■ F. Szarka Ágnes JEGYZET V ^ ' I MAGDOLNA A Balaton megunta sztárok lettek a meteoro- lógusok. Lessük a szavai­kat: enyhülést, csendes esőket várunk a kánikulá­ban, a viharos zivatarok után meg napsütést. Ebben az sem zavar bennünket, ha rendre csak töredéke jön be annak, amit a követ­kező napokra ígérnek. LASSAN SZTÁRT CSINÁLUNK azokból a tudósokból is, akik riogatnak vagy meg­nyugtatnak bennünket a globális felmelegedés kap­csán. A mostani embert próbáló változásokat átélve hajlamosak vagyunk hinni annak a magyar őslénytan­kutatónak, aki a napokban azt nyilatkozta: egy-két ezer éve van az emberiség­nek, génjeinket pár száz fős „gengsztercsapat” vihe­ti majd át más bolygóra. Persze szívesebben figye­lünk azokra, akik állítják, hogy ami most történik, az természetes folyamat, sem­mi közünk hozzá. Tehát nincs is tennivaló. Nos, a napokban Zágoni Miklós fizikus arra intett, hogy ne higgyünk azoknak, akik tő­mondatokban beszélnek a klímaváltozásról, mert ez a téma igencsak bonyolult. Sok mellékmondatot kíván. Igaz, azt is hozzátette, higgyünk a tényeknek. az viszont tény, hogy a magunk kényére akarjuk formálni a természetet. Emlékezetes, hogy néhány éve a Rába folyót akartuk a Balatonhoz kanyarítani, mert apadt a tó vize. Rög­tön magunkért aggódtunk: elmaradnak a turisták, tönkremegy a szállásadó, meg a lángossütő. A tó nem kért a Rába vízből, a következő évben már lágy hullámaival mosta a koráb­ban száraz parti köveket. Szerencséje volt, hogy a fő­hatóságok sokat gondol­kodtak a Rába-terven, kü­lönben nem hagytuk volna, hogy meggyógyítsa magát. Megtalálták az elveszettnek hitt milliókat támogatás Hosszú évek után magyar földre kerülhet Bárdudvarnok Aprítógéppel hasznosítják a nyesedéket technológia Nagyatádon is elégetik a fahulladékot, csípi a városlakók szemét Ajándékot kaptak a tabi mentők a Flextronicstól A hulladékfa megsemmisítésé­nek új, környezetbarát techno­lógiájával ismerkedett a nagy­atádi városgondokság. A be­mutatott faaprító gép a behe­lyezett ágakat ledarálja. Az apríték szerves trágyaként, alomként, komposztalapanyag- ként vagy kerti dekorációnak is használható. A berendezés legfeljebb tíz­centiméter vastagságú fát tud befogadni, az elhullott, met­széskor levágott leveles, száraz, félszáraz ágak megsemmisíté­sére alkalmas. Gyorsan dolgo­zik: óránként öt-hat köbméter aprítékot termel. Az ennél na­gyobb hasáb már tűzifaként használható. Jelenleg a város­Környezetkímélő megoldás. A nagyatádi városgondnokság is alkalmazná gondokság elégeti a fahulladé­kot, amit a közterületi fákról metszenek le és azt is, amit idő­szakosan a lakosság helyez ki a házak elé. Az így keletkező sze­metet a tűzoltóság segítségével égetik el, ám a lassú és füstös módszer csípi a környéken la­kók szemét. A gép veszélyes fák kivágá­sával foglalkozó helyi vállalko­zó tulajdona, aki cégeknek, magánszemélyeknek már dol­gozik a berendezéssel. Az ön- kormányzati intézmény akkor tudja majd igénybe venni az új technikát, ha sikerül kedvező anyagi feltétellel megállapo­dást kötnie a vállalkozóval. ■ Csikós Magdolna Fontos, a mentéshez szükséges felszereléseket adott át Erich Dörflinger alelnök, a Flextro- nics International Kft. Tabi Gyár­egységének ügyvezető igazgató­ja Orbán Lászlónak, a tabi men­tőállomás vezetőjének. Mező fi Gyula, a Flextronics kft. külkap- csolatokért felelős vezetője a So­mogyi Hírlapnak elmondta: ta­valy fordult először kéréssel a mentőállomás a Flextronics gyáregységéhez, hogy a mentés biztonságának javítása érdeké­ben a lehetőségükhöz mérten tá­mogassák az állomást. Hozzátet­te: 2006-ban a szingapúri be­jegyzésű elektronikai vállalat so­mogyi gyáregysége a kérésnek megfelelően egy garnitúra téli gumiabroncsot adott az új men­tőautóra.- Most több mint két­százötvenezer forint értékű esz­közhöz, felszereléshez jutott a tabi mentőállomás - mondta Mezőfi Gyula.- így egyebek mellett akkumulátoros váladék- szívót, vákuumos végtagrögzí­tőt, aneszteziológiai vérnyo­másmérőt, maszkokat kaptunk, amikre nagy szükségünk volt. Erich Dörflinger ügyvezető igazgató az átadáskor kiemelte: a Flextronics által nyújtott tá­mogatásoknál mindig kiemelt figyelmet fordítanak a helyi kö­zösségek segítésére, a vonzás- körzet ellátását javító kezdemé­nyezésekre. ■ Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom