Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-22 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 29. szám
8 INFORMATIKA 2007. JULI US 22., VASARNAP Negyed évszázada fertőz a vírus programok Mára kifejezetten pénzszerzés céljából fejlesztik a kártékony kódokat Az első vírusírók célja nem a kártevés, hanem a hírverés volt Magyarországon még a vírus is hazafias A fájlcserélők mellett az EU-bíróság NEM KÖVETELHETIK az inter- netszolgáltatóktól az illegá- j lis fájlcserével gyanúsított előfizetők adatainak kiadását a lemezkiadók és a filmstúdiók, illetve az őket képviselő szervezetek - áll az Európai Bíróság e héten kiadott állásfoglalásában. Mint juliane Kokott főtanácsnok rámutatott: az európai jog - bár büntetőügyekben előírja - polgári ügyekben határozottan nem támogatja az internetes forgalomra vonatkozó személyes adatok átadását. Kézmozdulatokkal irányítható tévé AUSZTRÁL MÉRNÖKÖK olyan tévét fejlesztettek ki, amelyet jelbeszédhez hasonló kézmozdulatokkal kell irányítani. A szerkezet beépített kamerája hét egyszerű kézmozdulatot tud megkülönböztetni, és nyolc különböző eszköz vezérlésére képes. A kézmozdulatokat szokványos infravörös jellé alakítja át, így a régebbi tévékkel, DVD-lejátszókkal és hifitornyokkal is működik. Gyorsan nőttek a PC-eladások KÉT KUTATÓINTÉZET is két számjegyű növekedést mért az idei második negyedévben a nemzetközi PC-eladá- sokban: az IDC szerint 12,5 százalékkal, a Gartner szerint 11,7 százalékkal nőtt az eladott számítógépek száma. Ezen belül a note- bookok eladásai nőttek különösen dinamikusan. Népszerűek a notebookok Barátai megtréfálására fejlesztette az első számítógépes vírust egy amerikai diák. A program ártalmatlan volt, a manapság keringő kártevők azonban milliárdos károkat okoznak. Németh Márk Kis versikét jelenített meg a megfertőzött gépeken a világ első személyi számítógépes vírusa, amelyet 1982-ben írt meg az akkor 15 éves amerikai Rich Skrenta. A hajlékonylemezeken terjedő vírust a pittsburghi diák barátai és tanárai megtréfálására készítette. Skrenta kedvenc hobbija a számítógépes játékok másolás- védelmének feltörése volt, az ismerőseinek kölcsön adott kalózpéldányokba viccből időzárat épített be. Ez bizonyos számú íuttatás után csúfolódó üzenetek kíséretében letiltotta a játékot - többnyire a történet legérdekesebb részénél. Hogy a csíny még mesteribb legyen, automatizálta a kód működését, amely azután nem a játékprogramba, hanem az azok betöltésére használt flopiba épült be. Ha ilyen lemezről indítottak egy számítógépet, akkor az Elk Clo- ner, magyarul Klónozó Jávorszarvas névre hallgató program megjelenítette az említett versikét a képernyőn, más kárt azonban nem okozott. Viszont az érintett számítógépbe behelyezett minden további lemezt egyből megfertőzte, „klónozta” magát. így született meg az első szaporodásra képes számítógépes program, azaz vírus, amely az akkoriban népszerű Apple II számítógépeken terjedt. Szintén flopin keresztül fertőzött az első IBM PC-n terjedő kórokozó, a Brain, amely 1986 januárjában bukkant fel. Egy pakisztáni testvérpár ügyességét dicsérte a viszonylag ártalmatlan vírus, amelynek érdekessége, hogy programozói a kódjába beleírták nevüket, címüket és telefonszámukat. Rövidesen megjelentek a jóval veszélyesebb utódok, ezek szintén lemezeken keresztül szaporították magukat. Az első igazán kártékony programnak tartott Charlie 1987-ben született: a megfertőzött számítógépet lefagyasztotta vagy újraindította. Ebben az évben bukkant fel az első időzített vírus is, a Jerusalem, amely minden péntek 13-án törölte a megszállt számítógép végrehajtható állományait. Ez utóbbi mutációit még ma is meg lehet találni szerte a világon. A kilencvenes évek közepén új típusú kártevők jelentek meg, az úgynevezett makrovírusok, amelyek a korai Window-zok sebezhetőségét használták ki, és négy éven keresztül uralták az informatika világát. Az internet térhódításával az ezredforduló előtt bukkantak fel az első e-mailen keresztül terjedő kártevők, amelyek már globális járványok kirobbantására is képesek voltak. Az elsők egyike volt a szerelmes levélnek álcázott Loveletter, amely néhány nap alatt körbejárta a világot, lelassította az internetet és hatalmas anyagi károkat okozott 1999- ^ ben. Működési elve egyszerű J volt: akkor fertőzött, ha a gya- £ nútlan felhasználó megnyitotta a levél csatolt fájlját, ezután pedig automatikusan továbbküldte magát a számítógépen található összes címre. Az emberek hiúságára épített a 2000-ben feltűnt Iloveyou is. A csalafinta e-mail tárgysorában az „Szereüek” üzenet szerepelt, negédes sorok helyett azonban fertőző program lapult: ez világszerte 10-15 milliárd dolláros kárt okozott. „Mérföldkőnek számított a 2001-ben megjelent Code Red, az első olyan féregvírus, amely emberi beavatkozás nélkül is képes volt terjedni” - mondta HAZÁNK uniós csatlakozására készült az első száz százalékig magyar hackerek által írt vírus, a Zafl. A viszonylag egyszerű felépítésű program magyar nyelvű e-mailek mellékleteként terjedt, a megfertőzött gépek képernyőjén pedig hazánk uniós csatlakozásának pillanatában, 2004. május elsején egy az akkori kormányt bíráló üzenetet jelentetett volna meg. A „hazafias” vírust (ebből ered a Zafl név) azonban az időpontig a legtöbb gépről eltávolították. Érdekesség, hogy a kártékony program egyik később megjelent, már több nyelvet „beszélő” mutációja e-mailes féregként hosszú ideig a legfertőzőbb vírus volt világszerte. lapunkak Gombás László, a Symantec informatikai biztonsági cég vezető rendszermérnöke. A programnak nem volt szüksége arra, hogy az óvatlan internetező rákattintson valamire, megnyisson egy fertőzött dokumentumot vagy berakjon egy flopit: saját magától képes volt egyik gépről a másikra átkerülni a világhálón keresztül. Villámgyorsan terjedtek a hasonló kártevők, mivel automatikusan és megkülönböztetés nélkül megfertőztek minden olyan internetre csatlakozott gépet, amely nem rendelkezett megfelelő védelemmel. A 2004. április 30-án megjelent Sasser féreg például lebénította a francia hír- ügynökség műholdas kapcsolatait is, és számos repülőgépjárat is kénytelen volt miatta pihenni egy ideig. Jelenleg is pusztítanak az e-mailes és a hálózati férgek, milliárdos károkat okozva. Az első vírus megjelenése óta eltelt 25 évben egyes becslések szerint 150 ezer kártékony programot észleltek. Mára kifejezetten anyagi haszonszerzés céljából, bűnözői csoportok gyártják a kártékony kódokat. Igazi terroristaként viselkedik például a PGPcoder nevű vírus: túszul ejti számítógépünkön tárolt adatainkat, dokumentumainkat, és csak váltságdíj fejében hajlandó azokat „szabadon engedni”. „A legnagyobb kihívást napjainkban a phishing, azaz az adathalászat jelenti, amellyel bizalmas adatainkat (számlaszám, PIN-kód) próbálják megszerezni a hackerek” - véli Gombás László. A vírusírók taktikája is megváltozott, nem céljuk a látványos károkozás. Programjaik igyekeznek észrevétlenek maradni és titokban kutakodni az áldozat gépén, vagy az irányítást suttyomban átvéve felhasználni őket saját céljaikra, például spam- küldésre. Sajnos ezt elég nagy hatékonysággal tehetik meg a felhasználók óvatlansága miatt. Egy friss felmérés szerint ugyanis naponta 30 ezer számítógép fertőződik meg világszerte valamilyen kártékony programmal. ■ Világuralomra az internet terjedésével tettek szert a vírusok: minden nem védett gépet megfertőzhetnek. HIRDETÉS élménye ÉRMEVERÉS • ARANYRUDEMELES • ÖNARCKEPES BANKJEGYNYOMTAT AS
