Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 26. szám

V 4 A HÉT TÉMÁJA 2007. JÚLIUS 1., VASÁRNAP építmények Új csodákat kap a világ: szombaton ismertetik Lisszabonban az egy alapítvány kezde­ményezésére indított szavazás eredményét. Az esélyes jelöltek közé magyar építmény nem került. HÉT CSODA A VILÁG KÖRÜL A világ hét új csodája címre huszonegy műemlék lehet esélyes Melyik lesz új világcsoda? O Stonehenge - Nagy-Britannia © Neuschwanstein- Németország 0 Eiffel-torony - Franciaország O Colosseum - Olaszország 0 Akropolisz- Görögország 0 Kreml - Oroszország O Alhambra - Spanyolország O Timbuktu - Mali 0 Nagy Fal-Kína 0 Petra-Jordánia 0 Hagia Sophia - Törökország 0 Szabadság-szobor - USA 0 Chichén Itzá - Mexikó 0 Gízai piramisok - Egyiptom 0 Tadzs Mahál - India 0 Krisztus-szobor-Brazília 0 Machu Picchu - Peru 0 Húsvét-szigeti szobrok - Chile 0 Angkor- Kambodzsa 0 Kijomizu-templom-Japán 0 Sydneyi operaház-Ausztrália Az ókori világ hét csodája közül csak a gízai pirami­sok maradtak fenn. Az egyiptomi műemlék­együttes hat nap múlva ki­egészülhet: bemutatják, hogy a világ szavazói milyen építményeket tar­tanak a világ csodáinak. Farkas Károly - Maros László Jövő szombaton lezárul a világ új hét csodájára kiírt internetes és telefonos szavazás. A kezdemé­nyezés egy svájci alapítvány, a New 7 Wonders Foundation nevé­hez fűződik, amely 2007. július 7-én hirdet eredményt. Az ókori hét csodát egy szidóni görög költő és utazó, Antipatrosz gyűjtötte egybe a Földközi-tenger vidékéről, s ezt a hét nagyszerű építményt tekintik napjainkban is az ókori világ legkiemelkedőbb építményeinek. Az ókori csodák közül hat mára elpusztult. A szer­vezők most azt szeretnék, ha ko­runkban is úgy tekinthetne az emberiség bizonyos építmények­re, mint a világ csodáira, s a leg­szélesebb nyilvánosság előtt dől­jön el, melyek legyenek ezek. A listára korábban több millió ember építmények tömegét java­solta világszerte, ezek közül 77 került egy szakértői testület elé. A világhírű építészekből álló hét­fős zsűri szűkítette huszonegyre az építmények körét. A nyerő hu­szonegyből kimaradt a 33. hely­re sorolt magyar Országház is olyan műemlékekkel együtt, mint a pisai ferde torony, a Szent Péter-bazilika, a Big Ben vagy a pekingi tiltott város. Március 15-én az internetes szavazásról már hoztak nyilvá­nosságra adatokat Félidőben be­futónak látszott: a Tádzs Mahal, Chichén Itzá maja piramisa, a gízai piramisok, a Colosseum, a Nagy Fal, a Machu Picchu és Pet­ra romváros hetese. Az Akropolisz A görög főváros szívében a ki­emelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz épület- együttese. A százötven méter magas dombon már a mükénéi korban, az i. e. VI. században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsák el­pusztították a mészkőből épített, dór stílusú épületeket. Az Akro- poliszt Pheidiász, a legtöbbre tartott ókori szobrász és két hí­res építész, Iktínosz és Kallikra- tész tervezte Athén első embere, Periklész felkérésére. A komple­xum több nagy márványtemp­lomból áll, ezek közül a legna­gyobb a Pállasz Athéné tisztele­tére emelt Parthenón. Az Akro- poliszt évente több millióan ke­resik fel, bár a 19. század vége óta zajló restaurálások miatt a belsejét nem tekinthetik meg. A sydneyi operához A tervezettnél kétszer tovább - 14 évig - tartott felépíteni a tervezettnél tizenötször többe - 102 millió dollárba - kerülő syd­neyi operaházat, de a jelek sze­rint így is megérte. Az Ausztrá­lia jelképévé váló épületet a dán jorn Utzon tervezte, vitorlákat - rossz nyelvek szerint kagyló­héjakat - ábrázoló tetőszerkeze­te a tengert szimbolizálja. A hí­res tető 2194, egyenként 15 ton­nás betonelemből áll, amelyeket 350 kilométernyi acélkábel tart össze - a 32 betonoszlopon nyug­vó tető 27 ezer tonnát nyom, az épület maga 160 ezer tonnás. A teljes gőzzel üzemelő operaház egy 25 ezer fős város energia- igényét emészti fel naponta. Az Eiffel-torony sokak szerint nemcsak a fran­cia főváros, hanem egész Európa jelképe Gustav Eiffel francia mér­nök remekműve, a 19. század vé­A piramisok maradtak fenn egyedül az óko­ri világ hét csodája közül gén emelt Eiffel-torony. A torony építéséhez 1887. január 28-án fog­tak hozzá, és két év, két hónap, öt nap múlva készültek el vele. A to­rony fémszerkezetéhez 7300 ton­na tiszta acélt használtak fel, a 18 ezer fémdarabot 2,5 millió sze­geccsel rögzítették egymáshoz, az építmény teljes tömege több mint tízezer tonna. Mire elké­szült, az Eiffel-torony 300 méter magasba nyúlt, kora legmaga­sabb épületeként. Az építmény­ben 1710 lépcsőfok vezet a a har­madik kilátószintig, de több liftet is beépítettek a látogatók kényel­mét szem előtt tartva. Az épület a mai napig Európa leghíresebb látványossága, évente hét- millióan vállalkoznak rá, hogy megmászszák. misa, amelynek építéséhez kö­rülbelül 2,4 millió kőtömböt kel­lett kifaragni és a helyszínre szállítani. A Nagy piramis 6,4 millió tonnát nyom és 146 méter magas, így egyben a világ egyik legnagyobb magában álló épít­ménye. Máig rejtély, hogy az idő­számításunk előtt 2500 körül készült Nagy piramist hogyan építették fel. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezé­sen százezer rabszolga dolgo­zott. A gúlát simára csiszolt, hó­fehér mészkőlapokkal burkolták be, a piramis csúcsát pedig való­színűleg ezüstötvözettel burkol­ták. A burkolat mára csaknem teljesen eltűnt, de a piramist az elmúlt 4500 év sem tudta el­pusztítani. A kínai Nagy Fal nem létezik olyan kategória, amelyben ne a kínai Nagy Fal vinné el a pálmát. Ez a vüág leg­hosszabb, legsúlyosabb épít­ménye, ennek építése tartott a legtovább, és ezen dolgozott a leg­több ember. Mivel a fal nem ösz- szefüggő építmény, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik hivatalos adat a fal hosszát 6352 kilométerre teszi, de más becslések 3000-10 000 ki­lométer között ingadoznak. A Kí­na északi részét védelmező erő­dítmény és falrendszert időszá­mításunk előtt 210-ben kezdte meg Csín Sí Huang-ti császár - akinek síremlékét a legendás agyaghadsereg védte. A ma lát­ható falszakaszokat a 14. és 17. század között uralkodó Ming di­nasztia korában emelték. A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kő­darabokból áll, belsejét agyaggal és kőzúzalékkal töltötték fői. Ma­gassága átlagosan 10 méter, A gízai piramisok kairó közelében emelkedik az égre a gízai síkságon a három Nagy piramis, Hufu (Kheopsz), Hafré és Menkauré síremléke. A legnagyobb közülük Hufu pira­Az ókori világ hét csodája: Antipatrosz szidóni költő és utazó listája Csoda Építése Elhelyezkedése Pusztulásának ideje Oka A gízai Nagy piramis ___ Kr. e. 2550_______Egyiptom____________;_____________________________ Szemirá misz függőkertje Kr. e. 600______ Babilon_________ Kr. e. első évszázad földrengés Art emisz temploma Epheszoszban Kr. e. 550_________Lüdia, Törökország____Kr. e. 356____________tűz_______ Pheidiá sz oliimplai Zeusz-szobra Kr. e. 435______Görögország______ 5-6. század ________tűz______ Hallkarnassz oszi mauzóleum________Kr. e. 351________Bodrum, Törökország 1494________________földrengés Ro doszi Kolosszus ________Kr. e. 292-280 __Görögország Kr. e. 224______ ___földrengés Ale xandriai vUágftótorony____________Kr. e. 3. század Egyiptom____________1303-1480___________földrengés sz élessége a talapzatánál 7-8, a tetejénél 4-5 méter. Egyenlő távol­ságban bástyák tagolják, amelye­ken már a Ming-korban kezdetle­ges tűzfegyvereket helyeztek el. A Tádzs Mahal az AGRAI mauzóleum fehér már­ványtömbje egyike a világ legle­nyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fő­városa, Ágra közelében. A mogul császár szeretett felesége, Mum- taz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt, és a mon­da szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson. A tö­kéletes szimmetriájú Tádzs alap­rajza egy 57x57 méteres négy­zet, amely azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolc­szöget formáz. Külső és belső dí­szítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel. Az Országház a modern világ hét csodájáról tartott szavazáson 33. helyezést ért el a budapesti Országház. A magyarországi szavazás első he­lyét is elnyerte, megelőzve a Lánchidat, a pannonhalmi apát­ság épületét vagy az esztergomi bazilikát. Budapest legismertebb épülete a dualizmus korában épült Steindl Imre tervei alapján. Áz építkezés során 40 millió tég­lát, félmillió díszkövet, 40 kiló aranyat használtak fel. Maga az épület 268 méter hosszú, 123 mé­ter széles és 96 méter magas. A nyolcvanas évek végétől folyik a felújítása gyakrolatilag vég nél­kül, mivel a légszennyezés követ­keztében fehér mészkő farag­ványai és szobrai gyorsabban ká­rosodnak, mint ahogy restaurál­ni lehetne őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom