Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-17 / 165. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 17., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP ...A DRÁVÁIG Kaposvár az alapítvány a Természettudományos Ok­tatásért kuratóriuma hete­dik alkalommal írta ki a Rátz Tanár Úr Életműdíj pályázatát, mellyel két-két fizika-, matematika-, ké­mia- és biológiatanárt jutal­maznak, akik pályájuk so­rán különösen sokat tettek a hazai reáloktatásért. A kuratórium idén szeptem­ber 14-ig várja a somogyi jelöléseket, (av) Kaposvár általános horgá­szati tilalmat rendelt el a Kaposvári Sporthorgász Egyesület haltelepítés mi­att a Töröcskei tavon. Ezer- háromszáz kilogramm fog­ható méretű ponty került a tóba. A horgászmaratonig tilos halat fogni, azt követő­en, szombaton éjféltől sza­bad majd újra pecázni. (av) Kisbárapáti kétszázezer fo­rint támogatást nyert az önkormányzat a földműve­lésügyi minisztérium Par­lagfűmentes Magyaror­szág akciója keretében. A pénzen motoros fűkaszát vásároltak. (kj) Nagyatád játékos úszó- és futóiskola indult a városi strandon. A délelőtti és délutáni foglalkozásokra elsősorban gyerekeket vár­nak, akik egy órában az úszással másik egy órában a futással ismerkednek. A foglalkozások végén játék­ra, strandolásra is van le­hetőség. (csm) Somogysámson a mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hivatal élelmiszer segély- programjának keretében a gyermekélelmezési alapít­ványon keresztül 37 mázsa élelmiszert kapott a telepü­lés. Több mint 130 rászo­ruló nyugdíjas, valamint 28 három és több gyerme­kes család között osztották ki az élelmiszert, (ve) Taszár TÖBB mint hétmillió forintot fordítanak a tele­pülésen a Petőfi utca jár­dájának felújítására. A be­ruházáshoz a Dél-dunántú­li Regionális Fejlesztési Ta­nács CÉDE pályázatán egymillió-hatszázezer fo­rintot nyertek, a fennmara­dó összeget saját forrásból teremtik elő. (szá) Sztár a baromfiudvarban háp Négylábú kacsa született Babócsán, életképesnek bizonyul Pássá Gyuláné: a budapesti rokonaim üzentek, ne vágjam le addig, amíg nem látták. Nincs ilyen szándékom Először csupán hírlapi kacsának gondoltuk, de a csöpp baromfi nagyon is valóságos. Lelkesen togyog a többiek után - mind a négy lábán. Nagy László Négylábú kacsa született Babócsán. Vidáman szaladgál a baromfiudvarban, s gazdája szerint jó étvágyú, életképes. Csupán a püspökfalatjánál lát­szik, hogy eltér a többitől, s ki­csit hamarabb elfárad a két fö­lös láb cipelése miatt. - Már a tojást látva is gyanakodnom kellett volna, gyanúsan nagy volt - mondja a babócsai Pássá Gyuláné. - Akkor nem értet­tem, hogy mi az oka, most azon­ban már biztos vagyok benne: azért volt akkora, hogy elférjen benne ez a sok láb. Nem akar­tam hinni a szememnek, ami­kor a kiskacsát kisegítettem a tojásból. Az asszony 1975 óta foglal­kozik kacsákkal, de - állítja - « ilyet még soha életében nem ? látott. - Mindig totyogott az 5 udvaromban hatvan-hetven | pecsenyének való, most is I negyven kacsa hápog a keríté­sen innen - magyarázta. - Eh­hez hasonlóval azonban soha­sem találkoztam. Még Somogy­bán sem hallottam hasonlóról. Az állatorvosunk eddig még nem látta, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy mivel magyaráz­za majd ezt a rendkívüli rend­ellenességet. A kiskacsa még alig pár he­tes, mégis már igazi sztár. A fa­luban hamar elterjedt a híre, s sokan átjöttek megnézni, le­fényképezni. - Még nagyatádi ismerőseim is eljöttek miatta - mondja büszkén a gazdaasz- szony. - S a budapesti rokona­im is üzenték: ne vágjam le ad­dig, amíg nem látták az állatot. A korai végtől a kiskacsának amúgy sem kell tartania. Gazdaasszonya azt mondja: eszében sincs pecsenyét csi­nálni belőle. A négylábút megtartja, amíg csak él. Szakértők lapunknak elmondták: minden százezre­dik állat jár így, mint a babó­csai kacsa, s nem genetikai, hanem fejlődési rendellenes­ségről van szó. Csak Gyurcsánytól fél a csöpp jószágnak egyedül Gyurcsánytól van félnivalója, így hívják Passáéknál a házőr­ző ebet, aki nehezen bír magá­val, ha baromfit lát. - A nevét azért kapta, hogy legyen egy olyan Gyurcsányunk is, aki ért a szóból - mondták a háziak. Európa bárkájában a kodályos nagykórus misszió A Dunán hajózó együttest jgfckfogadták az országok elnökei Közép-Európa zenei életének sokszínűségét csupán két kórus képviseli az Európa bárkája - a Duna mítoszai és zenéi című kulturális misszión. A Passautól Budapestig tartó hajóúton a Ber­lini Rádió Ifjúsági Kórusa mel­lett Közép-Európából a kaposvá­ri Kodály Zoltán ének-zenei is­kola nagykórusa mutatkozott be. Az Európai Unió támogatásával, Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyaron szág kormányainak és köztársasági elnöke­inek a védnökségé­vel valósult meg a misszió. Kerekesné Pytel Anna régóta sikerrel vezeti a kórust A Kodály iskola nagykó­rusa egy tavaszi, hallei nem- _ zetközi kórusfesztivá­lon nyújtott kima­gasló teljesítmé­nye elismerése­ként kapott meg­hívást a nagy­szabású prog­ramra - tudtuk meg Szabó Zoltán­ná Kudomrák Zsuzsanna igaz­gatótól. - A gyerekek Passau- ban, Bécsben, Pozsonyban és Budapesten koncerteztek, s va­lamennyi országban fogadja őket a köztársasági elnök. Más magyar kórus nem kapott meghívást „Európa bárkájára”. A kórus Kerekesné Pytel Anna karnagy vezetésével hazaér­kezett. ■ Márkus Kata JEGYZET VAS ANDRÁS De mi lesz a vepszékkel? na, végül azoknak lesz igaza, akik régóta mondogatják, ka­mu ez a finnugor rokonság, kell a fenének, a magyarság legalábbis a sumerokkal egy- ívású. Jobban is mutatna a pe- digrénkben, hogy valamiféle vérszerinti kapocs köt össze bennünket Ur vagy Uruk vá­rosának hajdani uraival, s ki lehetne hagyni mindenféle konferenciát, ahol ezek a Szi­bériából szétrajzó gyüttment halevő népek összeülnek. Mint ezúttal Mordvinföldön, ahová meghívást kapott a ma­gyar kormányfő is. hogy aztán miképp lett belpo­litikai perpatvar egy találko­zóból, melynek valódi jelentő­ségéről sokat elárul, hogy ma­gunk vagyunk a legnagyobb lélekszámú finnugor nép, ne­héz megmagyarázni: talán a hirtelen jött kánikulával és a nyári politikai uborkaszezon­nal indokolható... MINDENESETRE AZ A TÉNY, hogy az oroszországi Mord- vinfóldön megrendezendő konferencián a házigazdával - nem a mordvinokkal... - nem túl jó viszonyt ápoló ész­tek csak szakmai szinten kép­viseltethetik magukat, ideha­za nagyobb vihart kavart, mint balti rokonainknál. A na­gyobbik ellenzéki párt szerint az észtmentes találkozó a finnugor rokonság semmibe vételét jelenti, s ha Gyurcsány részt vesz a konferencián, ki­szolgálja az oroszok EU- és NATO-ellenes törekvéseit... VELÜK ELLENTÉTBEN az észtek nagyokat hallgatnak, s a fin­neknél sem merültek fel ha­sonló problémák. Azt már csak csendesen kérdezem, nem az lenne a finnugor ro­konság igazi semmibe vétele, ha a legnagyobb testvér inte­ne be a többieknek? Az iga­zán kicsiknek, akiknek való­ban fontos ez a találkozó. A hantiknak, manysiknak, ma­riknak, líveknek, mordvinok- nak, udmurtoknak, komik­nak. Nem beszélve a vótokról és a vepszékről... Bárki vezethetett mozdonyt Tüskeváron kiállítás 111 éve közlekedhetünk vasúton is Kaposvár és Fonyód között A rendezvények sok pénzt hoznak a településeknek Ingyenesen volt látogatható a tüskevári vasúttörténeti gyűjte­mény vasárnap. A kiállítást gon­dozó egyesület az első ma-gyar és az első somogyi vasútvonal megnyitására emlékezett. A kaposvári Verebély László Vasúttörténeti Egyesület látvá­nyos és érdekes programokkal várta a látogatókat a tüskevári állomáson. Az egész napos ese­ményen mindenki kipróbálhat­ta a mozdony- és metróvezetést, természetesen csak virtuálisan, két számítógép segítségével. Az érdeklődők bepillantást nyer­hettek a vasút történetének főbb állomásaiba különféle esz­közök, szerszámok, makettek és emléktárgyak segítségével. Akit viszont nem csak a múlt érdekelt, az kipróbálhatta, hogyan is bonyolódik a forga­lom az egyes vasútvonalakon a külön erre az alkalomra kiállí­tott terepasztalon. Kemenczei Róbert, az egyesü­let elnöke elmondta: azért szer­vezték meg immár harmadik alkalommal a látványos bemu­tatót, mert így akarnak tiszte­legni a vasúttársaságért a múlt­ban dolgozó elődökre. Ugyanis július 15-én adták át az első ma­gyar vasútvonalat 18464)an Pest és Vác között. Szintén ezen a napon, 1896-ban a Kaposvár-Fo- nyód vasútvonalon indulhatott meg a közlekedés Somogybán először. ■ Szűcs Tibor Kemenczei Róbert a minden vasárnap látható kiállítás egyik asztalánál A balatoni rendezvénynaptár­ban idén 314 esemény szerepel, ezek háromnegyed része a nyá­ri időszakban kerül megrende­zésre. A turisztikai szakemberek ta­pasztalatai azt mu­tatják, hogy feszti­válokra azért van szükség, mert a vendégek igé­nyeit ma már nem lehet kielégí­teni csupán a színvonalas szállo­dai szolgáltatásokkal. Az Önkor­mányzati és Területfejlesztési minisztérium államtitkára sze­rint egyre jellemzőbb, hogy a vendégek kifejezetten egy-egy rendezvény miatt választják a Balatont. - A fesztiválok előnye, hogy tovább növelik a belföldi vendégforgalmat - hangsúlyoz­ta Újhelyi István. A Balaton Sound a húszas évei elején járó korosztályt igyeke­zett a magyar ten­gerhez csábítani. - A Balaton legna­gyobb problémája, hogy a most felnövő fiataloknak nincsenek szép em­lékei, ezért velük meg kell sze­rettetni a tavat - mondta Geren­dái Károly, a rendezvény főszer­vezője. Zamárdi polgármestere kiemelte: az önkormányzatok­nak egyre nagyobb szükségük van arra, hogy olyan kitörési pontokat keressenek, amik tö­megeket vonzanak, hiszen így tudják növelni bevételeiket ■ K. T. ■ A balatoni nap­tárban 314 ren­dezvény van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom