Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-12 / 161. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK 4 MEGYEI KÖRKÉP Interneteznek az ügyfelek bajok Sándor főosztályve­zető, a Nemzeti Közlekedé­si Hatóság kaposvári irodá­jának vezetője: - A jármű­vezetői, vizsgáztatási és utánképzési főosztályon az elektronikus jelentkezési lap bevezetésén dolgozunk. Eddig papírnyomtatványt használtunk, ám rövidesen az internetalapúra térünk át. Ez reményeink szerint jelentősen gyorsítja az ügy­intézést. A somogyi isko­láknak a héten küldtem ki a tájékoztatót, s már szer­dán nagy volt az érdeklő­dés. így előre láthatóan már a jövő hétfőtől az összes in­tézet elektronikusan adja be a jelentkezési lapot. A barcsi kitüntetett dernanecz józsefné, a he­lyi munkaügyi kirendeltség j vezetője másoknak keresett munkahelyet éveken ke­resztül. A barcsi tevékeny­ségét sok esetben siker ko­ronázta, bár mostoha fel­adatot vállalt, hiszen az or­szág egyik leghátrányosabb helyzetű térségében igyeke­zett segíteni mások boldo­gulását. A munkáját Barcs Városért kitüntetéssel is­merte el a képviselő-testü­let az idei városnapon. Ti­zenhét évet töltött el a bar­csi munkaügyi szervezet- j ben, melynek irányítását | idén másnak adja át. Der- ! nanecz Józsefné azonban a munkát nyugdíjasként sem hagyja majd abba. Betyárvilág a rádi romnál kirándulóhelyek Templom és lovasudvar is fogadja a turistákat A török sereg nyomában, csak éppen ló helyett kerékpáron A bemutatók után a gyerekek veszik át a terepet. Simogatják a lovakat, felülnek a hátukra. Rádpuszta kicsinek, nagynak egyaránt látványosság Sorozatunkban bemu­tatunk néhányat a megye kirándulóhelyei közül. Márton László Már autópályáról is megközelít­hető a Lelle és Szemes közötti körforgalomtól három kilométer­re lévő település, ahol az egyéni látogatók is több órát eltöltenek. Miután befutott a csoportot szállító autóbusz, és a leszálló turistákat zsíros kenyérrel és pálinkával kínálták, az egyéni­leg érkezett családok is köze­lebb húzódtak a karámhoz. A betyárruhába öltözött lovasok egyértelművé tették, bemutató­ra készülnek. Az előadás alatt több nyelven hangzott el az ismertető - a francia csoport tiszteletére franciául is -, melyből minden­ki megtudhatta, miért is lovas nemzet a magyar.-A történelmi háttér ismerete nélkül nem lenne kerek a törté­net - utalt az ismertetőre Feke­te Zoltán, a lovasudvar vezetője a műsort követően. Hetente három alkalommal - kedden, csütörtökön és szom­baton - lovasbemutatókkal, pén­tekenként a somogyi hagyomá­nyokat felelevenítő ízelítővel fo­gadják az érdeklődőket. Már az oda vezető út is gaz­dag látványban. Szőlőültetvé­nyen keresztül közelítjük meg, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Balatonra, illetve az Ir- ma-pusztai halastavakra. A nap bármely szakában ér­kezhet a turista, talál kedvére- valót. Nyitott a lovasudvar, ahol a 30 ló mellett őshonos állat­ként megtalálhatók a szürke­marhák és rackajuhok is. Lehe­tőség van állatsimogatásra, lo­vaglásra, sétakocsikázásra. A nagy melegben kellemes és kedvelt időtöltés a Dél-Balaton legnagyobb pincéjének megte­kintése, melynek tölgyfa hordói 4500 hektoliter bor befogadá­sára képesek. A balatoni borok kóstolása után szívesen indul­nak túrára a természetkedvelők. A központból két perc alatt ter­mészetvédelmi környezetbe jut­nak, ahol hatalmas terület nyújt lehetőséget a barangolásra. Aki kijön Rádpusztára, bizto­san felkeresi a parkban találha­tó Árpád-kori romtemplomot, mely nyaranta több alkalommal ezreket vonzó rendezvények helyszíne. Július 27-én például Varnus Xavér koncertezik a hí­res romnál. A posta története PÁR KILOMÉTERRE RÁDTÓL, Balatonszemesen van a Lati- novits Emlékmúzeum. Szintén ott az út másik oldalán a „Ko­csiszekértől a postaautóig’’ címmel Mátyástól napjainkig kísérheti figyelemmel az ér­deklődő a postai szállítás tör­ténetét a Posta Múzeumban, ahol eredeti járművek mellett modelleket is bemutatnak. Ba- latonlellén a Kapoli Múzeum és az Afrika Múzeum nyújt fe­lejthetetlen élményt. Kocsiszekértől az autóig, a posta története Szemesen Ökörpofa-pörkölt és cigánymuzsika élő cigányzene mellett fo­gyaszthatja el a vendég a rádi specialitást, az ökörpofa-pör- költet Az étlap mellett tradici­onális magyar ételek szerepel­nek még a menüben is. 24 fő számára alakítottak ki szálláslehetőséget, mivel egyre többen vannak, akik napokat szeretnének eltölteni a csodá­latos, nyugodt környezetben. A lóval érkező vendégnek pe­dig ingyenszolgáltatás a pár éve épült lóhotel. BALAT0NFÖL] Balatonszárszó _♦.«*** - t'z BALATONfcELLE * :j SLgfL ONBOGLÁR K T* :»Fonyódliget .. í,Látrány Áj# * Szőláiiak Ordacsehi , visz nygg Szölösgyörök dő “ ■; #Somog A cikk megjelenését támogatta: Rádpusztai Csárda és Lovasudvar Balatonlelle, Rádpuszta Telefon: 06-20-9660-441. a Kerékpártúrával emlékeznek a hős elődökre a kőszegi cserké­szek. A hatszáz kilométeres tú­ra egyik állomása Csurgó volt. Básthy Béla a 353. számú Chernél István cserkészcsapat parancsnoka. ■ Barcsot, Csurgót és Zákányt is érinti a kőszegi cserkészcsapat a Somogy megyei tele­pülések közül. 475 évvel ezelőtt I. Szulej- mán szultán három esztendőn belül másodszor indult hadba Bécs ellen. Abban, hogy az 1532. évi hadjárat nem érte el célját, kulcsszerepe volt Kő­szeg ostromának, amely ugyan a vár jelképes megadásával zá­rult, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a török sereg végül nem vállalkozott a Bécset védő ke­resztény sereg elleni harcra, hanem elvonult. Kőszeg az év­forduló alkalmából többhetes rendezvénysorozattal emléke­zik az ostromra augusztus­ban. Ennek nyitányaként a cserkészek kerékpáron teszik meg az utat a tavaly 550 éves jubileumát ünneplő Nándorfe­hérvár és Kőszeg között. A kerékpártúra nagyjából a török sereg útján halad végig a Duna mentén. Érintették Újvi­déket és Eszéket, ahol a török haditanács 1532. július köze­pén döntött arról, hogy az 1529. évi hadjárattal ellentétben nem a Duna mentén, hanem a Drá­ván átkelve Baranya, Somogy, Zala, Vas és Sopron vármegyé­ket érintve vonul fel Bécs ellen.- Vasárnap Barcson voltunk, most Csurgón, majd Zákány­nál északra fordulva tovább kö­vetjük a török sereg nyomát Nagykanizsától Kőszegig - tájékoztatott Básthy Béla. Vendégszeretők a magyarok nagy öröm, hogy amerre jár­tunk, mindenütt tartják ma­gyarságukat a magyarok - mondta Básthy Béla. Minden­hol nagy vendégszeretetet ta­pasztaltunk és sehol nem kel­lett felállítani a sátrainkat, mert kaptunk szállást. Öten in­dultunk, de már nyolcán va­gyunk. m VARGA ANDREA Boszorkánypróba: kemény lépésekkel venni három falépcsőt halálsziget Harminchat fok van és mindenfelé csak füstölgő irtások, árnyékot nem adó csenevész gumipalánták A nyers rönkökből összeácsolt kunyhó falain penészgyöngyök tarkállottak. Este volt A két fehér zsírosnak tetsző, sárga bőrrel el- gyengülten feküdt egymás mel­lett. Van Gorck alacsony, vastag nyakú, köpcös ember volt, hatal­mas koponyával, angolosan szé­les állkapoccsal.- Mennyi a láza? - kérdezte Picket.- Harmincnyolc. Azt hiszem, reggel már nem tudok felkelni. - Egy perc múlva félrebeszélt.- Nekem talán még holnap si­kerül. De ha Wolf Balik-Papanon keresztül jött és nem a dzsunge­lén át, akkor csak két nap múlva érhetnek ide... és már későn... ...Hajnalodott... Ötkor fog meg­szólalni a tong-tong, egy kivájt fatönk, amit ha ütögetnek, mesz- szire visszhangzik. Akkor a mandurok: négy bennszülött munkafelügyelő idejönnek a ház elé, és várják a tuan besart, hogy elvezesse őket a napi munka­helyükre. Van Gorck érezte, hogy rajta is teljes erővel tör ki a betegség. Össze volt csipkedve, mert Lam- bu még mindig nem varrta be a lyukat a moszkitóhálón. Lambu nem értette, hogy a fehérek mi­ért sietnek, miért türelmetle­nek? Ha a taun parancsolja, ak­kor ő egész biztosan bevarrja a hálót, de miért kell annak mind­járt megtörténnie? Itt választja el egy áthághatatlan korlát a bennszülöttek értelmét a fehé­rek tevékenységétől. Az ambíció­hoz cél kell, a célhoz lehetőség és a lehetőség haszon. A fehér ember, ha siet, akkor elér vala­hová. De a maláj, ha siet, csak azt éri el, hogy a tuan nem kia­bál vele. És mivel türelmes, elné­ző fajta, tehát e cél elérésére nem sok erőt fejt ki. Például per­ceken át figyeli a fáról feléje bá­muló, lüktető torkú kaméleont, miközben jól hallja, hogy a tuan már harmadszor kiabált a szobá­ból, mert nemsokára megszólal a tong-tong, és szeretné, ha Lambu becsatolná a lábszárvé­dőjét. Van Gorck háromszor is megpróbált lehajolni, de nem si­került. Fekszik egy kicsit, csu­kott szemhéján sárga csíkok ci­káznak és görcse van... Kinyújtja a kezét, és magára önti a vizes­kancsó állott tartalmát Egy csé­szealj nagyságú döglött pók is kiesik a vízből a mellére. Égy kö­vér toka mint valami miniatűr krokodil terpeszkedik a falon, és csodálkozva nézi... A fene ette meg az egészet... Maradt volna Hágában, ahol volt... Micsoda re­mek szél fú a Grachtokon, és az égből aláhulló eső hűsít... „Lambu!” Úgy érzi, ha kiált, mintha egy kést döfne saját tor­kába... Részeg tántorgással fel­áll, nyakába akasztja a revolvert, felteszi a parafa kalapot... A láb­szárvédője még nyitva van... Ha hajolni próbál, ezer tüske fúró­dik a belébe. Lemossa Pick ar­cát, kinint ad neki... Az érkező mandurok léptei csikorogtak a ház előtt... Pillanatokra összefo­lyik a szeme előtt minden.- Hívott, tuan? - Lambu állt meg az ajtóban. A hollandus­nak kedve lett volna hozzávágni a kancsót. Bekapcsoltatja vele a lábszárvédőjét. Van Gorck néhány sikertelen kísérlet után egyetlen döngő lé­péssel kilép a tornácra a man­durok közé, akik kórusban zsongják:- Tabe tuan... A súlyos boszorkánypróba kö­vetkezik: nyugodtan, kemény lé­péssel lemenni három falép­csőn. A bennszülöttek valamit sejthetnek, kárörvendve figye­lik. Ha megtántorodna, összevi­gyorognának, és ez lenne a vég kezdete. De nem tántorodik meg, bár iszonyú görcs morajlik a belsejében, hódító fajának ere­je még sikerrel küzd a gyenge­ség ellen. Most végig kell men­nie a telepen... Ha ez sikerül, ak­kor holnapig meg van mentve a helyzet... Legalább harminchat fok van, és mindenfelé csak füs­tölgő irtások és árnyékot nem adó csenevész gumipalánták... (FOLYTATJUK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom