Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 27. szám
2007. JÚLIUS 8., VASÁRNAP SZTORI 15 Álnéven fogy a magyar kalandregény bújócska Leslie L. Lawrence megszokásból maradt a bevált jelölésnél, ő a fényképét is közli Leslie L. Lawrence, T. 0. Teás, Henry Hamilton, Evelyn Marsh, Vavyan Fable, Melissa Moretti - mi a közös bennük? Ne törjék a fejüket, eláruljuk: valamennyien magyar kalandregényírók. Furcsa, de a lektűrkönyvek hazai szerzői közül mindenki álnevet használ. Van, akit üzleti megfontolások vezérelnek, de olyan is akad, aki megszokásból ragaszkodik rég leleplezett inkognitójához. Dián Tamás A hazai szórakoztató irodalomban magyar névvel nemigen lehet érvényesülni. Ennek több magyarázata is van, ám a legelterjedtebb az, hogy az olvasók valamiért a külföldi írók regényeit hitelesebbnek, jobb minőségűnek tartják. Más vélekedések szerint sokszor maga a műfaj követeli meg az álcázást, hiszen a jó krimik általában angolszász területről érkeznek, s ezért áruként honosodtak meg a hazai olvasási kultúrában, majd a jól bejáratott álnevek márkanevekké nemesültek. „Az olvasók elfogadták ezt a trükköt, a szerzők pedig nem tehetik meg, hogy egyik napról a másikra elhagyják a védjegyükké vált in- kognitót - jelentette ki az esztéta. - Sokan például gyűjtik egyes írók munkáit, s bármenynyire is tudják, hogy az idegen csengésű név magyar szerzőt takar, bizony nehezményeznék, ha megváltozna a borítón a már megszokott jelölés. Olyan ez, mint egy minőségi védjegy: ha valamelyik szerző úgy döntene, hogy »magyarít«, hiába írna ugyanolyan színvonalon, mégis újra fel kellene építenie az új névhez tartozó imázst. Ezt pedig senki sem vállalja.” Nemere István 35 könyvet írt Melissa Moretti néven. így lett a romantikus, szerelmes regények szerzője férfi. Ez főként a dedikálásokkor érdekes. Még Harsányi Gábor sem bízott a saját sikerében szerző fotóját is közük), ám az egyes szám első személyben elmesélt történetek jellege megkívánja az angolszász imázst. „Eleinte ifjúsági és tudományos-fantasztikus műveket írtam, s csak akkor fordítottam le a nevemet angolra, amikor kalandregényekkel jelentkeztem - mondta az író. - így jeleztem az olvasóknak, hogy nem a megszokott műfajt kapják. Mára szerencsére összeolvadt a két tábor, de mivel az olvasók már megszokták, a megkülönböztetés maradt.” Réz András szerint azért nincs magyar néven publikáló lektűríró, mert a szórakoztató regények eleinte importA KÖNYVES SZAKMA SZERINT még mindig sokkal jobban el lehet adni egy külföldi szerző regényét, mint egy magyar író munkáját. Kerekes László kereskedéssel és kiadással is foglalkozó szakember szerint ez azért van így, mert Magyarország még mindig nem tudta levetkőzni a nyugati termékek imádatát. „írhat egy magyar szerző bármilyen szenzációs krimit, az olvasók nem tartják hitelesnek - mondta. - Jó példa Anthony Grey esete: a szerző egy kungfu-mester, aki a saját kalandjait meséli el. Az illető egyébként valóban a harcművészetek kiváló művelője, de ha a valódi nevét, vagyis Sebestyén Elemért írná a borítóra, valószínűleg senki nem venné komolyan. ” A kiadó példaként említette még Harsányi Gábort, aki a 80-as évek végén írt néhány krimit, ső is jobban bízott az idegen hangzású álnévben - pedig ő ak kor már népszerű színész volt.- legyen bármilyen lebilincselő a történet - magyar névvel már azt sem lehet elérni, hogy az olvasó egyáltalán a kezébe vegye a kérdéses művet. A legtöbb álnevet használó szerző jelenleg Nemere István, aki nem titkolja, hogy esetében az írói egyéniségek váltogatásának kereskedelmi okai vannak. „A rendszerváltásig eszembe sem jutott, hogy a sajátomon kívül más nevet használjak, akkor találta ki egy terjesztő, hogy a következő könyvem borítóján angol szerző szerepeljen - mondta. - így »szüle- tett meg« Henry Hamilton, s ezután már nem volt megállás. A nácikról szóló, második világ- háborús történeteket a német Stefan Niemayer neve hitelesítette, míg a brit titkosszolgálatokról Stuart Harrington személyisége mögé bújva írtam. Az elmúlt tizenhat év alatt körülbelül 32-34 álnéven publikáltam, a pontos számot magam sem tudom. A sokféle megjelenésnek ma már praktikus magyarázata van: jelenleg körülbelül kéttucatnyi kötetem kapható, márpedig ennyi könyvet egyetlen szerzőtől nem bírna el a piac. Persze, akadt eset, amikor a téma rázós volta miatt én kértem az inkognitót, de olyan is előfordult, hogy a tisztelet kényszerítette ezt ki. Ilyen volt például, amikor a Micimackóhoz írtam folytatást: Milne után kissé furcsa lett volna odaírni a saját nevemet...” Az irodalmi „bújócska” olykor érdekes helyzeteket produkál. Nemere például már 35 könyvet jegyzett Melissa Moretti néven, s bizony néha nagyot néznek az olvasók, amikor rájönnek, hogy a szerelmes regények szerzője valójában férfi. Ez főként a dedikálások alkalmával szokott problémát okozni, ám az író ezt is megoldotta: az ajánlásban idézőjelbe téve csak az álnév monogramját írja, egyébként pedig a saját nevét firkantja alá. Az írói álnév egyébként a magyar könyvpiacon ma már inkább összeka- csintós játék az olvasókkal, hiszen a kötetek belső oldalain szinte mindig feltüntetik a valódi szerzőt is. Nincs tehát átverve senki, ám a külföldi hangzású nevek valahogy mégsem kopnak ki a piacról. Jó példa erre Lesüe L. Lawrence, akiről mindenki tudja, hogy Lőrincz L. Lászlót takarja (főleg, amióta a hátsó borítón a ■ Magyar írói névvel azt sem lehet elérni, hogy kézbe vegyék a hazai szórakoztató irodalom könyveit. Sokszor a műfaj követel álcázást, krimit például célszerű angolosan csengő névvel megjelentetni HIRDETÉS szombat Brazílián Carnival with 25 dancers Special guest i (Voksán Virág - PLAYMATE 2006) Tolószékes kormányfő, vak miniszter? tolerancia Nyugaton megszokott dolog, ha a vezető fogyatékkal élő Nagy-Britannia új miniszterelnöke egyik szemére nem lát, s nagy a valószínűsége, hogy idővel teljesen megvakul - a sziget- országban ez mégsem „téma”. Ha valaki szóba hozná ebbéli aggályait, az emberek többsége valószínűleg nem is értené, mi ezzel a probléma. A Lajtán túl ugyanis egyáltalán nem számít különlegesnek, ha vezető politikai pozícióba egy fogyatékos ember kerül. A múlt század első felében Amerikában megválasztották elnöknek a mozgássérült Franklin Rooseveltet, s Nagy-Bri- tanniának is volt már vak politikusa, Dávid Blunkett egykori belügyminiszter személyében. De vajon mi a helyzet nálunk? Nos, a magyar közélet még korántsem ennyire toleráns. Mindössze három olyan „élvonalbeli” politikusról tudunk, akik köztudottan testi fogyatékosak: a vak és félkarú dr. Szigeti György 1998-ig volt az SZDSZ képviselő- csoportjának tagja, a kerekes székben élő Szekeres Pál 1998 és 2005 között a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkáraként dolgozott, a szintén mozgássérült Hirt Ferenc pekerejjes székest választanának meg miniszternek vagy kormányfőnek, vélhetően felgyorsulna a középületek akadály- mentesítése, hiszen az nem lehetséges, hogy ő valahová ne tudjon bemenni - mondta. - Ugyanakkor egyelőre kevés esélyt látok arra, hogy ez bekövetkezzen, hiszen egy mozgássérültnek állandó segítőre van szüksége, s ez a hazai közfelfogás szerint nem mutat jól. Nem véletlen, hogy Szili Katalin sem vállalja fel, hogy hiányzik a bal kézfeje.” Kéri László politológus szerint a toleranciában már eljutottunk oda, hogy hivatalosan senki sem tiltakozna egy fogyatékos miniszter vagy kormányfő ellen, de az előítéletek legyőzéséhez ennél több kell. „Nem val- lanák be, de valószínűleg sokan gondolnák azt, hogy az illető nem lenne képes jól ellátni feladatát - jelentette ki. - Ezért aztán mi még messze vagyunk attól, hogy eleve nem létező problémának tekintsük a fogyatékosságot. Ahhoz, hogy erre esélyünk legyen, az általános politikai intoleranciát kellene legyőzni. ■ D. T. Szekeres István szerint erős az előítélet a fogyatékkal élőkkel szemben dig jelenleg a Fidesz parlamenti frakciójának tagja, az esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi albizottság elnöke. Szekeres szerint Magyarországon még mindig erős előítélet, illetve sutaság tapasztalható a fogyatékkal élő emberekhez való viszonyban. „Előfordult, hogy azért nem mentem el valahová, mert egyszerűen nem tudták megoldani az akadálymentes közlekedést - mondta a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének jelenlegi elnöke. - Sokszor ugyan van segítőkészség, ám ez nem párosul gyakorlatiassággal. Máskor meg azt érzem, hogy egyesek a testi fogyatékosság alapján előítéleteket táplálnak a szellemi képességeket illetően is.” Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke szerint határozottan jó lenne, ha végre nálunk is vezető politikai pozícióba kerülne egy fogyatékkal élő ember. „Ha például egy
