Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 27. szám

2007. JÚLIUS 8., VASÁRNAP SZTORI 15 Álnéven fogy a magyar kalandregény bújócska Leslie L. Lawrence megszokásból maradt a bevált jelölésnél, ő a fényképét is közli Leslie L. Lawrence, T. 0. Teás, Henry Hamilton, Evelyn Marsh, Vavyan Fable, Melissa Moretti - mi a közös bennük? Ne törjék a fejüket, elárul­juk: valamennyien ma­gyar kalandregényírók. Furcsa, de a lektűrköny­vek hazai szerzői közül mindenki álnevet hasz­nál. Van, akit üzleti meg­fontolások vezérelnek, de olyan is akad, aki megszokásból ragasz­kodik rég leleplezett inkognitójához. Dián Tamás A hazai szórakoztató irodalom­ban magyar névvel nemigen le­het érvényesülni. Ennek több magyarázata is van, ám a legel­terjedtebb az, hogy az olvasók valamiért a külföldi írók regé­nyeit hitelesebbnek, jobb minő­ségűnek tartják. Más vélekedé­sek szerint sokszor maga a mű­faj követeli meg az álcázást, hi­szen a jó krimik általában angol­szász területről érkeznek, s ezért áruként honosodtak meg a ha­zai olvasási kultúrában, majd a jól bejáratott álnevek márkane­vekké nemesültek. „Az olvasók elfogadták ezt a trükköt, a szer­zők pedig nem tehetik meg, hogy egyik napról a másikra el­hagyják a védjegyükké vált in- kognitót - jelentette ki az eszté­ta. - Sokan például gyűjtik egyes írók munkáit, s bármeny­nyire is tudják, hogy az idegen csengésű név magyar szerzőt ta­kar, bizony nehezményeznék, ha megváltozna a borítón a már megszokott jelölés. Olyan ez, mint egy minőségi védjegy: ha valamelyik szerző úgy döntene, hogy »magyarít«, hiába írna ugyanolyan színvonalon, mégis újra fel kellene építenie az új névhez tartozó imázst. Ezt pe­dig senki sem vállalja.” Nemere István 35 könyvet írt Melissa Moretti néven. így lett a romantikus, szerelmes regé­nyek szerzője férfi. Ez főként a dedikálásokkor érdekes. Még Harsányi Gábor sem bízott a saját sikerében szerző fotóját is közük), ám az egyes szám első személyben el­mesélt történetek jellege megkí­vánja az angolszász imázst. „Ele­inte ifjúsági és tudományos-fan­tasztikus műveket írtam, s csak akkor fordítottam le a nevemet angolra, amikor kalandregények­kel jelentkeztem - mondta az író. - így jeleztem az olvasóknak, hogy nem a megszokott mű­fajt kapják. Mára szeren­csére összeolvadt a két tábor, de mivel az ol­vasók már megszok­ták, a megkülönböz­tetés maradt.” Réz András sze­rint azért nincs ma­gyar néven publiká­ló lektűríró, mert a szórakoztató regé­nyek eleinte import­A KÖNYVES SZAKMA SZERINT még mindig sokkal jobban el lehet adni egy külföldi szerző regényét, mint egy magyar író munkáját. Kerekes László ke­reskedéssel és kiadással is fog­lalkozó szakember szerint ez azért van így, mert Magyaror­szág még mindig nem tudta levetkőzni a nyugati termékek imádatát. „írhat egy magyar szerző bármilyen szenzációs krimit, az olvasók nem tartják hitelesnek - mondta. - Jó pél­da Anthony Grey esete: a szer­ző egy kungfu-mester, aki a sa­ját kalandjait meséli el. Az ille­tő egyébként valóban a harc­művészetek kiváló művelője, de ha a valódi nevét, vagyis Se­bestyén Elemért írná a borí­tóra, valószínűleg senki nem venné komolyan. ” A kiadó példaként em­lítette még Harsányi Gábort, aki a 80-as évek végén írt néhány krimit, ső is jobban bí­zott az idegen hangzá­sú álnévben - pedig ő ak kor már népszerű színész volt.- legyen bármilyen lebilincselő a történet - magyar névvel már azt sem lehet elérni, hogy az ol­vasó egyáltalán a kezébe vegye a kérdéses művet. A legtöbb ál­nevet használó szerző jelenleg Nemere István, aki nem titkolja, hogy esetében az írói egyénisé­gek váltogatásának kereskedel­mi okai vannak. „A rendszervál­tásig eszembe sem jutott, hogy a sajátomon kívül más nevet hasz­náljak, akkor találta ki egy ter­jesztő, hogy a következő köny­vem borítóján angol szerző sze­repeljen - mondta. - így »szüle- tett meg« Henry Hamilton, s ez­után már nem volt megállás. A nácikról szóló, második világ- háborús történeteket a német Stefan Niemayer neve hitelesí­tette, míg a brit titkosszolgála­tokról Stuart Harrington szemé­lyisége mögé bújva írtam. Az el­múlt tizenhat év alatt körülbelül 32-34 álnéven publikáltam, a pontos számot magam sem tu­dom. A sokféle megjelenésnek ma már praktikus magyarázata van: jelenleg körülbelül kéttu­catnyi kötetem kapható, márpe­dig ennyi könyvet egyetlen szer­zőtől nem bírna el a piac. Per­sze, akadt eset, amikor a téma rázós volta miatt én kértem az inkognitót, de olyan is előfordult, hogy a tisztelet kényszerítette ezt ki. Ilyen volt például, amikor a Micimackóhoz írtam folyta­tást: Milne után kissé furcsa lett volna odaírni a saját nevemet...” Az irodalmi „bújócska” olykor érdekes helyzeteket produkál. Nemere például már 35 könyvet jegyzett Melissa Mo­retti néven, s bizony néha nagyot néznek az olvasók, amikor rájönnek, hogy a sze­relmes regények szer­zője valójában férfi. Ez főként a dedikálá­sok alkalmával szo­kott problémát okoz­ni, ám az író ezt is megoldotta: az aján­lásban idézőjelbe téve csak az álnév monogramját írja, egyébként pedig a saját nevét firkantja alá. Az írói álnév egyébként a ma­gyar könyvpia­con ma már in­kább összeka- csintós játék az olvasókkal, hiszen a kötetek belső oldalain szinte mindig fel­tüntetik a valódi szerzőt is. Nincs tehát átverve senki, ám a külföl­di hangzású nevek valahogy mégsem kopnak ki a piacról. Jó példa erre Lesüe L. Lawrence, akiről mindenki tudja, hogy Lőrincz L. Lászlót takarja (főleg, amióta a hátsó borítón a ■ Magyar írói név­vel azt sem lehet elérni, hogy kézbe vegyék a hazai szórakoztató iro­dalom könyveit. Sokszor a műfaj követel álcázást, krimit például cél­szerű angolosan csengő névvel meg­jelentetni HIRDETÉS szombat Brazílián Carnival with 25 dancers Special guest i (Voksán Virág - PLAYMATE 2006) Tolószékes kormányfő, vak miniszter? tolerancia Nyugaton megszokott dolog, ha a vezető fogyatékkal élő Nagy-Britannia új miniszterel­nöke egyik szemére nem lát, s nagy a valószínűsége, hogy idő­vel teljesen megvakul - a sziget- országban ez mégsem „téma”. Ha valaki szóba hozná ebbéli ag­gályait, az emberek többsége va­lószínűleg nem is értené, mi ez­zel a probléma. A Lajtán túl ugyanis egyáltalán nem számít különlegesnek, ha vezető politi­kai pozícióba egy fogyatékos em­ber kerül. A múlt század első fe­lében Amerikában megválasz­tották elnöknek a mozgássérült Franklin Rooseveltet, s Nagy-Bri- tanniának is volt már vak politi­kusa, Dávid Blunkett egykori belügyminiszter személyében. De vajon mi a helyzet nálunk? Nos, a magyar közélet még ko­rántsem ennyire toleráns. Mind­össze három olyan „élvonalbeli” politikusról tudunk, akik köztu­dottan testi fogyatékosak: a vak és félkarú dr. Szigeti György 1998-ig volt az SZDSZ képviselő- csoportjának tagja, a kerekes székben élő Szekeres Pál 1998 és 2005 között a Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztérium ál­lamtitkáraként dolgozott, a szin­tén mozgássérült Hirt Ferenc pe­kerejjes székest választanának meg miniszternek vagy kor­mányfőnek, vélhetően felgyor­sulna a középületek akadály- mentesítése, hiszen az nem lehet­séges, hogy ő valahová ne tudjon bemenni - mondta. - Ugyanak­kor egyelőre kevés esélyt látok arra, hogy ez bekövetkezzen, hi­szen egy mozgássérültnek állan­dó segítőre van szüksége, s ez a hazai közfelfogás szerint nem mutat jól. Nem véletlen, hogy Szili Katalin sem vállalja fel, hogy hiányzik a bal kézfeje.” Kéri László politológus sze­rint a toleranciában már eljutot­tunk oda, hogy hivatalosan sen­ki sem tiltakozna egy fogyaté­kos miniszter vagy kormányfő ellen, de az előítéletek legyőzé­séhez ennél több kell. „Nem val- lanák be, de valószínűleg sokan gondolnák azt, hogy az illető nem lenne képes jól ellátni fel­adatát - jelentette ki. - Ezért az­tán mi még messze vagyunk at­tól, hogy eleve nem létező prob­lémának tekintsük a fogyaté­kosságot. Ahhoz, hogy erre esé­lyünk legyen, az általános poli­tikai intoleranciát kellene le­győzni. ■ D. T. Szekeres István szerint erős az előítélet a fogyatékkal élőkkel szemben dig jelenleg a Fidesz parlamenti frakciójának tagja, az esély­egyenlőségi és fogyatékosügyi albizottság elnöke. Szekeres sze­rint Magyarországon még min­dig erős előítélet, illetve sutaság tapasztalható a fogyatékkal élő emberekhez való viszonyban. „Előfordult, hogy azért nem mentem el valahová, mert egy­szerűen nem tudták megoldani az akadálymentes közlekedést - mondta a Magyar Mozgáskorlá­tozottak Sportszövetségének je­lenlegi elnöke. - Sokszor ugyan van segítőkészség, ám ez nem párosul gyakorlatiassággal. Más­kor meg azt érzem, hogy egye­sek a testi fogyatékosság alapján előítéleteket táplálnak a szellemi képességeket illetően is.” Dr. Hegedűs Lajos, a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Or­szágos Szövetségének elnöke szerint határozottan jó lenne, ha végre nálunk is vezető politikai pozícióba kerülne egy fogyaték­kal élő ember. „Ha például egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom