Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-18 / 140. szám

12 KULTÚRA SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 18., HÉTFŐ Kézműves bemutatót is rendeztek a POSZT-on A POSZT KERETÉN BELÜL tartották a hagyományos XXXI. Országos Szőttes- és Cserépvásárt Pécsen, a Jó­kai téren. Szőttesek és éde­sek bemutatóját, sütemény­tálak, tányérok szépség- versenyét és a kézműves­borok kóstolóját is láthat­ták az érdeklődők. Az ün­nepi hangulat Lovász Irén „Ének a fonóban" című produkciójával indult. Nem maradhatott el a kézmű­ves foglalkozás sem, me­lyet a legkisebbeknek szer­veztek. Délután gyermek­dalokat és régi magyar tán­cokat, majd magyar köl­tők megzenésített verse­it hallgathatták a művé­szet kedvelői. Versmegállót terveznek a pécsi buszvárókba a művészetek és Irodalom Háza, valamint a Café Bá­bel januárban országos vers- és fotópályázatot írt ki Határtalanul címmel. A beérkező pályamunkákból szakmai zsűri választja majd ki azokat az írásmű­veket és fényképeket, me­lyekből összeáll a kiállítás anyaga, az a száz nagymé­retű plakát, melyeken egy- egy vers, valamint fény­kép kap helyet. E kortárs művészeti „tablókat” júni­usban Pécs forgalmas au­tóbusz-vonalain helyezik el a megállók reklámfelü­leteinek üvegvitrinjeiben. A kiállítás párbeszédet kezdeményez a művésze­ti alkotások és az utazókö­zönség között, oldja a köz­lekedés megszokott egy­hangúságát. Kiállítással zárult a nemzetközi tábor kiállítással zárta kapuit a hétvégén a Nagykanizsa melletti Kendlimajorban a Ludvig Nemzetközi Mű­vésztelep alkotótábora. Az idei találkozóra a világ minden részéről érkeztek, a két hét során több mint 40 alkotó fordult meg a te­lepen. Festményeket, szob­rokat, kerámiákat, sőt még totemeket is bemutattak a művészek sokszínű al­kotásaiból. Harmincöt év hegymenetben babarczy Híres-hírhedtből nemzetközi szintűre vezette a Csiky Gergely Színházat- Azt mondta, amikor elkö­szönt a társulattól, örül annak, hogy a színház következő veze­tőinek ugyanúgy meg kell küz­deni ezért a pozícióért, ahogy önnek is meg kellett.- A hetvenes-nyolcvanas években percenként jelentettek fel bennünket, és őrületes párt­vizsgálatok folytak ellenünk. Ráadásul szinte szóról szóra ugyanazok a vádak hangoztak el Legenda és díszpolgár lett Kaposváron a Kossuth-díjas rendező BABARCZY LÁSZLÓ 1941-ben született Budapesten. 1966- ban végzett a Színházművésze­ti Főiskola rendező szakán. 1966-69-ben a Pécsi Nemzeti, 1969-1973 között a Nemzeti Színház tagja. 1973-ban a ka­posvári Csiky Gergely Színház­hoz szerződött, 1974-81-ben fő­rendezője volt, 1978 óta igaz­gatója. 1969-től tanít a Szín- művészeti Főiskolán, amely­nek 1991-től több cikluson át a rektora. 1991 óta egyetemi ta­nár. 1985-87-ben a Magyar Filmgyártó Vállalat Objektív Stúdiójának, 1987-től az Ob­jektív Filmstúdió Vállalatnak volt a vezetője. Egyik létrehozó­ja a Kaposvári Egyetem Művé­szeti Karán a színművészeti karnak, amelynek jelenleg is tanszékvezetője. Jászai Mari-dí­jas (1977), érdemes (1984) és kiváló művész (1990). Kos- suth-díjat 1998-ban kapott. Kaposvár város díszpolgára. A hetvenes-nyolcvanas években az ország leghír- hedtebb, egyben leghíre­sebb rendezőjét csinálta belőle a szakma mellett a politika, ő pedig az or szág leghíresebb vi­déki színházát csinálta meg Ka­posváron. Fábos Erika Több olyan legen­dás előadás volt di- rektorságának ide­jén a teátrum falai között, ami után az sem volt biztos, hogy a következő évadot megéri a székében. Végül mégis önszántá­ból, 29 év igazgató­ság után állt fel belő­le. Babarczy László ah­hoz a művésznemzedék­hez tartozik, akik nemcsak új és friss hangokat hoztak, de a legtöbbet tették hozzá a hazai színházművészethez az elmúlt három évtizedben.- Nehéz a búcsú ennyi idő után?- Nem könnyű, de nem ért ké­születlenül. Nagyon untam már az igazgatással járó macerát, itt volt az ideje, hogy leköszönjek. Abból gondolom, hogy nem kés­tem el ezzel és jól időzítettem, hogy úgy tűnik, a kollégáim még így, az utolsó pillanatokban is tudtak engem szeretni.- A kilépője mindenesetre lát­ványosra sikerült... pl-Ez most egy ilyen őrült világ. % Mániákus ideologizálás és harci- |; as politizálás folyik. Pont mint f az ötvenes években. Aki élt ak- i kor, az tudja. Unta már az igazgatással járó macerát. Úgy véli, jól időzített, kollegái az utolsó pillanatokban is tudták szeretni a színház ellen, amik most. Igen, küzdelmes volt. A művészi mun­kával és a hadakozással ugyan­annyit kellett foglalkozni. Volt egy pár év, amikor jobb volt, az­tán visszatértünk, most megint kell hadakozni. Katasztrófának tartom ezt.- Ennek ellenére azt is mond­ta, hogy optimistán adja át a székét.- Igen. Minden okom megvan rá. Úgy érzem, nagyon jó álla­potban van a társulat. Megvan­nak az alapvető feltételek ah­hoz, hogy jól működjön az intéz­mény. Gazdaságilag és művészi­leg is mondhatom ezt.- Elégedett?- Az elmúlt 35 év lekülönbö- zőbb korszakaiból jöttek el szí­nészek az utolsó társulati ülé­semre. Szerettek. Elégedett va­gyok.- 35 év az nagyon sok. 35 év­ad. Hogyan lehet ennyi időt egy helyen eltölteni?- Hát egyenként. Egyiket a másik után. Sokszor volt úgy, hogy azt sem gondoltam, hogy a következő szezonban is itt le­szek. Ez úgy van valahogy, mint amikor az ember kirándul, és csak megy előre, s csak amikor a domb tetejéről visszanéz, akkor veszi észre, hogy tulajdonkép­pen egy hegyre ment fel.- Mi hiányzik majd legjobban ebből a színházból?- Teljesen nem akarok elsza­kadni innen, de ez az utódaimon is múlik majd. Mindenesetre azt sajnálom, hogy azokkal a mű­vészkollegákkal, akikkel nem­csak munkatársi, hanem baráti kapcsolatban is voltam, keveseb­bet fogunk találkozni.- Szerette Kaposvárt?- Nagyon. Kevesen ismerik olyan jól a várost és a környéket is, mint én. Sokat jártam benne gyalog, és biciklivel is rengeteg- szer bejártam. A Nádasdi erdő az egyik kedvenc helyem.- Mi következik ezután a sze­mélyes pályáján?- Amennyiben hívnak, termé­szetesen mindig örömmel jövök Kaposvárra. De tanítok két egye­temen, és máshol is várnak rám további művészi feladatok. Királynő és fejedelemasszony a zsoltáríró nők között konferencia Scherlock Holmes-i munka a kutatóké, számos még a megoldatlan rejtély a zsoltárok körül Rendezvényeket, támogatókat köszönhet esetenként Csurgó a Csokonai gimnáziumnak. A kö­zelmúltban például a Magyar Tudományos Akadémia és a ha­zai egyetemek régi magyar iro­dalmat tanító tanszékei egy szakmai konferenciájának le­hettek a házigazdái, ugyanis az egyik szervező - Petrőczi Éva - dédnagyapja, Vida Károly évti­zedeken keresztül itt volt igaz­gató. Zsoltár a régi magyar iro­dalomban címmel rendezték meg a tudományos fórumot, mert éppen négyszáz éve jelent meg Szenei Molnár Albert zsol­tárkönyve.- Laikusok számára milyen érdekességek hangzottak el? ­kérdeztük a másik szervezőt, Szabó Andrást.- Bartók István például meg­próbált rendet rakni a külön­böző irodalomtörténeti feltéte­lezések között - mondta Szabó András. - A korábbi nemzedék történészei hajlamosak voltak ugyanis mindent Szegedi La­josnak tulajdonítani, ha talál­koztak egy Lajos nevű költővel, akinek nem volt megadva a családneve. De talán nem min­den Lajos azonos a tizenhato­dik században sem Szegedi La- _ jóssal... | Petrőczi Éva Zsoltárok női j hangra című előadásában a | zsoltáríró nőkről beszélt. Euró- I pában ugyanis több nő is fór­S&p'í4 v'ís.k & íS, liüA-riyy’4 L FA Hl AZ f g .< > Sherlock Holmes-i munka a kutatóké. Egy szerző latin mozaikszót használt a neve helyett, személye titok dított zsoltárt - például Angliá­ban I. Erzsébet királynő -, Ma­gyarországon kevesebb, ilyen volt a XVII. század végén az er­délyi fejedelemasszony, Bethlen Kata. Továbbá van egy híres rejtvénye a régi magyar iroda­lomnak: egy latin mozaikszót használt a neve helyett a szer­kesztő, személyét titok övezi. Ki lehetett ő? Az 1969-ben kezdődött konfe­renciasorozat elindítója egyéb­ként Klaniczay Tibor volt, mint azt a rendezvényen megtudtuk, s emlékére díjat is alapítottak, amit ezúttal a somogyi városban adtak át. Török László és Mayer Gyula kapta tudomá-nyos mun­kájáért ■ Varga Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom