Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-29 / 150. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 29., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA 11 sportkiadvány Többéves precíz gyűjtőmunka eredménye a somogyi sport egykori és mai szereplőit bemutató kiadvány. Alapműnek számít, amely később bővíthető HIÁNYT PÓTOL A SPORT REFLEKTOR Van-e otthon sportkönyve? FÖLDVÁRI PÉTER, a MÚSz elnöksé­gi tagja, sportvezető: - Többkö­tetnyi sport témájú könyvem van. Főleg a nagy lexikonokat és az önéletrajz jellegű kiadványo­kat kedvelem. Örültem a somo­gyi sportkönyvnek is, mert szá­mos olyan szereplője van, akik­kel napi munkám során találko­zom. Evek múlva még érdeke­sebb lesz olvasni a megyei sport­életben tevékenykedőkről. szulimán gyula, a Szenna-Pack Zsebe SC NB /I B-s sakkozója: - A labdarúgástól a kosárlab­dán át a Forma-1-ig sok témát érintő sportkönyvünk van. A somogyiakról szóló kiadványt is megvásárolom, hiszen sok ismerősöm, barátom szerepel benne. Ezenkívül azért is je­lentős, mert összefoglaló jelleg­gel mutatja be a megyénkben tevékenykedő sportolókat. totth LÁSZLÓ, a KKASE tisztelet­beli elnöke: - Az olimpiai év­könyveket és a búvárúszással kapcsolatos kiadványokat szere­tem legjobban, több ilyen van ott­hon. Jó dolog, hogy elkészült egy, a megyei sportot feldolgozó mun­ka is, hiszen erősíti a lokálpatri­otizmust. Nagyon lényeges az ősök tisztelete és a megfelelő pél­damutatás a mai fiatalok előtt. A közelmúltban mutatták be a megyeházán a ha­zánkban egyedülállónak számító Sport reflektor - Ki kicsoda Somogybán? című könyvet. Kun Zoltán A könyvet szerzőként és szer­kesztőként jegyző Jutási Róbert persze nem először vállalkozott ily nagyszabású dologra. Tizen­egy esztendővel ezelőtt az ő szer­vezésében nyitotta meg kapuit a Somogyi Sportmúzeum, majd jött létre a sportolók emlékműve is. Az egyedülálló intézménybe a helyhiány miatt csak a megyei sport krémje kapott helyet. A hi­ányt pótlandó könyv mutatja be azoknak a tevékenységét, akik az elmúlt évtizedekben tettek vala­mit Somogy sportéletéért.- Úttörő jebegű munkának ne­vezhető az első Sportreflektor megírása, hiszen ilyen átfogó kiadvány szerkesztésére és megjelentetésére korábban senki nem vábalkozott. Kiala­kult koncepció alapján kezdő­dött a könyv előkészítése?- Dehogy, sokat gondolkod­tam, miként lehetne az eddig be­vált „Ki Kicsoda?" jellegű köny­vektől kicsit eltérően, színeseb­ben, olvasmányosabb formában tálalni a szereplőkről szóló tény­anyagot - mondta Jutási Róbert, a könyv szerzője, szerkesztője.- Ekkor találtam ki azt, hogy a legérdekesebb beküldött anya­gokat bővebb formában jelentet­jük meg, illetve a legnevesebb sportolókról készült korábbi in­terjúk részleteit is felhasználjuk.- A kiküldött kérdőíveket mennyien küldték vissza?- Az előzetesen lefektetett kritériumoknak közel ezer so­mogyi sportember felelt meg. Számukra, vagy ha elhunytakról volt szó, akkor a még élő hozzá­tartozók számára küldtünk kér­dőíveket. A várt anyag nyolcvan százaléka érkezett meg hoz­zánk. Sajnos, akadt, aki több­szöri keresés ellenére - bár ígérte - végül mégsem juttatta el hozzánk adatait. Végül 811 szócikk található a könyvben. Ez jó arány. Generációkon és városokon át ível a tenisz szeretető Jutási Róbert még friss könyvét forgatja, de gondolatban már az előtte álló feladatokra készül Több helyszínen kapható A kiadvány megvásárolható a kaposvári Fő utcán található Tourinform Irodában, a So­mogy Megyei Sportszövetség­ben (Fő utca 101.), a kaposvá­ri Tesco Áruházban a Somo­gyi Hírlap standján, a Don- neri Sportközpontban (Gilice a sportkönyv u.), a Pákái ABC-ben (Cseri u. 31.), illetve Siófokon, a Heti Hirdető szerkesztőségében (Fő utca 166.). Megrendelhető te­lefonon vagy faxon a 82-414- 796-os számon, illetve E-mail- ben a somogysp@mail.exter- net.hu címen.- Mennyi ideig tartott a mun­ka?- Gyakorlatilag hosszú évek kutatómunkája fekszik a könyv­ben. Régóta készültem egy ilyen jellegű kiadványra. A közvetlen előkészítés két évet ölelt fel. Fo­lyamatosan dolgoztam fel a be­érkező anyagokat, és ha kellett, csatoltam a kutatómunka ered­ményeként fellelt cikkeket.- Kik segítették a munkát?- Az adatgyűjtésben a kisebb régiók helyi sportjában jártas emberekre támaszkodtam. So­kat segített Ivusza István (Mar­cali), idősebb Fekete Rudolf (Balatonboglár), Horváth László (Lengyeltóti), Vida János (Fo­nyód), Horváth Gábor (Barcs), Tamás Lajos (Nagyatád) és Nagyvizeli József (Csurgó) is, de ez a lista koránt sem teljes. A képeket Molnár Gábor és' Pál László Csaba segített a mai kor­nak megfelelő formába átültet­ni. A sportkönyv címlap tervét Parrag Zsolt vállalta magára és oldotta meg nagyszerűen.- Vannak, akik bár elküldték adataikat, de már nem élhették meg a bemutatót.- Valóban. A Boglárlelle volt elnöke, Németh Béla, vagy a két kiváló labdarúgó, Márkus Ti­bor, valamint Zsoldos László és Papp Béla, a kaposvári ökölví­vó sem láthatja már magát saj­nos a könyv hasábjain.- Milyenek az első visszajelzé­sek?- Örömmel mondhatom, hogy szinte kizárólag pozitív vélemé­nyeket kaptam. Már a könyv írá­sa közben is volt, aki hálás volt, hogy van, aki bemutatja a so­mogyi sport szereplőit. Ilyen volt például Balogh Vilmos, a Mar­cali SzSE birkózóedzője. A kitöl­tött adatlapja mellé egy levélkét is mellékelt, amelyben megkö­szönte a munkámat. Sokan egé­szen megnyíltak, elvégzett - gyakran több évtizedes - munká­jukért soha semmilyen elisme­rést nem kaptak. Úgy érezték, valaki végre kíváncsi az életük­re, a történetükre. Az elküldött bővebb ismertető kéziratok, ha mind nem is kerültek a könyv­be, a Sportmúzeumban később kutathatók lesznek. Kulcsfontosságú a testnevelő tanárok szerepe A nemzetközi szinten jegyzett játékvezető harmath (család): Ki ne tud­ná Bogláron, hogy kik is Har- mathék. Egy hamisítatlan sportcsalád. És ezt elsősorban a tenisznek köszönhetik, hisz a kis fehér labda, no meg a családfő öt évtizede kötött örök barátságot egymással. És házon belül szép számmal akadtak követői. Ebben a fa­míliában mindig is sikk volt a teniszezés, amolyan kötelező tantárgy, miként az első ele­miben a betűvetés. így aztán Harmathék házának vala­mennyi lakója - tetszik, nem tetszik, bár többnyire tetszett - köteles volt megtanulni az ütő fogást. Judit, Gyuszi meg Frici még talán eleinte mu­szájból járt le a piros salakra, de az ő gyerekeiknek ez már kezdettől csak örö­met ho­zott. Áll­jon itt a példa, a kis unokáé, Holper Judité, Harmath Frigyes aki zsen- Kaposváron él ge kora ellenére időnként már túltesz a nagyapán is. Ő is édesany­ja babérjaira tör, hisz ki ne ismerné Harmath Juditot, aki éveken át volt Somogy női bajnoka. Igaz, a kisebbik Ju­dit a maga tizenhárom évé­vel még csak második a ser­dülő-ranglistán, de hát ez még a kezdet. ID. LEHEL LÁSZLÓ: Kezdettől hajtott a kíváncsiság, hogy a diákok bűvkörében tehetek-e többet az atlétikáért? Nem voltam példakép, nagy múlt­tal rendelkező sztár, akire kötelességszerűen felnéznek a tanítványok, de talán ezért is hittek jobban nekem. És szerencsémre hittek bennem mások is - jegyzi meg egy mély lélegzet kíséretében, majd tovább szőtte gondola­tait: az iskolám támogatta el­képzelésemet és szabad kezet adott, miként a helyi Petőfi Egyesület is. Alakítgattuk, szépítgettük a sporttelepet, úgy, ahogy illik a sajátunkat otthonosabbá tenni. És kez­detben Fortuna is mellém szegődött, remek tanítványok vettek kö­rül, akik hittek az elvégzett munká­ban, és megdol­goztak az eredmé­nyekért. Idősebb Lehel László így ala- Fonyódon dolgozott kult ki egy egészséges kölcsönhatás köztünk. Mindez növelte ked­vemet, eltökéltségemet. Mind­inkább belebújtam a szakiro­dalomba, éjjel edzéstervekkel álmodtam, átélt versenyek peregtek le emlékezetem kép­ernyőjén. Szerencsémre soha­sem ragaszkodtam görcsösen elképzeléseimhez. szilvas! József: Tízéves FIFA- tagsága során hatvannégy nemzetközi mérkőzést vezetett. Hogy melyik volt a legemléke­zetesebb? Talán egy Szovjet- unió-Románia összecsapás, mikor Kijevben százezer néző hangorkánja közepette „vizs­gázott”. Kedves emlékként hoz­za elő a Standard Liege-Spor- tingLissabon KEK mérkőzést, melyen jelen volt a belga ki­rály is, akivel a meccs szüneté­ben kezet rázhatott. Tizenöt or­szágban fújta a sípot, vezetett meccset Beckenbauemek, va­csorázhatott Sepp Herbergerrel és kapott elismerő szavakat Helmut Schöntől. Mindössze csak egyszer félt. - Athénban vezettem a Görögország-Jugo- szlávia találkozót - emlékezik. Jó előre figyelmez­tettek, ha az elején nemfo­gom meg a játéko­sokat, könnyen Mé felizza- Szilvási József nak az in- következetes volt dulatok. Már a nyolcadik percben egy szándékos durvaság után ki­állítottam a görögök legjobb­ját. Hát, ami ezután történt! A nézőtéren elszabadult a po­kol A kerítés, no meg a vizes­árok mentett meg. Még ami­kor hazaértem, a lakásom­ban is gondosan becsuktam az emeleti ablakot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom