Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-27 / 148. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 27., SZERDA ■fflálilMW A biztonság harcosa szántó János marcali köz­lekedéspedagógus: - Kilenc évig dolgoztam a megyei közlekedési felügyeleten, s több mint három évtize­den át a képzésben vettem részt. Most a felmentésemet töltöm, ám már a követke­ző időszakot tervezgetem. Ez is feltétlenül a közleke­déshez és a közlekedésbiz­tonsághoz kötődik. Több el­gondolásom van, s már jó pár ajánlatot is kaptam; egyelőre azon gondolkodom, hogy hol tudom minél job­ban hasznosítani tudáso­mat Lehetséges, hogy az ér­dek-képviseleti munkában vagy a közlekedési képzés­ben folytatom a munkát. wmsmsm* A nágocsi tanár RENTLER ESZTER, a nágOCSÍ iskola tanára: - Nágocson végeztem az általános is­kolát, majd 2000-ben Ka­posvárott érettségiztem. Diplomámat öt évvel ké­sőbb a Veszprémi Egyetem francia nyelv- és irodalom szakán szereztem. Két éve tanítok egykori iskolám­ban; az első évben testne­velést és rajzot, legutóbb németet, rajzot és techni­kát. Szabadidőmben szí­vesen főzök, főleg húséte­leket. A nyári szünetet igyekszem a pihenésnek szentelni. A Balatonra so­kat fogok járni a testvérem­mel és a barátnőimmel. Külföldi nyaralás nincs a terveim között. Lovastáborba vitt a Szív és Kéz tolerancia A falusi iskola két kis autista diákja kiválóan beilleszkedett az osztályba Sajátos nevelési igényű gyerekek táboroznak egészséges társaikkal. Az integrált tábor mellett a jutái iskola két autista di­ákjának oktatása is sike­resnek bizonyult. Meiszterics Eszter Lovasterápiával egybekötött tábort szervezett a Szív és Kéz Alapítvány az autista, a hiper- aktív, az értelmileg akadályo­zott, a magatartás- és visel­kedésproblémával küzdő, vala­mint az egészséges gyerekek számára a Toponári Lovasaka­démián. A sajátos nevelési igé­nyű gyerekek zenei foglalkozá­sokon és képességfejlesztő játé­kokban is részt vesznek, ezzel nemcsak az ügyességük fejlődik, de toleranciát is tanulnak. A táborban két olyan autista kisfiú is részt vesz, akik a jutái általános iskolában tanulnak. Mindketten jól teljesítették az első évet, egyikük tanul­mányi eredményét könyv­vel jutalmazták. Ágoston Attila iskola- igazgató számára termé­szetes volt a két kisgye­rek befogadása. Vélemé­nye szerint minél fiata­labb korban érdemes el kezdeni az egészséges és az * autista gyerekek közös tanítását, mert minél kisebbek a diákok, annál természetesebben visel­kednek társaikkal. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a gyerekek alkalmazkodnak az új diákok­hoz, és végtelenül toleránsak. IváncsikRéka terapeuta, a Szív és Kéz Alapítvány munkatársa nap mint nap ott van a tanórán az autista gyerekekkel, és folya­matosan segít a koncentrált fi­gyelemben nekik. Mint mondta: az órai munkát egy cseppet sem zavarják, nem kell miattuk las­sabb tempót diktálni a tanítók­nak, hiszen a terapeuták azért vannak mellettük, hogy koordi­nálják őket, ha esetleg egy csen­gőhang vagy bármi más elvonja az autista gyerekek ügyeimét A két újonc diáknál úgyneve­zett Asperger-szindrómát is megállapítottak, ami azt jelenti, hogy kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. McNeill Willyam- nek például a nyelvérzéke kivá­ló: mivel édesapja amerikai, tö­kéletesen beszél angolul, és bár hihetetlenül hangzik, de a nyolc­éves kisfiú három nap alatt meg­tanult spanyolul egy könyvből. Mostanában olasz nyelven olvas, és emellett ezres számkörben fejben számol. A jutái iskolába szeptember­ben újabb három sajátos nevelé­si igényű diákot várnak, közülük egy szintén autista. A sofőr részegen zuhant ki az autóból, eltiltották Hiába a tiltás és az egyre szigo­rúbb ellenőrzések, mind több it­tas vezető kerül a bíróság elé. Két ilyen ügyben született ítélet. Egy 26 éves ladi férü ittasan meglehetősen nagy, 112-118 kilométeres óránkénti sebesség­gel száguldozott au­tójával. Megcsú­szott a nedves úton, és először az árokban landolt, majd egy vil­lanyoszlopnak ütközött. Maga is megsérült, utasa pedig súlyos sérüléseket, többszörös törést szenvedett. A sofőrt súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés miatt tíz hónapi börtönbüntetés­re ítélte a kaposvári bíróság, két évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától és három évre a köz­úti járművezetéstől. Egy 45 éves kaposvári férfi esete szintén emlékezetes: ta­valy szenteste sú­lyosan ittasan ült be a volán mögé, vilá­gítás nélkül, egyik sávból a másikba „kacsázva“ autózott a városban. Amikor a rendőrök észrevették és megállították, a részegségtől úgy zuhant ki az autóból. Sze­rencsére nem lett komolyabb baj, ám a férfit a bíróság felfüg­gesztett fogházbüntetésre ítélte és négy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. ■ Jakab E. ■ A ladi férfi szá- guldva csúszott az árokba. Lovastalálkozó Lellén Kilencedik alkalommal rendeztek lovastalálkozót Balatonlellén a Kishegyi Lovas Klub szervezésében. Több mint hetven lo­vas állt rajthoz a kétnapos verseny első napján díjugratásban. A második napon akadály- és vadászhajtásban huszonöt fogat, plusz négy pónifogat és hajtői mérték össze tudásukat. Augusztus elején dél-dunántúli regioná­lis fogathajtó-bajnokságnak ad otthont a lovasklub Balatonlellén. Hatvanhárom éve hurcolták el a kaposvári zsidókat Lapunk hétfői számában a ka­posvári zsidóság 1944-es elhur­colásának évfordulójára tartott megemlékezésről tudósítottunk. Tévesen azt írtuk, hogy a kapos­vári holocaustra 43 évvel ezelőtt került sor. Természetesen a tra­gikus esemény 63 esztendővel ezelőtt zajlott le. A rendezvény- sorozat résztvevői egyébként a Holt templom udvarán találkoz­tak, ahol Suchman Tamás ország- gyűlési képviselő (MSZP) mon­dott beszédet. Az itteni program elhúzódása miatt érkeztek ké­sőbb az idős résztvevők a terve­zettnél később a koszorúzásra. A hibáért olvasóink és az érin­tettek elnézését kérjük. ■ A bennszülött csak akkor megy orvoshoz, ha csendőr viszi halálsziget A sziiigaléz teherhordók mint egy vad tengeri csata kalózai rohamozták meg a Hanoke-Maru gőzöst Áldott és bölcs emberi szervezet, amely mint a jó szülő, ha fényit, akkor is a gyermek javát akarja, a vörös kutyával átsegíti az utast a trópus első nehézségén. Lindau jobban érezte magát, és a jávai letelepülés gondolatá­val foglalkozott, miközben a tró­pusi ég mesés csillagpanorámá­ját nézte. Közvetlen fölötte az óriási fehér Canopus világított holdfényszerűen terebélyes iz- zadással és a Tejút mélyéről las­san egyre feljebb emelkedett a Dél Keresztje... De mi az ott a távolban? Új csillag? Hunyorgó, apró fény­pontok jelentek meg az ég al­ján... Nem...ez...mégsem csillag. Lassan kivehetővé váltak a vib­ráló sárga fénypontok, végül tel­jes reális valóságában kibonta­kozott egy transzparens: LIPTON'S THEE. Az ott Ceylon fővárosa. Meg­érkeztek Colombóba... A szingaléz teherhordók ha­da mint egy vad tengeri csata el­szánt kalózai rohamozták meg a hajót, és harci kiáltásokként harsogták a különböző szállo­dák neveit. A Dzsi-OÉics fürge embere ragadta magához Lin­dau csomagjait. Ez a három, angolosan kiejtett betű (G:0:H:) jelenti Colombóban a Grand Orientál Hotel nevét. Szitáló eső­ben, párás, őszies ködben botor­kálnak le az utasok a lucskos kis gőzbárkába, amely ott zihál és pöfög a Hanoke-Maru mere­dek bordája alatt. A Grand Orientál Hotel Colom­bo európai-üzletvárosrészében, a „Fort’’-ban állott A hotelszobában hanyatt dőlt a vaságyon, és nyom­ban elaludt a kimerültségtől. Másnap délelőtt felkelt, megfür- dött és felöltözött trópusi elegan­ciával, cigarettára gyújtott, feltet­te parafa sisakját, és elindult Tíz lépést sem ment a hotelbe­járattól, és már patakokban csurgott róla a víz, elszédült és ernyedten nekidőlt a falnak. 33 fok volt. Az újabb tíz lépés: visz- sza a hotelbe, csak a legnagyobb erőfeszítés árán sikerült. Fájt a feje és nem kapott levegőt. Le­roskadt a hallban. Egy óriás állt mellette. Lehetett vagy két mé­ter és több mint egy mázsa.- Halló! Mynher! Rosszul van, vagy mi a csoda! - és egy rop­pant gorillaszerű kéz neheze­dett Lindau vállára. Az óriás fe­hér bricseszben volt, kabát nél­kül, és a nyakán zsinór lógott a zsebéig, amely egy szokatlanul nagy és ócska, hatlövetű revol­verben végződött.- Sose búsuljon! - mondta, és melléje telepedett olyan lomha hanyagsággal, hogy a nádfonatú szék minden ízében megrecs- csent alatta.- Itt mindent újra kell kezde­ni, de nem nagy dolog az egész. Elsősorban tanuljon meg járni! itt nem szabad és nem lehet sietni... Ne törölje le a verejté­ket, hagyja elpárologni, az hű­sít... úgy. Különben Vanalder vagyok, de itt mindenfelé úgy ismernek, hogy a „szumátrai hóhér”. - Ezt csak egyszerűen megemlítette. Mintha azt mond­ta volna: a „fekete” Vanalder.- Jöjjön, igyunk egy stengert! Igyon sokat! Nem igaz, hogy árt Mennél bőségesebben pótolja a párolgó nedvességet, annál ellen- állóbb a teste. Majd meglátja, hogy itt mindenki állandóan iszik. A stenger egy korsónyi ital, a fele whisky, a fele szóda. Lindau ámulva nézte az ivásnak ezt a fantasztikus kultuszát, amely­nek itt hódoltak.- Hát mit keres maga itt? - kérdezte az első korsónak kijáró ájtatos hallgatás után Vanalder.- Meghívtak orvosnak Wel- tevrendbe. Az Első Holland Cu­korfinomítóhoz.- Nem rossz. A bennszülöt­tekkel kevés dolga lesz, mert azok csak úgy mennek orvos­hoz, ha csendőrök viszik őket. De az európaiak között gyö­nyörű praxisa lehet. Nyavalyá- sak vagyunk itt, uram, mind. Különben én is Batáviába ké­szülök. (FOLYTATJUK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom