Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-26 / 147. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 26., KEDD 4 Hű • • Okoturisztikai szálláshelyek tömösváry tibor, a So­mogy Természetvédelmi Szervezet elnöke: - A so- mogyfajszi Kund-kastély rekonstrukciója és az öko­turisztikai szálláshelyek ki­alakítása foglalkoztat legin­kább. A műemlékvédelem alatt álló kastély épületé­ben most az ablakokat és az ajtókat tesszük rendbe. A turisztikai szálláshelyek kiépítése tervezés alatt áll, elsősorban a hozzánk tarto­zó tanyákon szeretnénk szobákat kialakítani. Ezek annak a magyar-francia programnak a részei, ami­re a francia környezetvé­delmi minisztériumtól kap­tunk támogatást. wmmmmm A vései szervező mórocz anikó vései műve­lődésszervező: - Nagyon szeretek emberekkel foglal­kozni. A főiskolára eredeti­leg a kommunikáció miatt jelentkeztem, közben pedig megtetszett a művelődés- szervezői munka is. Egy somogyi irodalmi folyóirat­nál dolgoztam, amikor rá­találtam a vései álláshirde­tésre. Azonnal tudtam, hogy ez a nekem való feladat. Ja­nuártól vagyok a faluban. A fiatalokkal már jó kap­csolatot alakítottam ki. Most egy történelmi játszóházat szervezek nekik. Az idő­sebbek körében még tart a felmérés, hogy mire lenne szükségük, milyen progra­mokat látnának szívesen. Szép, de csípős a bütykös fészekalj Nem kell már aggódni a hattyúk elszaporodása miatt A Balatonon sokan etetik a hattyúkat. A madár mindaddig gyönyörű és szeretetre méltó, míg agresszív csípéssel nem figyelmeztet: ne tovább! A Kis-Balatonon kevesebb, a Balatonon kicsivel több a fészkelő bütyköshaty- tyúpár, mint tavaly. Vigmond Erika A szakemberek szerint nem kell aggódni a hattyúk elszapo­rodása miatt. Az előzetes felmé­rések alapján a Balatonon 40- 50 a fészkelő párok száma. Ez valamivel több, mint tavaly - tá­jékoztatott Nagy Lajos, a Bala­toni Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. Amikor megugrott a hattyúk száma, sokan azt gondolták, hogy az elszaporodás szabályo­zás nélkül megállíthatatlan. De úgy tűnik, beállt a populáció. Ezt erősítette meg Magyari Má­té ökológiai felügyelő a Kis-Ba- latonnál fészkelő párok eseté­ben. - Az elmúlt évben negy­vennél többet számoltunk, idén harmincötöt - mondta. A bütykös hattyú agresszí­ven védi területét, s nem viseli el más fészkelő madarak jelen­létét. A Kis-Balaton elég nagy ahhoz, hogy jusson hely a többi madárnak is. A Balatonon vi­szont szinte elkerülhetetlen az emberekkel való találkozás. El­fogadják az ételt, de fájdalma­sat csípnek, ha veszélyben ér­zik a területüket. A bütykös hattyú hazánkban az 1970-es években telepedett meg a bütykös haty- tyú. 1980-ban fészkelt először a Kis-Balatonon, 1982-ben pedig a Balatonon. Többnyire mono- gám, egész életre választ párt magának, s átlagosan 25 évig él. A fajnak kevés természetes ellensége van, mint a kóbor kutya vagy a legyengült fiata­loknál a rétisas. A Tízparancsolat üzenete a zselickisfaludi táborban A szeretetről, a család fontossá­gáról és a szülői tiszteletről be­szélgetnek a héten a Séllyei-tá- bor lakói Zselickisfaludon. A Tíz- parancsolat az idei hitmélyítő al­kalom központi témája. A dél-balatoni református egyházközségek évek óta közös táborokat szerveznek az itteni ifjúsági otthonban. Most nyolc gyülekezetből hetven fiatal ér­kezett, hogy épüljön hitben, gyarapodjon Isten-ismeretben. Az általános iskolások egymás­sal és az igehirdetőkkel is meg­osztják a Biblia egyik legismer­tebb tanításával kapcsolatos gondolataikat. Erdélyi Teréz szárszói hitoktató elmondta: a gyerekek részt vesz­nek kézműves foglalkozásokon és gyalogtúrán is. ■ Gamos A. A zselickisfaludi templom kertje alkalmas az elmélyülésre Istenben Tabon az óvodába költözködnek át a bölcsődések Elvi döntést hoztak a tabi város­atyák arról, hogy a Petőfi utcai bölcsőde a Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda épületébe kerül­jön át. Ezzel a két gyermekintéz­mény közös igazgatás alatt mű­ködhetne. Négy éve is tárgyal­tak erről, akkor a bölcsődei cso­port elhelyezését a Szociális Szolgálat keretein belül látták megoldottnak. ■ Krutek J. Magasvérnyomás- és cukorbetegség volt a fórum témája Kaposváron Aki fiatal korban cukorbeteg, az általában felnőtt korára magas- vérnyomású lesz, akit pedig idősebb éveiben elér a magas­vérnyomás, az előbb-utóbb cu­korbetegséget is kap mellé. Ezek nem bizonyított tények, hanem csak tapasztalatok - mondta Ferkáné Pellérdi Zsu­zsanna, a Magyar Cukorbete-' gek Kaposvári Egyesületének elnöke. Többek között ezzel a témával foglalkoztak Kaposvá­ron az egészségügyi főiskolán. ■ A Magyar Cukorbetegek Kaposvári Egyesülete protezsálja az Éljen 140/90 alatt programot. A főleg megelőzéssel és ke­zeléssel foglalkozó előadásokon több mint másfél száz ember fordult meg. Nemcsak felvilá­gosítást kaphatott a kilátogató, hanem diabetikus ételeket is lehetett vásárolni. Mivel Kaposváron nincs hi­pertóniás egyesület, ezért a betegségben szenvedők is hoz­zájuk csatlakoznak, és a szer­vezet protezsálja a Magyar Hipertónia Társaság „Éljen 140/90 alatt” programját, amely egy életmód-tanács­adást is ad a helyes vérnyomás megtartásához. ■ Tímár A. Felajánlás a nehéz sorsú bedegkéri család részere Példaértékű felajánlást tett Hor­váth János, a Kaposvári Mézga Fo­cisuli vezetője a bedegkéri Fodor család megsegítésére. Lapunk jú­nius 15-i számában megírtuk: 650 ezer forint kölcsönt vett föl a család lakásuk korszerűsítésére, ám a tartozást több mint egy éve nem tudják törleszteni. Emiatt elárverezhetik a lakásukat - Szeretnék segíteni - mond­ta Horváth László, a Mézga Focisuli vezetője. - Június 30-án 17 órakor jótékonysági mérkő­zést szervezünk Somogyváron. Az Újpest öregfiúk-csapata és a híres színészekből, olimpiko­nokból, focistákból álló Dream Team mérkőzik meg. Ennek tel­jes bevételét fölajánljuk a be­degkéri családnak. ■ K. J. Walter Lindán a punka dacára rosszul lett a Vörös-tengeren halálsziget A szegénységben élő orvos segítséget kért vetélytársától, aki meghívót küldetett neki Jáva-szigetéről REJTŐ JENO-SOROZAT Hirten Péter némi iróniával vet­te tudomásul az eseményeket, halálra sebzett férfihiúsággal, amely épp az ilyen látszólag sze­rény és külsőségeket megvető emberekben teng túl. Egy napon fogta a holmiját, és otthagyva az utolsó vizsgákat, elutazott. Né­hány hónap múlva Ausztráliából írt egy lapot Helénnek. Walter or­vos lett, és elhatározták Helén- nel, hogyha egzisztenciájuk kis­sé megerősödik, egybekelnek. De múltak a hónapok, és a kis orvo­si rendelőben csak gyéren jelen­tek meg a páciensek, ellenben ál­landó látogató lett a szegénység, a gond és a küátástalanság. Poros, fülledt nyári vasárna­pon az Unter den Linden egyik kávéházában ültek, amikor meg­pillantották Hirten Pétert. Már két éve nem látták. Napbarnítot- tan, soványan és nagyon válasz­tékosán öltözve lépett a helyiség­be. Mikor felismerte őket, az asz­talukhoz jött, és leült melléjük.- Maguk már megházasod­tak? - kérdezte azonnal.- Még nem...- Mit csinál maga a gyarma­tokon? - kérdezte Helén.- Tolmács vagyok - felelte rö­vid gondolkodás után, nyilván nem őszintén. - Jáván élek.- Ha tud valamit - mondta Walter -, ami esetleg nekem megfelel, orvosi állás vagy bár­mi más, gondoljon rám. Azt hi­szem, a gyarmatokon különb le­hetőségek vannak, mint nálunk.- Igen, persze a gyarmato­kon... - mondta Péter, és elgon- dokozott. Aztán mintha hirte­len eszébe jutna, hozzátette - és maga tudna dolgozni? - Vala­mi végtelen lekicsinylés nyilvá­nult meg a hangjában.- Igen - felelte Walter, elpi­rult és Helénre nézett. - Sokat.- Azt hiszem, rövidesen telje­síthetem az óhaját.- Nagyon hálás lennék... E beszélgetés után egy hónap­pal Walter levelet kapott Jávából, amelyben az Első Hollandi Cu­korfinomító meghívja Batáviába a tisztviselőtelep orvosának, elő­nyös feltételekkel. Küldtek egy Batáviáig szóló kombinált je­gyet. Péter írt néhány kedves sort, amelyben sok szerencsét kíván Walternek. Természete­sen továbbra is szívesen fog ren­delkezésére állni. Ha megérke­zik, keresse fel Weltevredenben, címe: Hotel Karbau... Colombo A Vörös-tenger bejáratánál átlépte a hajó a trópusra vezető valóság kapuját. Jobbról, balról kopár terület között fekszik a legkisebb és legkomiszabb ten­ger. A sziklás, sívóhomokos te­rületeken nincs kipárolgás, te­hát eső sincs. A nap bántóan iz­zik az égen, és a közbeékelt ten­gert a szegélyező afrikai és ázsi­ai sivatagok maximális hőkisu­gárzásai minden akadály nél­kül perzselik. A hajón elvisel­hetetlen forróság van, az összes szüntelenül működő úgyneve­zett „punka” dacára. A punkák fából készült ventilátorok, és működés közben bántóan mo- rajlanak. Az indiai monszun, anélkül, hogy lehűtené a leve­gőt, a hajóval egyirányúan hala­dó, lassú, nagy hullámverést hoz magával. Nyögés, rosszul- lét, lankadtság és betegség tölti be Hakone-Marut. Adenben már nem hagyta el kabinját Lindau. Itt megszűnt a hullámverés, a forróság is tűr- hetőbb lett, de Walter már meg­kapta a „vörös kutyát”, azt a viszketegséget, amellyel az eu­rópaiak forró klímához nem szokott vére védekezik az ég­hajlat ellen. A védekezés odáig terjed, hogy az alkalmazkodni kívánó vér kilöki magából a felesleges mennyiségű nagyon is aktív vörös sejteket, furun- kulusok és gennyes hólyagok alakjában. Az elpuhult Lindau égő, viszkető, sebes testtel, émelyegve és vergődve, na­ponta ezerszer megátkozta azt a percet, amikor elindult Ber­linből. (FOLYTATJUK) MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom